Home Egyéb A társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése – Oktatási minimum 2.

A társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése – Oktatási minimum 2.

2018-03-17
Az Oktatási minimum létrejöttének körülményeiről
A közös oktatási minimum kidolgozását, a kormányzati ciklusokon átívelő oktatáspolitika kialakításának érdekében a Tanítanék Mozgalom képviselői kezdeményezték. A három hónapig tartó tárgyalássorozat tíz párt oktatáspolitikusai és szakértői, valamint a Tanítanék és az Oktatói Hálózat aktivistáinak közreműködésével zajlott. A dokumentumot aláíró 9 párt: DK, Együtt, Liberálisok, LMP, MOMA, Momentum, MSZP, Párbeszéd, Új Kezdet. A Jobbik, bár szakértője révén részt vett a tárgyalásokon, végül több, korábban egyeztetett sarkalatos pont elhagyásához kötötte a dokumentum elfogadását, s azt végül nem írta alá. 

Az alábbiakban röviden ismertetjük, mi szerepel a dokumentumban arról, hogyan csökkenthetők a társadalmi egyenlőtlenségek  a köz- és a felsőoktatásban. A kérdésről részletesen itt olvashat.

A társadalmi egyenlőtlenségeket mérséklő közoktatás megteremtése

A 9 ellenzéki párt vezetői által aláírt dokumentum leszögezi, hogy az oktatási rendszernek egyenlő esélyeket kell nyújtania minden gyereknek és fiatalnak, függetlenül a szülők iskolai végzettségétől, a család kulturális, nemzetiségi/etnikai háttérétől és szociális helyzetétől vagy a tanuló nemétől. Ezzel összhangban az oktatási rendszer minden szintjén közös alapértéknek jelöli meg a személyközpontúságot, az esélyegyenlőséget, a méltányosságot, és a befogadást. A cél elérését és az értékek érvényesülését szolgáló oktatáspolitika alapelvei közé tartozik a diszkriminációmentesség, az esély- és feltételteremtés, az intézményeken belüli és azok közötti átjárhatóság, a tanulmányi utak zsákutca-mentessége, és a lehetőség az iskolai életutak felnőttkori korrigálására. Mindezek szellemében a dokumentum számos intézkedést tervez.

Tervezett intézkedések a kisgyermekkori nevelésben, az alsó- és középfokú oktatásban

  • a védőnői, bölcsődei és kisgyermekkori ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek felszámolása,
  • az óvodai és általános iskolai beiratkozás során megvalósuló szelekció mérséklése, fokozatos felszámolása,
  • a pályaválasztáshoz, a szakmaválasztáshoz, illetve a továbbtanulási döntéshez szükséges ismeretek megszerzésének biztosítása minden diák számára,
  • a hátrányos helyzetből fakadó korai iskolaelhagyás mérséklése, a hátránykompenzáció és az esélyteremtés támogatása,
  • a tankötelezettség korhatárának 18 évre történő visszaállítása,
  • a felsőfokú továbbtanulás terén azonos esélyt nyújtó, iskolatípustól függetlenül teljes értékű érettségi bevezetése,
  • új iskolaszerkezet kialakítása, társadalmi és szakmai egyeztetések után,
  • a szakképzési rendszer kiemelt, átfogó modernizálása és stabilizálása: irányítási és fenntartói rendszerének átszervezése, tartalmi reformja, a gyakorlati oktatás infrastruktúrájának fejlesztése, az iskolatípusok közötti átjárhatóság megteremtése, a szakmaválasztás módosításának lehetővé tétele,
  • a sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) tanulók oktatásának átfogó felmérése, majd az érintettek bevonásával döntés a szükséges és hatékony lépésekről,
  • a jelenleginél sokkal több oktatást és nevelést közvetlenül segítő szakember alkalmazása,
  • a szegregációt lehetővé tevő jogszabályok eltörlése, a jogi szabályozás megújítása,
  • antidiszkriminációs és deszegregációs program kidolgozása és szegregációs monitoring-rendszer működtetése,
  • átfogó tájékoztató kampány indítása azzal a céllal, hogy mindenki számára világossá váljon, hogy a szelekció és a szegregáció csökkentése mindannyiunk közös társadalmi érdeke,
  • az integrált oktatást végző pedagógusok, inkluzív intézmények pénzügyi ösztönzése, a hatékony tevékenységet végző sikeres intézmények kiemelt támogatása,
  • az előbbiekhez kapcsolódó többletfinanszírozás és folyamatos szakmai támogatás biztosítása az érintett fenntartóknak és intézményeknek,
  • a Munka Törvénykönyvének módosítása, a munkáltatók érdekeltségét növelő adókönnyítések, és a nem formális keretek között szerzett ismeretek, tudás és készségek formális elismerése a munkavállalók felnőttkori képzésének segítésére,
  • ingyenes pálya-tanácsadási szolgáltatás létrehozása a pályakorrekcióra kényszerülő, vagy erre törekvő felnőttek részére az egyéni képzési terv kialakításához, a képzésekben való részvételhez.

A társadalmi mobilitás növelése a felsőfokú oktatás révén

A 9 ellenzéki párt vezetői által aláírt dokumentum a felsőoktatás vonatkozásában abból indul ki, hogy „a korszerű ismeretek és kompetenciák elsajátításához minden társadalmi réteg számára hozzáférést kínáló felsőoktatás alapvető tényező a társadalom jólétének megalapozásában, az ország felzárkóztatásában és versenyképességének fokozásában.” A felsőoktatás kiemelt feladatai közé tartozik a társadalmi mobilitás elősegítése és a kritikai, alkotó gondolkodás elterjesztése a társadalom egészében. A dokumentum megállapítja, hogy Magyarországon a megfelelő korosztályokban még mindig alacsony a diplomával rendelkezők aránya. Ezért egy sor intézkedést tervez annak érdekében, hogy a jelenlegi hallgatószámhoz képest lényegesen többen vehessenek részt egyetemi képzésekben, azoknak a társadalmi rétegeknek a fiataljai is, akik helyzetüknél fogva erre jelenleg csak elvétve képesek.

 Tervezett intézkedések a felsőoktatásban

  • a gimnáziumi férőhelyek számának stabilizálása,
  • az egyetemi felvételinél a nyelvvizsga-követelmény bevezetésének elhalasztása,
  • a hátrányos helyzetű fiatalok felsőoktatásba belépését segítő és ösztönző képzési formák fejlesztése,
  • a felsőoktatásba való belépéshez szükséges végzettség megszerzését segítő civil kezdeményezések, programok támogatása,
  • a röghöz kötés jelenlegi rendszerének megszüntetése,
  • a hallgatók tanulmányainak egységes, diszkrimináció nélküli állami finanszírozása,
  • az esélyegyenlőség szempontjait és a tanulmányi eredményeket egyaránt figyelembe vevő ösztöndíjrendszer kidolgozása és bevezetése,
  • szociális szempontokat érvényre juttató rendszer kidolgozása és bevezetése a hallgatók lakhatási, étkezési és utazási támogatására,
  • a kollégiumi férőhelyek számának növelése,
  • a kollégiumi ellátás színvonalának javítása.