Home HírekHírek Szakképzés: lényeges változtatások

Szakképzés: lényeges változtatások

2018-01-10
Decemberben megjelent egy, a szakképzést érintő salátatörvény.  Bár a törvény nem hozza rendbe a szakképzés alapvetően rossz, korszerűtlen rendszerét, de legalább néhány területen kárenyhítést jelenthet. Érdemes áttekinteni, mire hozhat megoldást, mivel nem érthetünk egyet, és mi mozdulhat el rossz irányba a további szabályozás és a végrehajtás során.

Egyértelműen pozitív, hogy a szakgimnáziumban nem kötelező oktatni a tavaly bevezetett „mellék-szakképesítést” (amelynek bevezetése miatt 430 órával csökkent a közismeretre fordítható idő). Bár a mostani 10-esek ennek a tanulását már megkezdték, jövőre számukra is lehetséges a szakképesítésre előírt órakeret másra fordítása.

A korábbi elképzelésekkel ellentétben a mellék-szakképesítésből nem kötelező érettségizni, ennek OKJ-vizsgája az érettségitől függetlenül tehető le, ha a diák így dönt. 


Egyes ágazatokban enyhít az érettségizők elviselhetetlen terhein az ágazaton belüli specializáció hivatalos megjelenése a képzési tartalomban és az érettségiben. Ennek értelmében például a közlekedésgépészeknek 2020-tól nem az összes közlekedési ágazat ismereteiből, hanem vagy autó- és repülőgép-szerelési, vagy vasútgépészeti vagy hajózási technikai ismeretekből kell vizsgázni. (Kétségbeejtő belegondolni, hogy idén és jövőre ez még nem így lesz..) A jóváhagyás előtt álló érettségi követelmények rendeletben már szerepelnek az ennek megfelelő érettségi tárgyak.)

Jó irány az ágazati készségtanácsok létrehozása.. A tanács az ágazati szereplők autonóm javaslattevő szervezete, aminek a titkársági feladatait a kamara látja el. Delegálási és működési szabályainak meghatározás megfelel a CKP civil kontollal kapcsolatban megfogalmazott alapelveinek. A gyakorlatban viszont a demokratikus működést felülírhatja, hogy első alkalommal a kamara nevezi ki a tagjait. A gyakorlatban nem szokott az összetétel változni, és az SZMK-t is ez az első szervezet hozza létre.

A készégtanács feladatai közé tartozik a rövid- és középtávú képzésfejlesztés irányainak, céljainak tervezése, arról azonban nem szól a törvény, hogy hogyan érinti ez  az MFKB-k hasonló feladatkörét, és támogatható szakképesítéseket és a fenntartóknak juttatott képzési keretszámokt tartalmazó szakmaszerkezeti döntés rendszere.

Az élethosszig tartó tanulást szolgáló szakmai felnőttképzés rugalmasságát szolgálja és a felnőttkori szakmaszerzést segíti az a lehetőség, hogy nem cak teljes szakképesítésre, hanem egy-egy OKJ-modul oktatására irányuló  képzése is adhat olyan modulzáró vizsga igazolást, ami lehetővé teszi  az az OKJ vizsgára való jelentkezést.

Régi követelés teljesül azzal, hogy a szakképzési hozzájárulás ezentúl a fejlesztési célok mellett felújításra is fordítható. A decentralizált alap viszont sajnos nem változott, továbbra sem lehet közvetlenül az iskolának adni a hozzájárulást.

Az ágazati képző központok –  a több gazdálkodó szervezet által létrehozott gyakorlati képzőhelyek – megoldást jelenthetnek a duális képzés sok problémájára, és a felnőttképzésben is segítséget nyújthatnak. 

Rossz irányt jelent viszont a tanuló-előszerződés lehetősége az általános iskolában A törvény szerint az első szakképzési évfolyamot megelőző évfolyam október-április időszakába (ez a szakmunkásképzésbe – hivatalos nevén szakközépiskolákba – készülők esetén a nyolcadik általános eleje –   a tanuló-előszerződést köthet a gyakorlati képzést szervező szervezettel, és ez előnyt jelent az iskolai felvételnél.  Már a 14 éves kori szakmaválasztási döntés is abszurd, ezt most meg még előbbre hozzák, és még jobban ösztönzik, hogy a tanulók már kilencedikben kikerüljenek a külső képzőhelyekre!

Több dolgot csak a részletes szabályozást tartalmazó rendeletek megjelenése után lehet megítélni, megérteni.

Nem világos, mit jelent az, hogy a szakgimáziumban – mellékszakképesítésként, illetve az érettségi utáni szakképző évfolyamokon – az ágazati szakmai érettséginek megfelelő szakképesítésekre lehet felkészíteni. Mi van azokkal, akik gimnázium után mennek szakgimnáziumba szakmát tanulni?

Azt sem lehet tudni, hogy a a képzési megállapodás lehetőségének új szabályozása jó vagy rossz lesz  az alapítványi iskoláknak. Felülírja-e ez a megállapodás a szamaszerkezei döntés korlátozásait? Vagy  csak annyi történik, hogy most ezt a korábbi önkormányzati feladatot átveszi az NGM?

A legtöbbeket érintő, a szakma, a CKP követeléseinek, az intézményi autonómia irányába mutató szakgimnáziumi változás is sok kérdést vet fel.

Az iskola vagy a szakképzési centrum dönt arról, hogy marad vagy megszűnik a mellék-szakképesítés oktatása, és mi lesz a felszabaduló tanórákkal?  Mikor kell erről dönteni? Módosítják-e ennek megfelelően a szakgimnáziumi kerettanterveket?

Mit tehet a már az iskolába járó tanuló, ha számára kedvezőlen a döntés? Hogyan tudják meg a nyolcadikosok, hogy ahova jelentkeznek, ott kapnak-e szakképesítést? Feltételezem, hogy a február 19-i jelentkezési határidőig sehogy – de legalább a jelentkezés módosításának határidejéig meg kellene tudniuk. Az mondjuk nem világos, hogy ezt mikor fogják eldönteni, és mi lehet helyette – ez ugyanis a „szabad sáv” 10 % fölé növelésével jár, amihez szerintem EMMI-s jogszabályokat vagy a KNT-t is módosítani kell. Azt sem szabályozzák, hogy a tanuló vagy az iskola dönt a mostani 10.-esek esetében arról, hogy folytatja-e a megkezdett szakmatanulást.

A törvény értékelésekor nem feledkezhetünk meg arról, hogy a szakiskolások (most már szakközépiskolások) esetén nincs a szakgimnazistákhoz hasonló pozitív változás: náluk nincs lehetőség a botrányosan alacsony közismeret megemelésére.