Több szakgimnáziumi ágazaton katasztrofális lett a szakmai érettségi tárgyak eredménye. Ez tovább rontja a szakgimnazisták arányát a felsőoktatásban. A felvételi ponthatár leszállítására tett javaslatunkat nem fogadták el.
Mint a Magyar Nemzet beszámolt róla, az Oktatási Hivatal adatai szerint 35 tárgyból kilenc esetében – például gépészet, környezetvédelem-vízgazdálkodás, élelmiszeripar – a diákok átlaga még a hármast sem érte el. Összesen több mint 24 ezer diák érettségizett középszinten szakmai tárgyból, és majdnem nyolcezer vizsgát írtak a gyengén sikerült tantárgyakból.
Az ágazatonként eltérő eredmények legfőbb oka az eltérő nehézségűre "beállított" tételsorokban keresendő. Azonban emellett számított az is, hogy például a legrosszabbul sikerült élelemiszer-ipari ismereteknél nem engedélyezték a képletgyűjtemény, a gépészetnél a függvénytáblázat használatát. A tanárok szerint viszont enélkül lehetetlen jó eredményt elérni. (íAz emelt szintet választó, élelmiszer-iparból továbbtanulni kívánó diákok átlaga is hármas alatt volt.)
A nehezebb tárgyaknál nem is nagyon lehet összehasonlítani az eredményeket a korábbiakkal, mivel amíg nem volt kötelező a szakmai érettségi, helyette mást választottak a továbbtanulni kívánó diákok.
Az EMMI-nek korábban eljuttatott javaslataink között szerepelt, hogy a 280 pontos központi ponthatár-minimumot szállítsák le, hogy a gyengébb szakmai érettségi eredményei legalább ott ne akadályozzák a felsőoktatásba való bejutést, ahol a létszámkeretet a magas minimumpontszám miatt nem tudják betölteni.
Ezt a javaslatot az érettségi eredmények ismeretében az új felsőoktatási helyettes államtitkárnak, Horváth Zitának címzett levelünkben most megismételtük.
Helyettes államtitkár asszony a felvételi folyamat közben már nem látott lehetőséget a változtatásra. Késznek mutatkozott azonban arra, hogy a közeljövőben meghallgassa javaslatainkat a szakgimnazisták felsőoktatási továbbtanulása elősegítése érdekében.
Az idei adatok még nem állnak rendelkezésre, de a felsőoktatási statisztikákból megállapítható, hogy a szakközépiskolákból (a mostani szakgimnáziumokból) 2012 óta sokkal nehezebb bekerülni a felsőoktatásba, mint a gimnáziumokból. Míg a 2000-es évek elején 30-37 százalék volt a felsőoktatásba felvettek között a szakközépiskolából jöttek aránya, ma 20-21 %. A jelentkezők száma is csökkent, és a felvettek aránya is: míg korábban utóbbi nem függött az iskolatípustól, 2012 óta jelentősen kisebb a szakközépiskolások felvételi esélye. (Mint ismeretes, 2012-ben és 2013-ban csökkentették az állami finanszírozással felvehetők számát és emelték meg a részvételhez szükséges ponthatárokat)
A valós helyzet még rosszabb, mint amit a statisztika mutat, mivel a létszámba beszámítják a deiplomát nem adó felsőoktatási szakképzés nagy arányban szakközépiskolákból jövő résztvevőit is. Az ennek megfelelő felsőfokú szakképzés korábban szakközépiskolákban is folyt, ennek felsőoktatásba terelésével a szakközépiskolások arányának nőnie kellett volna.