Tartalom
- Támadás a civilek ellen
- Tanítanék mozgalom – CKP
- Oktatáspolitika
- KLIK
- Felsőoktatás
- Pedagógia
- Digitális pedagógia
- Katonai nevelés
- Tankönyvek
- Fiatalok
- Gyermek- és ifjúságvédelem
- Szegregáció
-
Támadás a civilek ellen
Putyini sablonnal dolgozhat Orbán – cél: a lebutított társadalom – Indul az állami civilvadászat O1.07.)
A jogalkotási terv átírná az „állampolgári társulások” jogszabályi környezetét. Hogy miképp, arról csak találgatni lehet. Ám támpontként szolgálhat Orbán Viktor interjúja, amiben a civil szervezeteket a Magyarországhoz ellenségesen viszonyuló külföldi erők előretolt állásaiként definiálja. A miniszterelnök kevés konkrétumot mond, csak Soros György érdekeltségeit nevezi néven, illetve amerikai politikusokra utal. Ennek fényében különösen elgondolkodtató jogalkotási törvényben található azon rész, ami „nemzetközi szinten működőképes megoldások” kidolgozását/ átemelését szorgalmazza.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
A Fidesz azokra ront rá, akik még fel mernek szólalni a gazságok ellen (01.11.)
Amint annyiszor, nyugodtan homokba dughatjuk a fejünket, hogy úgysem merik, meg, majd Európa megvéd, meg, nem eszik olyan forrón a kását vagy esetleg max. eltakarítják a civil szervezeteket – és akkor mi van? Nem az én bajom, én nem vagyok civil szervezet.Egy dologban legyünk biztosak. Hogy, ha korunk közéleti verőembere, a Fidesz esze és lelkiismerete (irónia, vigyázz! Bár keserű irónia) a „civiliek” eltakarításáról beszél, akkor annak neki is fog állni a diktatúrát építő párt és a neki alárendelt pártállam.
(Forrás: Index)
Helsinki Bizottság: Amit Németh Szilárd mondott, az a demokrácia nyílt tagadása (01.11.)
Németh Szilárd tegnap úgy nyilatkozott: megengedhetetlen, hogy egyes civil szervezetek támadják a magyar kormányzati álláspontot, ezért ezeket a szervezeteket „minden eszközzel vissza kell szorítani”, és Magyarországról „el kell takarítani”. Tegnap az ATV-ben – a Magyar Helsinki Bizottságot kifejezetten megemlítve – tovább részletezte, mi az alapvető kifogása ezekkel a szervezetekkel szemben: bele akarnak szólni a politikába, mégpedig mindenféle „legitimációs részvétel”, azaz a választásokon való indulás nélkül.
(Forrás: Index)
Tegnap elég sok média foglalkozott azzal, hogy Németh Szilárd kisöpörné a sorosista civileket. Amellett, hogy elképesztő, hogy a kormány egy képviselője emberekről, magyar családok tagjai, saját honfitársairól így beszél, és ki akarja söpörni az országból őket, a média nagy része elsiklott afölött a pillanat fölött, amikor Német Szilárd meg is nevezett egy ellenséget.A Fidesz monopolizálni akarja a politizálás jogát.
(Forrás: Kettős Mérce
Orbán aktiválta likvidátorát (01.11.)
Pont így beszéltek 60 éve a kitakarítandó imperialista ügynökökről, és pont így fognak beszélni pár év múlva a kitakarítandó pártokról, amikor annak is eljön a nemzetközi lehetősége. Lásd még bérrettegés. Nem, ilyen nem lesz. Olyan sem lesz, hogy ellenzéki képviselőket retorzió érjen, ha nem vesznek részt az alkotmányozás folyamatában, hogy felszámolják a földrajzinév-bizottságot, ha nem értenek egyet a kormány helyesírási elképzeléseivel, hogy bezúzzák a legnagyobb ellenzéki napilapot, hogy a rendőrség jogvédőket vegzáljon, hogy a népszavazási kezdeményezéseket verőemberek tartsák kordában, hogy a hatalom médiája szervezetten járassa le a hatalomnak nem tetsző polgárokat
(Forrás: hvg.hu)
Demonstráció a civilek megtámadása miatt (01.12.)
A civilek rengeteget tesznek a társadalomért. Másokért, és ezáltal önmagukért is. Az országot nem lehet „társadalomra” és „civilekre” felosztani. A társadalom mi vagyunk! – írja felhívásában honlapján a Tanítanék Mozgalom.a szervezet demonstrációra hív február elsejére. Ez ugyanis a Civilek Napja Magyarországon.
(Forrás: Népszava)
Összevissza beszélt Németh Szilárd a civilekről (01.12.)
Németh Szilárd csütörtöki sajtótájékoztatóján kiderült, hogy a kormány nagyjából milyen komolyságú emberre bízta a civilek elleni lejárató kampányát. A Fidesz-alelnök volt, hogy nem mondott igazat, volt, hogy a saját korábbi nyilatkozatából kihátrált, máskor meg egyszerűen belezavarodott a szavaiba. Slusszpoén: nem a szervezetek, a vezetőik vagyoni helyzetére kíváncsiak.
(Forrás: hvg.hu)
Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke a Hír Tv-ben magyarázta el, miért tartja a szervezet elfogadhatatlannak, hogy Németh Szilárd, a kormányzó Fidesz egyik alelnöke a civil szervezetek eltakarításával fenyegetőzik. Pardavi szerint „A politikába mindenkinek joga van beleszólni, hiszen a közös ügyeinkről van szó. A civil szervezetek is ezzel az alkotmányos jogukkal élnek, amikor véleményt mondanak a közügyekről."
(Forrás: 444.hu)
Balog Zoltánnak fontos eredmény, hogy a civilek fölemelik a szavukat a jogsértések ellen (01.13.)
Balog Zoltán a 2006-os eseményekkel kapcsolatos interpellációjában (a Gyurcsány-kormány idejében) ellenzéki képviselőként még támogatta és hálásan emlegette a jogvédőket és civileket. Hogy dolgoznak, tiltakozásuknak adnak hangot és segítséget nyújtanak az áldozatoknak.Balog Zoltánnak akkor ezt a képet ajánljuk a figyelmébe: itt éppen a civilekhez mennek be a rendőrök 2014-ben, amikor az Orbán-kormány az első offenzívát indította ellenük. Ezt akkor Balog Zoltán már diktatúrának hívja?
(Forrás: Index)
Gajdics Ottó:Soros és a seprű (01.13.)
Irgalmatlan hisztéria tört ki a balliberális holdudvarban, mert Németh Szilárd kimondta azt, amit minimum hárommillió ember gondol ebben az országban. A Fidesz alelnöke a Soros-birodalom álciviljeiről szólva kijelentette: szervezeteiket minden eszközzel vissza kell szorítani, el kell innen takarítani. Vagyis aki seprűt ránt, seprű által vész el.
(Forrás: Magyar Idők)
Politikai célokat szolgáló álcivilek (01.13.)
Érdekes amúgy, hogy a Hillary Clinton amerikai győzelmében bízó Soros-szervezetek maguk fedték fel hovatartozásukat, amit az elnökválasztás eredménye nyomán lehet, hogy már megbántak. Továbbra is legfeljebb hatvan szervezetről van szó, amelyek egy része azonban egyenesen anarchista tevékenységet folytat, minden kormányzati döntéssel és szándékkal szembemegy. Álcivilek, politikai célokkal. Elfogadhatatlan, hogy a társadalmi többség ellenére, kívülről jövő megbízások nyomán akarják megváltoztatni a magyar berendezkedést, támadják a családokat.
(Forrás: Magyar Hírlap)
A kormányszóvivő szerint a civil szervezetek koalícióra léptek a terroristákkal (01.13.)
Kovács Zoltán kormányszóvivő, aki maga is Soros-ösztöndíjjal tanult, az ATV-nek pénteken elmondta, nemcsak Szerbiában, a Nyugat-balkáni útvonalon, hanem legutóbb a spanyol észak-afrikai enklávé kapcsán bebizonyosodott annak a gyanúja, hogy szervezetten küldenek több száz embert a kerítésre. És itt kapcsolódott rá a civil szervezetekre, mikor a műsorvezető megkérdezte tőle, hogy a Soros-féle álcivilek együttműködnek-e a terrorszervezetekkel.
(Forrás: 24.hu)
Tóta W.: Alapítvány és Birodalom (01.13.)
Az ellenállás azonban pénzből is él, mint mindenki más. Akkor is, ha politikai alternatívát dolgoz ki szociológiai kutatóintézetekben, vagy ha ételt és takarót oszt azoknak, akiknek másképp nem jut. A Fidesz régóta dolgozik azon, hogy tőle független jövedelemforrások ne legyenek. Hogy megbüntethessen bárkit, aki sokat ugrál. Az önkormányzatok megcsonkításától a norvég alapok elleni támadásokig megtettek mindent, hogy kiszárítsák a velük vitázó értelmiség forrásait. És sikert sikerre halmoztak. Szerkesztőségek buktak el, egyetemi tanárok és püspökök húzták meg magukat riadtan, tudósok és kutatók távoztak az első adandó ösztöndíjjal.
(Forrás: hvg.hu)
Iványi Gábor: Felháborítónak és penetránsnak tartom ezt az egészet – interjú (01.16.)
Ha a magyar államtól is kapnak támogatást, amivel elismerik a tevékenységüket, miért mondja a kormány, hogy önök nem a magyar emberek érdekét szolgálják, és ki kell takarítani önöket az országból? Ezt a kormánytól kellene megkérdezni. Felháborítónak, skandalumnak, penetránsnak tartom ezt az egészet. Hát ki szolgálnak a magyar civilek, ha nem a magyar népet? Mi éppen azokat szolgáljuk, akiket a kormány politikája az út szélén hagyott. Akik egyre szegényebbek és kilátástalanabbak, akiknek már nincs hova hátrálniuk. A teljes magyar lakosság negyven százalékáról beszélünk, a legszegényebbekről. Mi őket segítjük.
(Forrás: 24.hu)
2. Tanítanék mozgalom – CKP
Politizálni menő dolog – üzeni a Tanítanék Mozgalom (01.13.)
Sajtótájékoztatót tartott a Civil Közoktatási Platform és a közoktatásban érdekelt tagszervezetei, a Tanítanék Mozgalom és a Történelemtanárok Egylete Németh Szilárd azon kijelentésére reagálva, hogy a Soros György által pénzelt civil szervezeteket el kell takarítani az országból. A szervezetek tiltakoznak az ellen, hogy vezetőiknek vagyonnyilatkozatot kelljen leadniuk. Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom tagja a sajtótájékoztatón azt mondta: „civilek vagyunk, és büszkék vagyunk rá, politizálunk, igen, és büszkék vagyunk rá, mert politizálni menő dolog”.
(Forrás: Pesti Srácok)
Újabb tüntetésre készülnek a tanárok: két hét múlva tiltakoznak (01.17.)
A Tanítanék által szervezett megmozdulást február 1-jén, szerdán tartják a Kossuth téren.Még decemberben jelentett be a mozgalom, hogy Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter lemondását, önálló oktatási minisztériumot és új oktatási törvényt követelnek. Erre január 31-ig adtak haladékot.
(Forrás: Eduline)
Tanárok tüntetnek február 1-én (videó) (01.19.)
"Az értelme az ilyen követeléseknek, hogy egyrészt a társadalomban ez konkrétabban körvonalazódjék: ez nem egy átláthatatlan és megoldhatatlan probléma, hogy Magyarországon normális, gyermekközpontú, korszerű oktatási rendszer legyen, hanem itt személyi felelősök vannak, és igazából csak társadalmi nyomásra lehet ezeken a dolgokon változtatni…" (Sulyok Blanka)
(Forrás: atv.hu)
3. Oktatáspolitika
Tankötelezettségi korhatár: vakon repül a kormány (01.10.)
„Hamarosan neki kell látnunk ennek a feladatnak” – így felelt Palkovics László oktatási államtitkár azon kérdésünkre, miszerint a kormány tavalyi ígéretéhez híven megvizsgálta-e már a tankötelezettségi korhatár 16 évre csökkentésének hatásait. Az államtitkárt a köznevelési kerekasztalt követő sajtótájékoztatón kérdeztük. Azt mondta: arra várnak, hogy legyen elég adatuk arról, mihez vezetett a tankötelezettségi korhatár leszállítása, de a kérdés szerepel a kerekasztal munkatervében.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Balog új tankönyvkiadókat ígért az őt letámadó diáknak (0.1.11.)
Az Emmi-miniszter elhívta teázni azt a diákot, akinek egy korábbi alkalommal megígérte. Most is ígért.Bár Mészáros Dávid a Független Diákparlamentnek is tagja, nem annak képviseletében beszélt a miniszterrel. Elmondása szerint a miniszter egyetértett abban, hogy bizonyos szakoknál érdemes csökkenteni a ponthatárt. A diákok leterheltségéről is hosszan beszéltek, a miniszter örült annak a felvetésnek, hogy a diákok napi óraszámát korosztályonként maximalizálják. A miniszter szavai alapján a tankönyvpiacon is várható változás, további tankönyvkiadók jelenhetnek meg a piacon.
(Forrás: hvg.hu)
„A PISA csak egy lakmuszpapír” (01.12.)
Pontosan meg kell határozni, hogy mi a magyar közoktatás célja, és ehhez kell megteremteni a szükséges gazdasági és szakmai feltételeket – nyilatkozta lapunknak a Nemzeti Pedagóguskar elnöke. Horváth Péter elmondta: a Köznevelési Kerekasztal a PISA-felmérés eredményének értékelését követően elkészülő ajánlásban többek között a pedagógus- és továbbképzés átalakítását, a tartalomfejlesztést, valamint a módszertan átgondolását javasolja majd a kormánynak. A pedagóguskar elnöke szerint a társadalom nem készült fel a rövidebb nyári szünetre, az egész napos iskolát pedig abban az esetben tartja jó megoldásnak, ha arról az intézmények maguk dönthetnek.
(Forrás: Magyar Idők)
Virtuális kísérletek voltak a feladatok – interjú Brassói Lászlóval (01.13.)
A nemzetközi tanulói teljesítménymérések tapasztalatai alapján szükség van a magyar diákok digitális kompetenciáinak fejlesztésére, jobban oda kell figyelni a felső tagozatosok szövegértési és matematikai képességeinek, tudásának erősítésére, illetve hatékonyabb tanulói felzárkóztató programok kellenek – erről is beszélt lapunknak Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettese.
(Forrás: Magyar Hírlap)
A diákok körében jobban sikerült TIMSS-felmérést domborítja ki az Oktatási Hivatal (01.13.)
A gyengén sikerült 2015-ös PISA-teszt teljesen új volt abból a szempontból, hogy az egész mérést digitális alapon kellett megoldani. Ez nem azt jelenti, hogy számítógépen kellett kitölteni egy hagyományos tesztet, hanem a tesztpéldák "gyakorlatilag virtuális kísérletek, interaktív szimulációs feladatok voltak" – tette hozzá. A gyenge PISA-eredmények megjelenésekor mellékelt értelmező szövegben az OH is ezt emelte ki, bár magának a felmérés digitálisra való áthelyezése nem csak a kutatók kényelmi szempontjait, hanem a diákok digitális készségeinek felmérését szolgálta, amiben súlyosan lemaradtunk az európai versenytársainktól.
(Forrás: Eduline)
Oktatás: közepesnél rosszabb érdemjegy (01.16.)
Közepesnél is gyengébbre értékeli az oktatás minőségét a magyar lakosság. Kiderült: a magyar lakosság egy egytől ötig terjedő skálán (ahol az egy elégtelent, az öt kiválót jelent) a köznevelést mindössze átlagosan 2,72-ra értékelte tavaly szeptemberben. Ez egyébként javulásnak tekinthető az áprilisi mélyponthoz viszonyítva, mikor mindössze 2,42-os „osztályzat” járt a területnek. Utóbbi eredmény feltehetően nem volt független attól, hogy abban a hónapban két alkalommal is sztrájkoltak a pedagógusok.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Koalával újítanák meg az oktatást (01.17.)
A sokat kárhoztatott „frontális tanítástól” teljesen eltérő, csoportszintű pedagógiai munkára épülő Koala oktatási program segítségével fejlesztené az oktatási rendszert a szaktárca. Az egri Eszterházy Károly Egyetem által kidolgozott módszer segíthet a lemorzsolódás visszaszorításában, de a tehetséggondozásban is. Alkalmazásához ugyanakkor fejlődnie kell a tanárok problémamegoldó, döntéshozó képességének is, hogy
Menekülnek a szakemberek? (01.19.)Az NSZFH működését ismerő források szerint a tömeges távozások nem függetleníthetők attól, hogy tavaly Kanzsalics Esztert nevezték ki a főigazgató nélkül működő intézmény élére. Hogy milyen szakmai indokok alapján döntöttek mellette, nem világos, hiszen a róla fellelhető nyilvános információk között nem látni nyomát korábbi releváns szakképzési vagy felnőttképzési tapasztalatnak. Igaz, ezzel nem volna egyedül a szférában. A terület Cseresnyés Péternek, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárának felügyelete alá tartozik.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Palkovics: megszűnt a diplomás munkanélküliség (01.19.)
Ezt az Educatio kiállításon mondta az oktatásért felelős államtitkár. Mostanra a diplomás munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt, aki dolgozni szeretne, az tud is.Palkovics László szerint épp ezért az OECD-tagállamok közül nálunk a legnagyobb a diplomák megtérülése.
(Forrás: Eduline)
Setényi: Ezeregy sebből vérzik a magyar közoktatás (videó) (01.19.)
Magyarországon az a siralmas helyzet állt elő, hogy egy jeles érettségivel végzett diákot föl kell készíteni arra, hogy például Hollandiába mehessen egyetemre. És itt nem a tárgyi tudás hiányáról van szó, hanem arról, hogy nem tudják hasznosítani a tudásukat. Nem tanulnak meg prezentálni, csapatban dolgozni, nem tudják értelmezni a gyakorlatban a bemagolt elméleti tudását.
(Forrás: 24.hu)
4. KLIK
Klik: több iskolában is volt baj a fűtéssel (01.10.)
A szélsőséges időjárási helyzetben egyes köznevelési intézmények épületeiben elszórtan jelentkeztek átmeneti, legtöbbször a kazán működésével kapcsolatos problémák, amelyek miatt rendkívüli beavatkozásra volt szükség. A tankerületi központok minden esetben megkezdték a hiba elhárítását, és értesítették az érintetteket – ezt válaszolta a Klik a hvg.hu kérdésére, előfordult-e már bárhol az országban, hogy tanítási szünetet kellett elrendelni, mert gond volt az iskolai fűtéssel.
(Forrás: hvg.hu)
Ezért távozik Pölöskei Gáborné (01.10.)
„Tavaly márciusban az akkori Klik szervezet élére két válságmenedzsert kértünk fel. A két miniszteri biztos megbízatása arra szólt, hogy részben konszolidálják a Klik akkori pénzügyi folyamatait. miután akkor Pölöskei Gáborné rendelkezett a háttérintézményekben a legnagyobb tudással, az ő feladata volt, hogy ezt a feladatot oldja meg, és ezt nagyon kiválóan teljesítette. A megbízatásuk egy évre szólt. Jenei Zoltán most visszatért a Pécsi Egyetem kancellári pozíciójába, Pölöskei Gáborné pedig hamarosan egy másik oktatással kapcsolatos feladatot fog kapni. Ez így volt tervezve – közölte az oktatásért felelős államtitkár.
(Forrás: Inforádió)
Palkovics: a tankerületi központok működése rendben megkezdődött (01.10.)
Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár közölte, a kerekasztal ülésén javaslatot tettek az első félév munkatervére. Ennek alapján a következő hónapokban foglalkoznak majd a pedagógus továbbképzési rendszer átalakításával, az Emberi Erőforrás Operatív Program (Efop) köznevelést érintő területeivel, megtárgyalják a digitális oktatási stratégia cselekvési tervét, szó lesz majd a február elején megtartott országos diákparlament ülésén felmerült javaslatokról, és folyamatosan tájékoztatják a résztvevőket a Klebelsberg Központ átalakításával kapcsolatos ügyekről is.
(Forrás: Magyar Idők)
Palkovics László: a tankerületi központ irányít, az iskola dönt (01.11.)
Az új tankerületi központok feladata a koordináció, a szolgáltatás, a döntések az iskolákban születnek ezután – mondta az Emmi oktatásért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán szerdán. Emlékeztetett: a Klik felé az egyik legfőbb kritika az volt, hogy a szervezet túl centralizált, a döntések az iskoláktól nagyon távol kerültek. Ezért hoztak létre58 tankerületi központot, amelyek fizikailag is közelebb vannak az iskolákhoz, valamint egy-egy központhoz lényegesen kevesebb intézmény tartozik, így több figyelem jut az egyes iskolákra
(Forrás: Magyar Idők)
Rovásírás iránt érdeklődik a kormányzat (01.14.)
A Magyar Nemzet megkereste az állami fenntartót, hogy megtudjuk, mi okból érdeklődnek kiemelten a rovásírás iránt, és miért volt szükség ilyen szoros határidő megadására. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az adatgyűjtés hátterében az áll-e, hogy a kormányzat esetleg szeretné a jövőben kiemelten támogatni, népszerűsíteni a rovásírás-tanulást, ám lapzártánkig egyetlen kérdésünkre sem kaptunk választ.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Kiderült, miért méri fel a Klik, hogy hányan tanulnak rovásírást (01.15.)
„Félrevezető, találgatásokon alapuló cikkek jelentek meg bizonyos médiumokban arról, hogy a kormányzat a rovásírás népszerűsítését, kiemelt támogatását tervezi. A hírekben megjelentekkel szemben a valóság prózai: egy sajtókérdés érkezett a rovásírást tanuló általános iskolás diákok számáról, amelynek a megválaszolásához kért adatokat a Klebelsberg Központ a tankerületi központoktól"– írta a KK. Hozzátették, semmiféle retorzió nem éri azokat az iskolaigazgatókat, akik nem tudtak határidőig reagálni a kérésre.
(Forrás: Index)
Áder húga Balog áldozata? (01.17.)
Sokkal inkább politikai, semmint szakmai háttere lehet az állami iskolafenntartó vezetőcseréjének. Lapunk értesülései szerint Pölöskei Gáborné elnök – aki Áder János köztársasági elnök húga is – távozása mögött Balog Zoltán miniszter áll, aki Pölöskeinén "vezeti le" csalódottságát, amiért a Fidesz elnöksége – és Orbán Viktor – nem őt, hanem Ádert támogatja a köztársasági elnöki posztra.
(Forrás: Népszava)
Néhány településen elhúzódik az iskolaátadás (01.18.)
Bár a Klebelsberg Központ szerint minden köznevelési intézmény működtetését átvették, több, az iskoláiról korábban le nem mondó településen állítják, továbbra is ők üzemeltetik azokat. Egyesek kivárnak, mások fellebbezést fontolgatnak a miniszteri döntés ellen, egyedül Gémesi György, Gödöllő polgármestere nyilatkozott úgy: öt napon belül átadják az intézményeket.
(Forrás: Magyar Idők)
5. Felsőoktatás
Nem lép ki a GTK a műegyetemből (01.10.)
A BME Szenátusa 2016. január 10-i ülésén elfogadta az általa kijelölt testület elnökének előterjesztését és a testület konkrét intézkedési javaslatait a GTK által felvetett problémák Egyetemen belüli megoldására. A Szenátus ezúttal is megerősítette, hogy a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kart a BME szerves és lényeges részének tekinti, és változatlanul törekszik az Egyetem integritásának megőrzésére, amelyhez kéri a fenntartó támogatását.
(Forrás: Index)
Mégis az ELTE-hez kerülhet a BME gazdasági kara? Szavazott a kari tanács (01.12.)
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának (GTK) tanácsa szerdai ülésén nem fogadta el a szenátus előző nap meghozott döntését, amely kimondta, hogy az intézmény integritásának megőrzésére törekednek, és ehhez kérik a fenntartó támogatását – értesült egyetemi körökből az MTI.
(Forrás: Eduline)
Megválik egyik egységétől a Szent István Egyetem (01.16.)
A Szent István Egyetem az elmúlt években számos átalakításon esett át, ezekből az egyik legjelentősebb a Corvinustól átvett kertészeti és agrártudományi Budai Campus volt. Az átalakítások – úgy látszik – nem zárultak le: a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a gyulai képzései a Gál Ferenc Főiskola (GFF) Egészségügyi Intézeteként működnek tovább. Emellett a kormány rendelkezik 93,7 millió forint költségvetési támogatás átcsoportosításáról.
(Forrás: Eduline)
Váratlan helyről kapott kritikát Orbán Viktor (01.17.)Meglepően kemény bírálatokat is megfogalmazott éves értékelésében a kormánypártok egyik legfontosabb háttérintézménye, a Professzorok Batthyány Köre. Az 1995-ben alapított szervezet értékelését deklaráltan jobboldali, konzervatív értékek mentén végzi, a január közepén kiadott elemzésében mégis igen erős megállapítások találhatók a korrupcióról, valamint a gazdasággal, az oktatással és az egészségüggyel kapcsolatban is.
(Forrás: Magyar Nemzet
Itt a minisztériumi döntés: marad a BME-nél a gazdasági kar (01.19.)
Az oktatási államtitkárság közleményében rámutatott: a BME vezetése érdemi tárgyalásokat kezdett a kar vezetőivel, paritásos bizottságot állított fel a nyitott kérdések rendezésére, és kidolgozott egy kompromisszumos javaslatot, amit a szenátus megszavazott. Tekintettel arra, hogy a feszült helyzetben a kari közvélemény megosztottá vált, a fenntartó maga is megvizsgálta a BME vezetése által a kar részére tett ajánlatot és azt fontosabb vonalaiban és irányaiban méltányolhatónak találta.
(Forrás: Eduline)
6. Pedagógia
A centralizációt vagy a decentralizációt nem lehet önmagában vett értékként kezelni, attól függ, milyen célokat szolgál. Továbbá több dimenziója is van, hiszen egészen más, ha a költségvetés, a fenntartás, az átfogó célok, a tananyag vagy a tanítás módszereinek központosításáról beszélünk. Az iskolák működőképes közigazgatási egységekbe szervezése elengedhetetlen volt, és a most kialakuló 60 körüli tankerületi központ megfelel az ország méreteinek. A következő feladat annak meghatározása, hogy ezek elsődleges hatáskörrel rendelkezzenek az erőforrások hatékony elosztásában.
(Forrás: 168 óra)
"Ha egy iskola nem a gondolkodó diákokért dolgozik, zárjon inkább be!" – beszélgetés Nényei Pállal (01.13.)
Ha az iskola csak az a hely, ahol jó jegyeket kell szerezni, azután érettségit, és másra nem való, akkor szerintem zárjuk be az iskolákat, és töltsük értelmesebb dolgokkal az időt – mondja Nényei Pál, a Piarista Gimnázium magyartanára, akinek nemrégiben jelent meg Az irodalom visszavág című kötetének folytatása.
(Forrás: hvg.hu)
Vass Vilmos: A PISA-eredményekre reagálni kell, de könnyű elhibázni. (01.13.)
A PISA 2015 nemzetközi mérés drámai hazai eredményei alapján kibontakozó szakmai és társadalmi diskurzus egyik sarkalatos pontja a Nemzeti alaptanterv tanulói teljesítményekre gyakorolt hatása volt. Kétségtelen tény, hogy a NAT 2012 erőteljesen tananyagközpontú filozófiája nem támogatta a kompetenciák fejlesztését. Különösen azokon a területeken mutatható ki tényekre alapozottan a visszaesés, amelyeket a kezdetektől fogva (PISA 2000) a nemzetközi összehasonlító mérés az előtérbe helyezett.
(Forrás: hvg.hu)
Bulvárpedagógus vagy celebtanár? Alámerülés Jocó bácsi világába (01.15.)
Balatoni Józsefet egy alapvetően jószándékú embernek tartom és a fenti írást inkább szánom konstruktív kritikának, mint támadásnak. Nem tartom kizártnak, hogy ha személyesen beszélgetnénk az iskoláról, pedagógiáról, történelemről, akkor több dologban értenénk egyet, mint amennyiben eltérne a véleményünk. A fent felsorolt néhány pont azonban olyan jelenségeket takar, amelyeket kártékonynak érzek. De ne legyen igazam. Lehet, hogy így a krisztusi korban már öreg, rosszmájú és rugalmatlan vagyok.
(Forrás: Facebook)
A Dob utcai Alexandra Könyvesbolt kávéháza júniusban az Abszolút pedagógusok című könyv bemutató maratonjának egyik helyszíne volt Balassagyarmat, Kecskemét és az Írók Boltja után. A gondolatébresztő eszmecsere az abszolút pedagógus fogalmának széleskörű megismertetésére vállalkozott. A könyv szerzői (Hudra Árpád, Kiss Endre, Trencsényi László) a Kiss Árpád-műhely tagjai, a 20. századi értelmiség kutatói.
(Forrás: Tani-tani Online)
Két könyvről írok. Az elsőnek a szerzői még kiskorúak (negyedik osztályos tanulók) , hívjuk őket T. M.-nek és P. L.-nek. Ők Csalánfalva monográfusai. Helytörténészek, geográfusok, biológusok, politikatörténészek, művelődéstörténészek, s vajon milyen tudományok polihisztorai még ők? A világ teljességét írják, rajzolják képernyőjükre folytatólagosan hosszú hetek óta. A másik kötet „valódi” Kamarás István Titkos kutatónapló című kötetében a szerző, a szociológus nagypapa vakációs szórakozásként „életmódkutatásra” invitálja unokáit.
(Forrás: Tani-tani Online)
A memoriterek. mint tanítói segédletek a 21. században. Osvald Andrea írása
A 21. században élve információs társadalomnak vagyunk a részesei, amely percről-perce új információkkal szolgál az ember számára. Mindennapi életünk részét képezi ezeknek az ismereteknek a befogadása vagy kipróbálása. Ennek alapja, hogy megfelelő technológiai háttérrel rendelkezzünk. Azonban a nagy kérdés, hogy ez a rengeteg impulzus, ezek a fejlett technológiai eszközök nem szorítják-e vissza az ember tényleges tudását?
(Forrás: Tani-tani Online)
7. Digitális pedagógia
Hogyan használjuk az okoseszközöket tanárként? – avagy ” A tanár appserege” (01.16.)
Egy hiánypótló összeállítás a téma szakértőjétől, a tanárok számára hasznos alkalmazásokról egy blogban, a komposzt.wordpress.com oldalon. Dr. Főző Attila László jól tagoltan, funkciók szerint csoportosítva, teljesen kezdők számára is érthetően tárja elénk az elérhető alkalmazásokat, idegen szóval applikációkat, remek szójátékkal a “tanárok appseregének” elnevezve ezt a stratégiai jelentőségű gyűjteményt.
(Forrás: Modern Iskola)
Menő: a diák, aki Rippl-Rónaira írt programot (01.17.)
„Az eljárás neve face morphing, és kicsit bonyolultabb, mint elsőre gondoltam… Elképesztően sokat foglalkoztam ezzel a bejegyzéssel, annak ellenére, hogy senki nem fogja elolvasni – lehet, hogy kezdem elveszíteni a kapcsolatot a valósággal” – írja Pintér Tamás, aki osztályfőnöke meghívására látogatott el a Festők, múzsák, szerelmek című kiállításra, ahol megihlette egy képernyőn vetített Zorka-animáció. Annyira, hogy elkezdett azon gondolkodni, hogyan lehetne egy programozási nyelv segítségével reprodukálni a mozgóképet.
(Forrás: Dívány)
8. Katonai nevelés (01.17.)
Már a gimnáziumokban toborozzák a határvadászokat (01.17.)
Középiskolákban folytatták a toborzást” – jelentette tegnap este a police.hu. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság toborzó csoportja 2017. január 16-án Gödöllőn, a Református Líceumban és a Török Ignác Gimnáziumban várta azokat, akik a határvadász-képzés iránt érdeklődtek.A toborzó csoport tagjai felvilágosítást adtak a jelentkezés és a képzés feltételeiről. Többen jelentkezési egységcsomagot is vittek magukkal.
(Forrás: 444.hu)
Középiskolai katonai képzést indít a kormány (01.19.)
Szeptembertől honvéd kadétképzés indul egy budapesti és egy szekszárdi iskolában – adta hírül a Honvédelmi Minisztérium közleményét az MTI. A tárca azzal indokolta az újfajta képzés elindítását, hogy a katonai pálya iránt érdeklődők és ezáltal a tiszti és altiszti utánpótlás létszámának növelése érdekében szükség van egy kifejezetten a honvédség számára hasznos előképzettséget jelentő, középiskolai, érettségit adó képzési formára.
(Forrás: abcug.hu)
9. Tankönyvek
Egy nap alatt már tömegek álltak a jobb tankönyveket követelő történelemtanárok mellé (01.10.)
Az állami mellett a jobb minőségű régi történelmi atlasz érettségin való használatáért és a szabad tankönyvválasztásért akciónak a tanárok.Egy nap alatt már több mint 1000 aláírója van a Történelemtanárok Egylete által hétfőn indított petíciónak, mely a szabad tankönyvválasztás mellett foglal állást.
(Forrás: Eduline)
Miklósi László a tankönyvválasztásról – videó (01.12.)
Meg kéne beszélnünk végre közös dolgainkat, mert tele vannak az osztályok olyan diákokkal, akinek a családját komoly trauma érte, mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Miklósi László.
(Forrás: ATV)
„A javításokkal újabb hibákat sikerült kreálni” – videó (01.12.)
A Történelemtanárok Egylete bizottmányi tagja szerint, míg korábban minden tankönyvnek ismert volt a szerzője, és, hogy a kiadó részéről ki szerkesztette a kiadványt, most gynevezett „tananyagfejlesztők” készítenek szakmai anyagokat, de hogy ezekkel az Oktatásfejlesztési Intézetben mi történik, már senki nem ismeri pontosan. Amik most itt az elmúlt napokban előkerültek, például földrajzkönyvek kapcsán: nem lehet tudni, hogy hogyan kerülnek bele bizonyos dolgok. Mi sem tudjuk, hogy egy-egy térképért, ábráért ki a felelős.
(Forrás: Hírtv)
Mit hozott az államosított tankönyvpiac? (01.16.)
Jobb és olcsóbb tankönyveket ígért az állam a tankönyvpiac államosításával. Egyik célt sem sikerült teljes mértékben megvalósítani. Kereszty Péter, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének (Tanosz) elnöke úgy véli, hogy az iskolák csak mostanság ébredtek rá, hogy mennyire el voltak kényeztetve a többféle tankönyvvel. Azért volt sokféle tankönyv, mert sokféle osztály és sokféle gyerek van. A kormány ma úgy akarja biztosítani a városi és a falusi iskolák közötti esélyegyenlőséget, hogy mindenki ugyanazt tanulja ugyanakkor, de ez a legnagyobb pedagógiai tévedés.
(Forrás: Magyar Nemzet)
10. Fiatalok
Tinilányok kergetik őrületbe a Fidesz kommunikációs guruit (01.11.)
16–25 éves lányok jelentik a legkeményebb diót a kormány számára – már ami a politikai üzenetek célba juttatását illeti. Egy kormányzati kommunikációt és annak nehézségeit közelről ismerő fideszes forrásunk szerint ez az a célcsoport, amelyhez nemhogy nehéz, de gyakorlatilag lehetetlen eljuttatni bármilyen politikai üzenetet. Ha nagy véletlenül mégis betalál egy-egy közéleti tárgyú hír vagy esemény – hová máshová, mint Facebook-oldaluk hírfolyamába – azt azonnal ki is tiltják onnan.
(Forrás: hvg.hu)
Lakner Dávid: A szegény kis Y-generációs panaszai (01.13.)
Tény: az albérletárak az egekben – 26 éves albérlőként tisztában vagyok vele –, az életet elkezdeni nem gyerekjáték. Magunkkal kezdeni valamit: még nehezebb. A világpolitikai helyzet is olyan, amilyen. Emellett a XXI. század magyar fiataljaként azt mondani, hogy nekünk már semmink sincs, csak diákhitelünk: szánalomkeltő, hazug siránkozás. Tessék már végre felnőni.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Majdnem átcsúszott egy kis rendszerkritika a köztévén (01.14.)
A közmédia kettes csatornája, a Petőfi Tv felkért egy fiatal Youtube-vloggert (tehát van a Youtube-on egy csatornája, ahol folyamatosan videókkal jelentkezik), hogy beszéljen egy kicsit a tanulásról továbbtanulásról. Olyan kérdésekre válaszolt, miközben felvette az anyagot, mint hogy mi alapján választott iskolát, nehéz-e a vizsgaidőszak, vagy hogy miért fontos iskolába járni. Utóbbi kérdésnél azonban egy apró részletet végül a közmédia kivágott, mert az nem valószínű, hogy passzol a kormány kommunikációs stratégiájába.
(Forrás: Index)
11. Gyermek- és ifjúságvédelem
Megoldatlan probléma az iskolakerülés (01.12.)
A hátrányos helyzetű vidékeken ráadásul továbbra is gyermekek tömegei hagyják el végzettség nélkül az iskolát. A Magyar Nemzet által az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) kikért friss adatokból kiderül, hogy kizárólag a középfokú oktatási intézményekben csökkent a hiányzók száma, az általános iskolákban nem. Sőt az alapfokú oktatásban évről évre egyre több iskolakerülőt regisztrálnak, különösen az olyan térségekben, ahol sok a hátrányos helyzetű gyermek.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Elég sok a lógós diák (01.12.)
Egyre több általános iskolás blicceli el az iskolát, tavaly már majdnem hatezer családtól kellett megvonni a családi pótlékot, amiért a gyerek a tanévben 50 óránál többet hiányozott. A Magyar Nemzet összegzése szerint a legtöbben a 7. és 8. osztályt kerülik. A hiányzásokban toronymagasan vezet Borsod-Abaúj-Zemplén, a második Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, a harmadik pedig a főváros. Nyugat-Magyarországon szinte nincs is lógós általános iskolás.
(Forrás: Hírtv)
Két éve késik a gyermekélelmezési program (01.13.)
Lapunk az elmúlt egy évben többször is érdeklődött a Balog Zoltán által vezetett Emberi Erőforrások Minisztériumánál a program állásáról, de választ nem kaptunk. Végül tavaly év végén közérdekűadat-igényléssel fordultunk hozzájuk, hogy megtudjuk, mi lett a mélyszegény gyerekek számára életbevágóan fontos élelmezési projekt sorsa. A napokban végre megérkezett a válasz, amelyben a humán tárca azt elismeri ugyan, hogy a mai napig egyetlen élelmiszercsomagot sem osztottak ki, és a téli hónapokban már biztosan nem is fognak – de a több mint kétéves késedelmet egyetlen mondattal sem próbálják megmagyarázni.
(Forrás: Magyar Nemzet)
„Drámai a gyerekek helyzete Magyarországon” – beszélgetés Herczog Máriával (videó) 01.13.
A magyar társadalom gyerekszeretőnek gondolja magát, ám soha nem beszélte végig, hogy mi a közösség felelőssége a gyerekek lelki és testi egészségben történő felnevelésében. Az európai szintű törvény ellenére az egymást követő kormányok nem adtak pénzt erre. Pedig Magyarország bőven megengedhetné magának, hogy rendesen megfinanszírozza a szociális és családvédelmi rendszert, a gyerekes családok támogatását. Ráadásul ez már középtávon megtérülne.
(Forrás: Új egyenlőség)
Prókai Eszter: Hónapokig élt fűtés nélkül egy autista fiú egy Békés megyei otthonban (01.16.)
Egy Békés megyei otthonban élő autista fiú tavaly egy dühroham közben letépte a radiátort a szobájában. A fűtőtestet senki sem rakta vissza, egészen addig, amíg az édesanyja meg nem vette hozzá a kellékeket, és nem tette közzé az egészet a Facebookon. Vasárnap azt írta, újra van radiátor, az intézmény pedig kivizsgálja az esetet.
(Forrás: abcug.hu)
Kiskorú társukat kínozták a kamaszok egy zalai intézetben (01.18.)
A 14 év alatti fiú a "gyermekotthonban" együtt nevelkedett idősebb, büntetett előéletű társaival, akik rendszeresen verték, kínozták. Egy alkalommal eszméletlenre verték, majd felakasztották egy törülközőre, mert nem volt hajlandó segíteni nekik a szökésben. Az ügyészség vádat emelt.
(Forrás: hvg.hu)
Bölcsiből kapott ki a gyámhivatal egy gyereket (01.18.)
Erzsébet a családgondozó kérésére íratta bölcsődébe a kislányát, előtte a Város Mindekié csoport véleményét is kikérte, akik támogatták az ötletet, hiszen így könnyebben tud dolgozni, és úgy vélték, előzetes bejelentés nélkül nem vihetik el onnan a gyereket. Tévedtek. A szervezet szerint embertelen volt ez az eljárás, hiszen a gyámhivatal egyik érve sem indokolja az ideiglenes elhelyezést, a döntést azért is tartják érthetetlennek, mert a XIII. kerületi gyámhivatal – ahová a család a lakhelye szerint tartozik – alkalmasnak találta a munkásszálló körülményeit a gyerek nevelésére.
(Forrás: hvg.hu)
Felszámolja a kormány a fóti gyermekvárost (01.18.)
2019-ig teljesen átalakítaná a gyermekvédelmi rendszert a kormány, többet nem lesznek ilyen célból fenntartott tömegszerű intézmények, helyettük több, kisebb kapacitású létesítményt jön létre. Ennek az átalakításnak részeként a kabinet 2018-ig bezárja a fóti gyermekotthont. A különleges ellátást igénylő gyerekeket Hatvan városába, a speciális gondozást igénylők Zalaegerszegre és Kalocsára kerülnek. A kísérő nélküli kiskorúakról és a migráns gyerekek sorsáról a tudósítás nem ejt szót. Fóton a gyermekek mellett 150 gondozóról kell gondoskodnia a kormánynak.
(Forrás: 444.hu)
Gyerekbántalmazás miatt tettek feljelentést egy tornatanár ellen (01.18.)
Ötödikes fia bántalmazása miatt tett feljelentést egy Nógrád megyei szülő az iskolában tanító tornatanár ellen. Állítása szerint a férfi az egész osztály jelenlétében tarkón csapta és a földre lökte a fiút, amiért elrúgta a terem közepére odatett labdát. A kórházban többek közt koponyazúzódást és testi erővel elkövetett testi sértést diagnosztizáltak a fiúnál. A nyomozás még folyamatban van, az iskola egyelőre nem válaszol a kérdésekre.
(Forrás: abcug.hu)
12 Szegregáció
Prókai Eszter: Ahol sok a cigány diák, onnan menekítik a szülők a gyerekeiket (01.10.)
Egyre inkább az alapján döntik el a szülők, hogy megfelelőnek tartanak-e egy iskolát, hogy hány roma diák jár az osztályba. A lélektani határ ma valahol 40 és 50 százalék között mozog. Ha ezt eléri egy intézmény, aki teheti, viszi is máshova a gyerekét. Ez a döntés, bár racionálisnak tekinthető, a társadalom számára nagyon káros következményekkel jár. Pont azok a gyerekek maradnak ugyanis magukra, akiknek a leginkább szükségük lenne a minőségi tanári munkára, az integrált közösségre.
(Forrás: abcug.hu)
A cigányiskola olyan, mint az adóelkerülés (01.11.)
Mint kiderült, ezekben a leghátrányosabb helyzetű falvakban így dönt szinte mindenki, aki megteheti: vagyis a középosztálybeli, tanult, és nem roma anyák jellemzően elhordják a helyi iskolából a gyerekeiket. Hátrahagyva ezzel a leghátrányosabb helyzetű családok gyerekeit, és nem kis mértékben hozzájárulva a szegregálódáshoz.Az MTA Gyeremekesélykutató Csoportja a 23 leghátrányosabb helyzetű térségben azt kutatta, hogy kik azok, akik inkább vállalják a gyerek ingáztatásával járó kényelmetlenséget, de semmiképpen sem szeretnék a helyi iskolát igénybe venni. Illetve mik az indokaik, és milyen következményekkel jár ez a döntés.
(Forrás: Dívány)
Összeállította: Szekszárdi Júlia