Home Sajtófigyelő Heti sajtófigyelő 2016.11.28

Heti sajtófigyelő 2016.11.28

2016-11-28

TARTALOM:

Oktatáspolitika

Digitális Oktatási Stratégia

Tanítanék

Kritikus megnyilvánulások

Szakképzés – felnőttképzés

Felsőoktatás

Pedagógia

Diákok

Szülők

Gyermekvédelem

Tanodák

Szegregáció


 

 

Oktatáspolitika

Nyelvoktatási stratégia készül (11.21.)

Középtávú stratégiát dolgoz ki az oktatásért felelős államtitkárság az idegennyelv-oktatás helyzetének javítása érdekében – tudta meg a Magyar Idők. Az államtitkárság lapunk érdeklődésére közölte: első lépésként idén októberben felállt egy munkacsoport, amelynek feladata, hogy összeállítson egy „problématérképet” és megoldási javaslatokat fogalmazzon meg.
(Forrás: Magyar Idők)

Palkovics: sikeres a köznevelési kerekasztal eddigi munkája (11.22.)

Sikeresnek értékelte a köznevelési kerekasztal elmúlt kilenc hónapban végzett munkáját az oktatási államtitkár a kerekasztal keddi budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozáson részt vett az OECD oktatási igazgatóságának vezetője, aki szerint Magyarország jó úton indult el, ugyanakkor további lépések szükségesek többek között a szakoktatás javítása érdekében.
(Forrás: Magyar Idők)

Elégedett az oktatási államtitkár, bár még mindig "túl sokan" mennek gimibe (11.23.)
Palkovics László oktatási államtitkár kifejtette: a keddi ülésen áttekintették a kerekasztal eddigi munkáját. Összegzése szerint amit elhatároztak és elkezdtek megvalósítani, jó irányba mutat. Hozzátette: azokon a területeken, ahol gyors döntésekre volt szükség, mint például a fenntartói rendszer, a finanszírozás átalakítása, a gyerekek terhelésének csökkentése, ezek megszülettek. Az államtitkár reményei szerint az eredmények hamarosan láthatóak lesznek.
(Forrás: eduline)

Átalakul a kerekasztal (11.23.)

Egy olyan testületre van szükség, amelyben minden fontos szakmai szervezet képviselteti magát, emellett törvényi garanciák kellenek arra, hogy az itt megszülető javaslatokat a kormány figyelembe veszi. Ha ez megvalósul, a lapunk által megkeresett szakmai és érdekvédő szervezetek részt vesznek a hamarosan felálló oktatási fórum munkájában. Az írásban olvasható a két pedagógus szakszervezet vezetőinek, valamint a Tanítanék Mozgalom és a CKP képviselőinek reflexiója is.
(Forrás: Magyar Idők)

Hoffmann Rózsa: Eltúlzottak a siránkozások (11.23.)

Sok szakmai kérdésre megnyugtató választ adott a köznevelési kerek­asztal, és jó esély van arra, hogy az új intézményfenntartó megfelelően fog működni – egyebek között erről beszélt lapunknak adott interjújában Hoffmann Rózsa. A KDNP országgyűlési képviselőjét annak apropóján kérdeztük a Parlament folyosóján, hogy a jövő héten köznevelési vitanapot tart az Országgyűlés.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Ilyen volt 2016? Balog Zoltán nagyon elégedett (11.25.)

A köznevelés átalakítását szeretnék lezárni az év végére – jelentette be a miniszter, hozzátéve: a KLIK működésével nem volt teljesen elégedett. Elismerte: a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányában nincs javulás, és a tanodapályázatok első köre "nem volt sikertörténet", ám hozzátette, hogy megháromszorozták a tanodák számát, amelyekből rövidesen újabb száz nyílik.
(Forrás: eduline)

Lázár: Az oktatás tartópillére a kereszténység (11.16.)

Csak azt tudjuk bizton, és nekünk, magyaroknak a múlt ezért különösképpen is fontos, hogy az elmúlt ezer esztendő magyar sikerei azon múlottak, hogy a fiatal magyarok keresztények, keresztyének voltak-e, és hogy mertek-e jó magyarokká válni. Ez volt a fő kérdés a mögöttünk hagyott időben, és nekünk, akikre a választópolgárok ma ennek az országnak a vezetését bízták, az a meggyőződésünk, hogy a magyar nevelésben, a magyar oktatásban ez a két legfontosabb tartópillér.
(Forrás: Hírtv)


 

 

Digitális Oktatási Stratégia

Milliárdokat osztanak szét az iskolák között számítógépekre (11.21.)

Az iskolák 34,4 milliárd forint értékben pályázhatnak digitális kompetenciafejlesztésre egy uniós program keretében – közölte a digitális oktatás tartalomfejlesztéséért felelős kormánybiztos. Tanfolyamokra és számítógépekre is lehet pályázni.
(Forrás: eduline)


 

 

Tanítanék mozgalom

Lengyelországban is az esernyő lett a tanártüntetések szimbóluma (11.21.)

A Tanítanék Mozgalom mintáját követve, nem mellesleg az idei tanártüntetések szokásos időjárását is elkapva, fekete-fehér és piros-fehér esernyőkkel vonultak utcára a lengyel pedagógusok.  A tiltakozást a kormányzó konzervatív Jog és Igazságosság párt (PiS) oktatásügyi politikája ellen tartották Varsóban 2016. november 19-én.
(Forrás: eduline)

Radikalizálódó Tanítanék (11.21.)

Váratlan, radikális akciókat ígér a Tanítanék Mozgalom, amelyekre még idén sor kerül. Törley Katalin, a szerveződés meghatározó alakja lapunknak arról is nyilatkozott: ha meghívást kapnak, minden sajtónyilvános és demokratikus egyeztetésre elmennek, így a szaktárca által rendezett november végi konferenciára is.
(Forrás: Magyar Idők)

Tanítanék: lépjetek ki! (11.23.)

A Tanítanék képviselői az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt üzenetet is átadtak Palkovicsnak, amelyben arra kérték a kerekasztal mellett ülő szervezeteket, vegyék észre, hogy az érdemi és demokratikus egyeztetésnek, az oktatási rendszer valódi reformja megvitatásának helye nem a Köznevelési Kerekasztalon belül, hanem azon kívül van. Lépjenek ki, és tudásukat a társadalommal, a civil szervezetekkel együttműködve, azokkal egyeztetve kamatoztassák.
(Forrás: Népszava)

Csalódtak a Tanítanék képviselői Pukli Istvánban (11.23.)

A Magyar Narancsnak adott interjúban Pilz Olivér elmondta: szerinte azért próbálják őket belehúzni a pártpolitikába, mert elsősorban az oktatásnak a mostani köznevelési törvényből következő átalakítását kifogásolják. – Sosem mondtuk, hogy a 2010 előtti oktatási rendszerrel semmi probléma nem volt – hívta fel a figyelmet. A mozgalom oktatáspolitikai víziójának esetleges ideológiai színezetét firtató kérdésre Törley Katalin leszögezte: nagyon jó lenne, ha ideológiamentesek lehetnének.
(Forrás: Magyar Idők)


 

 

Kritikus megnyilvánulások

"A Fidesz-KDNP ellökné a diákokat a jogaiktól" – Vita a Házban (11.22.)

Az egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények kormánypárti képviselők által kezdeményezett módosításának általános vitáját folytatta le kedden az Országgyűlés. Az MSZP szerint a módosítás nem szolgálja a diákok érdekét, a Fidesz-KDNP javaslatai végiggondolatlanok. A Jobbik képviselője azt firtatta, történt-e egyeztetés a diákokkal, az LMP pedig kijelentette, hogy munkavállalói jogoktól fosztják meg a tanulókat.
(Forrás: Népszava)

Városi szülői értekezlet: komoly veszélyben az iskoláink  (11.23.)

Vajon mennyire kell durva helyzet és mennyire sokkolóan kellene azt kommunikálni, hogy felébredjünk: komoly veszélyben vannak az iskoláink? Nem (csak) az épületek és az eszközök, hanem az oktatás Budaörsön megszokott magas színvonala. Cikkünk a tegnapi városi szülői értekezlet összefoglalója.
(Forrás: Budaőrsi Napló)

Iskolabezárások: javult a helyzet. Mára nagyjából ugyanannyi intézményt szüntetnek meg, amennyit létrehoznak (11.25.)

Setényi János szerint a döntéshozóknak el kellene gondolkodniuk azon, hogy képes-e a sok kisebb tankerületre tagolódó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szervezete térségi kapacitástervezésre és menedzselésre, vagyis megfelelő döntést tudnak-e hozni arról, hogy például szükség van-e új iskolára Budakeszin, ha a Zsámbéki-medencében üresen állnak az intézmények.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Lázár János 500 évvel eltájolta magát: minden gyerekből jó keresztényt akar nevelni (11.26.)

Amikor a miniszterelnökséget vezető miniszter az egyházakat nevezi az oktatás legfontosabb szereplőinek, ott már a baj nem kicsi. Európában ugyanis már Luther Márton idején kezdett divatba jönni a szekularizáció, 1517-ben. Az állam és egyház szétválasztását VIII. Henrik idején kezdték el Európában – vagyis azt, hogy, hogy az egyház ne szóljon bele az állam működésébe. Ezt most a Fidesz visszacsinálja. 
(Forrás: Index)


 

 

Szakképzés – felnőttképzés

Rémült diákok agyonterhelve – Nem oszlik a káosz – Egyirányú utcában (11,23,)

A lapunknak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő budapesti tanár szerint a szakképzést érintő változások – a szakközépiskolák átnevezése szakgimnáziummá, a gyakorlati órák számának felemelése, a közismereti óraszámok csökkentése, egyes tárgyak kivétele a tanrendből, az érettségi követelmény szigorodása – tán még nem is okoznának súlyos problémát, viszont a kapkodós átalakítás erőteljes bizonytalansággal jár. „Ez a nagy átszervezés véleményem szerint azt a célt szolgálja, hogy akik kiszorultak a gimnáziumi rendszerből, úgy érezzék, valahogy mégis gimibe járnak: szakgimnáziumba.
(Forrás: Szabad Föld)


 

 

Felsőoktatás

Újabb képzéseket vesz át a Szent István Egyetemtől a Gál Ferenc Főiskola (11.23.)

A Szent István Egyetem helyett a katolikus Szeged-Csanádi Egyházmegye által fenntartott Gál Ferenc Főiskola működtetné a gyulai egészségügyi és szociális felsőfokú képzést jövő februártól – közölte Görgényi Ernő, a város polgármestere. Gyulán a Szeged-Csanádi Egyházmegye negyedszázada tart fenn köznevelési intézményeket, óvodát, általános iskolát, szakközépiskolát; a felsőoktatási kar átvételével válna teljessé a paletta.
(Forrás: eduline)

Továbbtanulási kalauz másképp (11.23.)

Alternatív felvételi tájékoztató kiadvány jelent meg #felvételi 2017 – felsőoktatásról mindenkinek címmel. „A könyv évek óta tátongó űrt tölt be”– mondta Dr. Duró Zsuzsa pszichológus, pályaorientációs tanácsadó a kötet bemutatóján. A #felvételi 2017 különlegessége, hogy nem csak felvételi tájékoztató, hanem egyfajta önismereti segédlet is ahhoz, hogy a megfelelő döntést hozza meg a jelentkezés előtt álló diák.  
(Forrás: Edupress)

A felsőoktatás fontos feladata, hogy nemzetközivé váljon (11.25.)

Palkovics László hangsúlyozta: a magyar felsőoktatásnak nemcsak a Kárpát-medencében, hanem a „nemzetközi porondon” is meg kell állnia a helyét. „Azt szeretnénk – fogalmazott –, ha 2020-ra a hallgatók 15 százaléka nem magyar állampolgárságú lenne”. Az államtitkár a jó egyetemi oktatók feladatát Igor Tamm Nobel-díjas orosz fizikust idézve határozta meg, aki szerint „a diák nem edény, melyet meg kell tölteni, hanem fáklya, melyet meg kell gyújtani”.  
(Forrás: Edupress)


 

 

Pedagógia

Betör a Lego a magyar iskolákba (11.23.)

Együttműködési megállapodás született a magyar kormány és a Lego között, így a magyar iskolákban is elérhetővé válik a dán cég játékain alapuló oktatási módszer. Nem csak a programozást, de a matekot és a nyelveket is építőkockákkal tanulhatják a diákok. Első körben száz iskolában indítják el a  programot, ahol a legerősebb volt a gyerekek lemorzsolódása.
(Forrás: Origo)

Megragadó előadások. Szijártó Adrienn írása korunk nyilvános előadásainak jelentőségéről és jellemzőiről (11.27.)
Az Y generáció fiataljai rendszeresen különböző online posztokon keresztül osztják meg véleményüket egy-egy társadalmi problémáról, vagy így mesélnek felfedezéseikről, élettörténetükről. A nagy nézettség, a magas számú megosztás magával hozta azt az igényt, hogy az előadók a virtuális térből kilépve személyesen lépjenek fel közönségük előtt.Mindenkinek egyaránt van megosztásra érdemes gondolata. Ezért is tartom fontosnak, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk az oktatásban az előadói készségek fejlesztésére.
(Forrás: Tani-tani Online)


 

 

Diákok

Levelet kapott Balog a tanulóktól (11.24.)

Levelet nyújtottak át Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek a tárcavezető parlamenti bizottsági meghallgatásán a Független Diákparlament képviselői. Mészáros Dávid diákparlamenti képviselő elmondta: Balog Zoltán átvette levelét, és megígérte, hogy érdemben át fogja olvasni az észrevételeket. A miniszter javasolta azt is, hogy kerítsenek sort személyes találkozóra, hogy zárt ajtók mögött tudják megvitatni a felvetéseket.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Jobboldali és konzervatív irányba tolódik a fiatalság  (11.26.)

Egyébként a Jobbik továbbra is elképesztően népszerű az anyaországi fiatal hallgatók körében, de ez az idő előrehaladtával valamelyest kopik – derült ki a BCE doktorandusza, Róna Dániel kutatásából. Róna felfedte: minél fiatalabb valaki a 18–29 közötti korosztályban, annál valószínűbb, hogy jobbikos. Míg a 18–21 évesek körében csaknem minden harmadik egyetemista Jobbik-szimpatizáns, addig az eggyel idősebb korosztályban ez már csak 22 százalék, de még így is ez a párt a legnépszerűbb.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Itt a levél, amit a diákok átadtak Balog Zoltánnak (11.26.)

Egy karcagi szakgimnázium diákönkormányzatának elnöke, a Független Diákparlament képviselője, Mészáros Dávid egy levelet adott át Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek, aki parlament kulturális bizottságában tartott éves beszámolót és ajánlotta: beszéljenek erről egy tea mellett. A diák az időpont miatt már hívta a miniszter kabinetfőnökét, de egyelőre még nem sikerült a találkozó. Lapunk megszerezte a levelet, amit alább teljes terjedelemben közlünk.
(Forrás: Hírkút)


 

 

Szülők

A szülői sztrájk arca – Puskás Krisztina harcai (11.17.)

Országos mozgalmat indít a szolidaritás felélesztésére Puskás Krisztina, aki év elején a tanárok mellett kiálló szülői sztrájkot, a Nem leszek suliban Facebook-csoportot és akciót szervezte. A 36 éves anya egy időre eltűnt a nyilvánosság elől, mert kiújult súlyos betegsége. De a kezelések után most újra aktív és hálózatot épít, hogy segítsenek egymáson az emberek, ne a közöny legyen Magyarországon az uralkodó. A Tanítanék Mozgalommal és Sándor Mária fekete ruhás nővérrel is kapcsolatot tartó Puskás Krisztina és társai a tervek szerint ma hirdetik meg első akciójukat.
(Forrás: 168 óra)

Lázadnak a szülők, ultimátumot adtak (11.21.)

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) szerint nincs idő várni 2018-ig, most kell a Nemzeti Alaptanterv minimum követelményeit és az érettségi vizsgakövetelményeket a tanulók jelenleg mért tudásszintjéhez igazítani. A sorozatos pedagógus-béremelések és az iskolaigazgatók hatáskörének növelése nem emeli az oktatás színvonalát – tudatta az egyesület, amely szerint ezt igazolja a tanulók minden évben vizsgált fejlődése.
(Forrás: 24.hu)

Ezért figyeljék különösen a szülők, mit csinál a gyerekük a közösségi oldalakon (11.21.)

A fiatalkorúak egy közösségi oldalon létrehozott fiktív profilon keresztül vették fel a fiúval a kapcsolatot, és annak nevében elhitették vele, hogy az illető ismeri a zsarolóit, és pénzért cserébe el tudja intézni, hogy ne fenyegessék őt tovább. A sértett a vádlottaktól való félelmében ebbe beleegyezett. A pénzért a vádlottak az akkor 14 éves harmadik társukat küldték, mert őt a sértett nem ismerte.
(Forrás: Inforádió)

Nem akarják, hogy egy elmaradt szülői értekezlet miatt elvehessék a gyereküket, vitára hívják az EMMI-t (11.25.)

A Szülői Jogi Fórum csoport részt vett az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának ülésén, ahol a törvényt tárgyalták, de a csoport nem kapott szót. A csoport ezért nyílt vitárí hívja a bizottság tagjait és az EMMI-t. A vitát jövő kedden az EMMI Báthory utcai épületében tartják, ahova Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter mellett ellenzéki politikusokat, és olyan civil szervezeteket is várnak, mint a TASZ, vagy a Civil Közoktatási Platform.


 

 

Gyermekvédelem

Halált okozó joghézagok (11.23.)

Bár a jogvédők aggódnak, a TASZ nevű civil szervezet pedig egyenesen azzal riogat, hogy a jövőben akár egy elmulasztott fogadóóráért is ránk szállhat a gyámügy, egyvalami biztos: nincs olyan aggály, amely erősebb lehet a gyermek élethez való jogánál. A szigorításra tehát szükség van, ha az megkésett és önmagában elégtelen is. A rendszer hatékonyabbá tételéhez szükség van ugyanis a gyermekvédelmi dolgozói létszám megduplázására, folyamatos továbbképzésekre, és a fizetések jelentős mértékű emelésére.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Újabb esély a hátrányos helyzetű gyerekeknek (11.24.)

Gyermekesély program indul mintegy 800 településen a hátrányos helyzetű gyerekeknek és az őket nevelő családoknak. A kezdeményezés célja, hogy megakadályozza a veszélyeztetettség kialakulását és a gyerek kiemelését a családból – közölte tegnap az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociá­lis ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára.
(Forrás: Magyar Idők)

Papíron csökkent a tanulási zavaros gyerekek száma (11.26.)

Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektan-szakpszichológus, az MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Kutatóintézetének tagja nem ért egyet azzal, hogy csökkenne a diszlexiás gyerekek száma. Szerinte az adatok nem valós előfordulásokat, hanem diagnózisokat jelezhetnek, ami hamis képet ad az érintett gyermekek számáról. Ugyanis azt tapasztalja: egyre többen fordulnak hozzá különféle zavarokkal.
(Forrás: Magyar Nemzet)

 

 

Tanodák

Lannert Judit: Kellenek-e tanodák? (11.23.)

A tanoda a magyar oktatásfejlesztés állatorvosi lova, de mind a mai napig nem tanultunk belőle. Egy olyan narratíva alakult ki, ahol a tanoda egy olyan intézmény, amely jó célt szolgál (bár nem mérjük, hogy eredményes-e), éppen ezért megkérdőjelezni nem ildomos, ugyanakkor ez a narratíva remek lehetőség a civilek kihasználására.
(Forrás: Kölöknet)

Vásárhelyi Mária: Szegények fosztogatói (11.28.)

Kétségbeesett levelet kaptam a minap egy régi ismerősömtől, a gilvánfai Nyitott Ház alapítvány vezetőjétől. Arról tájékoztatott, hogy a településükön nyolc éve sikeresen működő tanoda léte veszélybe került, mivel néhány napja „örömmel értesítették” a település vezetőjét, hogy az önerőből létrehozott intézmény a jövőben nem kap európai ­uniós támogatást, ami egyet jelent a tanoda halálos ítéletével.
(Forrás: 168 óra)

 

 

Szegregáció

Daróczi Gábor: Először a szívre apelláltunk, utána az észre, most a zsebre (11.19.)

Bár az Európai Bizottság fellépése nyomán Balog Zoltán humánminiszter kénytelen a saját, a cigány gyerekek szegregálását elősegítő törvényét módosíttatni, Daró­­czi Gábor, a Romaversitas Alapítvány igazgatója mégis szkeptikus. Úgy véli, az az ország, ahol az állam megteheti, hogy elszabotálja a kaposvári szegregáló iskolára vonatkozó jogerős bírósági ítélet végrehajtását, már nem jogállam.
(Forrás: 168 óra)

L. Ritók Nóra: Társadalmi kohézió 11.20.

A gyereklétszám ugyanis csökken, és több gyerek leginkább a halmozottan hátrányos helyzetű családokból érkezik. Furcsa helyzet lesz (és ez igen közeli), ha nem lesz egy osztályra való gyerek a településeken. Mert akkor dönteni kell: az egyházi iskola indít első osztályt, és felveszi a cigányt is, vagy az állami, és akkor muszáj lesz odavinni a szülőknek a nem cigány gyerekeket is. Akkor melyik iskola szakítja meg az évfolyamainak folytonosságát, kockáztatva ezzel az iskola létét? Hogy kezeli ezt majd a pedagóguslétszámmal? Vajon ebben az állam hogy foglal majd állást?
(Forrás: Nyomor széle blog – hvg.hu)

Példaértékű antiszegregációs lépés (11.22.)

Még a kormánykritikus alapítványi vezető, L. Ritók Nóra is csatlakozott a református egyház és állami szereplők összefogásához A bihari térségben született példaértékű helyi összefogás az iskolai szegregáció ellen, a közös munkát az egyház, a tankerület és az érintett önkormányzatok is vállalták, de csatlakozott a szándéknyilatkozathoz a kormányt romaellenességgel vádoló civil szervezet is.
(Forrás: Magyar Hírlap)

Bukik vagy marad a "szeretetteljes" elkülönítés? (11.23.)

Megsemmisíti a kormány a köznevelési törvény azon rendelkezését, amely lehetőséget teremtett a roma diákok elkülönítő, szegregált oktatására. Az intézkedés minden bizonnyal az Európai Bizottság nyomására történt, a testület májusban indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a szegregáció miatt. Az Európai Roma Jogok Központjának szakértője szerint az ügyet ezzel nem lehet lezártnak tekinteni.
(Forrás: Népszava)

Szegregálni Isten áldásával (11.24.)

Olyan mértékűek a társadalmi előítéletek, hogy a magyar szülőket jelenleg jobban foglalkoztatja, milyen bőrszínű és jövedelmi helyzetű osztálytársai lesznek gyermekeiknek, minthogy milyen tanáraik lesznek és milyen felekezeti oktatásban fognak majd részesülni – fogalmazott a szakértő, Szendrey Orsolya. A szülői döntésekre hatnak az egyházi intézményeket favorizáló, az állami intézményrendszer problémáit elmélyítő szakpolitikai döntések és az a folyamatos romaellenes kormányzati retorika is.
(Forrás: Népszava)

Észre se vették, hogy csak cigányok járnak az osztályba (11.25.)

Fel sem tűnt nekik, hogy vannak az iskolában színtiszta osztályok, nemhogy tudatosan, rasszista szándékból osztották volna be így a gyerekeket. Ezt mondta annak a gyöngyöspatai általános iskolának a volt tanára és igazgatója, akik egy kártérítési per szerint alacsonyabb színvonalú oktatást nyújtottak a cigány gyerekeknek, ezzel pedig tönkretették a jövőjüket. Szerintük semmi nem igaz abból, amit a gyerekek és szüleik állítanak, az iskola elleni lejáratókampány pedig nagyon megviseli őket.
(Forrás: abcug.hu)

Szekszárdi Júlia összeállítása