Elérhetővé vált a kormányzati honlapon az új ONAP tervezete, amely az óvodák iskolásításával próbálja orvosolni az iskolaérettségi eljárás kudarcát. E cél érdekében feláldozza a vegyes életkorú csoportokat is. Aggodalomra ad okot emellett egy, a tanköteles kor betöltésének nevelési évben bevezetni kívánt diagnosztikus mérés tisztázatlansága.
A változtatás kinyilvánított célja az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése – feltehetően annak hatására, hogy az új, általunk is sokat bírált eljárásrend miatt tömegesen kerülnek iskolai követelményeket teljesíteni nem tudó gyerekek az első osztályokba.
Amellett, hogy károsnak tartjuk azt a törekvést, amely a gyerekek személyre szabott bevonása helyett kötelező foglalkozásokkal akarja iskolaszerűvé tenni az óvodát, a CKP óvodai szakértői különösen két pontot kifogásolnak a közzétett tervezetben.
Az óvodai élet megszervezéséről szóló rész alapján azokban az óvodákban, ahol legalább három csoport működik, a tanköteles kor előtti évükben a gyerekek nem járhatnak vegyes életkorú csoportba. Az iskolai felkészítést szolgálni kívánó homogén életkorú csoportok ráerőltetése az óvodákra sok intézmény csoportbontási módszerét, ezzel pedagógiai szemléletének gyakorlatba ültetését is veszélyezteti. A vegyes korosztályú csoportok számos előnnyel járnak – nem csak – az óvodai nevelésben: a korosztályok együttnevelése fejleszti a gyerekek szociális készségét, együttműködésre neveli őket, valamint a heterogén életkorú csoportok lehetőséget adhatnak az egyenlőtlenségek csökkentésére azáltal, hogy hátrányos helyzetű gyerekek testvéreikkel, rokonaikkal azonos csoportba járhatnak. A módosítás azért sem indokolt, mert az egyéni fejlettségi szint szerinti differenciálás, ami a vegyes csoportokban könnyebben megvalósítható, sokkal jobban szolgálja a gyerekek fejlődését, mint az életkor szerinti különválasztás. Az iskolára nem az utolsó évben kell felkészíteni, annak az óvoda 3-4 éve alatt kell kialakulnia. A megoldás erőltetése egyébként is értelmetlen, hiszen a vegyes csoportok túlnyomó többségében nem valósítható meg: az óvodák 40 %-ában háromnál kevesebb csoport van.
A tervezet másik pontja egy iskolaérettségi vizsgálat lehetőségét vetíti előre: „A gyermekek fejlődésének vizsgálata céljából a tanköteles kor betöltésekori nevelési évben diagnosztikus mérési rendszer alkalmazható.” A megfogalmazás azért adhat okot az aggodalomra, mert semmilyen konkrétumot nem közöl a méréssel kapcsolatban, ezzel fönntartva a lehetőségét annak, hogy a későbbiekben miniszteri utasítások formájában vezessenek be szakmaiatlan felméréseket. Nem világos a vizsgálat célja és kapcsolata a már alkalmazott óvodai mérésekkel, megfigyelésekkel. Ráadásul a gyerekek szocializációját nem lehet kizárólag méréssel megállapítani, noha a szociális fejlettség az iskolába lépés egyik legfontosabb kritériuma.
Mindkét módosítás arra enged következtetni, hogy a Belügyminisztérium az óvodák iskolásításával kívánja orvosolni az áterőltetett iskolaérettségi eljárás kudarcát. Ahelyett, hogy a NAT követelményrendszerének megváltoztatásával könnyebbé tennék az óvoda-iskola átmenetet, az óvodákra hárítanák a felelősséget az iskolai kudarcokért.
Az Óvodai Alapprogram olyan keretszabály, mint az iskolákban a Nemzeti Alaptanterv. Tényleges végrehajtásának módját ugyanúgy miniszteri utasítások szabályozzák majd, mint a NAT-ét a kerettantervek. Félő, hogy ezek az utasítások a most látott tervezetben szereplőnél nagyobb kötöttségeket is jelenthetnek anélkül, hogy előzetes megismerésükre lehetőség nyílna.
A tervezethez február 22-éig küldhető vélemény a kozigazgatasiegyeztetes@bm.gov.hu mailcímre.