Április elején felkerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium honlapjára társadalmi egyeztetésre
a szakképzési törvény módosításának tervezete. A Civil Közoktatási Platform szakképzési csoportja megvitatta a tervezetet, és alább olvasható, segítő szándékú, tárgyilagos megfogalmazású véleményét eljuttatta a megadott e-mailcímre. Tagszervezeteink közül a Pedagógusok Szakszervezete elsősorban a szakképzésben dolgozók, a Könyvtárostanárok Egyesülete a szakképző intézmények könyvtárai és könyvtárosai szempontjából írt véleményt.
…-án a törvénymódosítás tervezete felkerült az országgyűlés honlapjára. Javaslataink közül semmit nem vettek figyelembe – még… Az álatalunk ismert más javaslatok közül egyetlen elé. Amellett, hogy nehezményezzük, hogy a duális képzésben tanulók, illetve az alapítványi fenntartású iskolák számára hátrányos változásokat, valamint az oktatók, szakmai tanárok munkáját segítő programtantervi ajánlás megszűnését, az eljárás arra is rámutat, hogy a jogszabály által előírt, az európai bizottság által megkövetelt társadalmi egyeztetést a jogalkotók nem egy, a hibák és tévedések időbeli észrevételét segítő lehetőségnek, hanem egy formálisan, a lehető legkisebb nyilvánossággal letudandó kényszernek tekintik. A közvetlen egyeztetés gyakorlatát pedig még formálisan sem hozták vissza: míg korábban az Oktatási Minisztérium az ezt igénylő, oktatási szevezeteknek lehetőséget biztosított arra, hogy regisztráljanak egy listéra, és a listán szereplő szervezeteknek minden jogszabélytervezetett elküldött véleményezésre, ma már ilyen lista nem létezik, az egyzetetésbe csk az egyhézakat és a Nemzeti Pedagógus kart vonják esetenként be.
A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény szerint a honlapon tájékoztatni kell a arról, milyen vélemények érkeztek be, és mi lett azoknak a sorsa. Ez ezidáig nem történt meg, és a benyújtók sem kaptak semmiféle választ (az automatikus érkeztetésen kívül).
Ugyanez a sors jutott a „státusztörvény” és a Nemzeti Köznevelési Törvény társadalmi egyeztetésének is. Az automatikus visszajelzésben ígértek ellenére a 100 oldalas törvény és a törvénymódosítás elemzésére adott 8 napos egyeztetés zárása után két hónappal semmi visszajelzés nincs sem a beérkezett bírálatok számáról, sem azok tartalmáról. A Civil Közoktatási Platform azokat a törvényeket is részletesen, tételesen bírálta (bár a szakképzési törvénnyel ellentétben az a bírálat nem a jogszabály jobbítását, hanem elfogadhatatlanságának alátámasztását szolgálta). Kifogásunkat közérdekű bejelentésben jeleztük a Belügyminisztériumnak, és közérdekű adatkérést is benyújtottunk. Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy a törvényekkel ellentétben a rendeletek tervezetét még csak közzé sem teszik a minisztériumi honlapokon, holott a fenti törvény ezeknél is előírja a társadalmi egyeztetést. Amellett, hogy ezek vitájára is nagy szükség lenne, hiszen a gyakorlati kérdések zömét a rendeletek szabályozzák, a rendeletek ismerete nélkül a törvények sok eleméről sem lehet véleményt mondani, hiszen egyes paragrafusok tényleges tartalma csak a rendelet ismeretében látható.
A szakképzési törvény kapcsán fentiekre külön levélben is felhívtuk az illetékes helyettes államtitkár, Pölöskei Lászlóné, és az Országgyűlés két illetékes bizottsága, a gazdasági és a kulturális bizottság tagjainak a figyelmét, arra kérve őket, hogy a vita során képviseljék álláspontunkat.
Elfogadhatatlannak tartjuk a társadalmi egyeztetés elszabotálását – hiszen az, hogy dolgozhatunk egy törvénytervezet véleményezésén, de véleményünket el sem olvassák, nem tekinthető egyeztetésnek. Világossá kell tennünk, hogy ez esetben is az európai bizottság megtévesztése és a jogszabályok kijátszása történik.