ÖSSZEFOGLALÓ A KÖZOKTATÁS TÖRTÉNÉSEIRŐL ÉS A CKP TEVÉKENYSÉGÉRŐL A 2021/22-ES TANÉVBEN

2018-ról: https://ckpinfo.hu/2019/02/03/eves-osszefoglalo-a-kozoktatas-tortenesei-es-a-ckp-munkaja-2018-ban/

 

A 2016-os, 2017-es történések : https://ckpinfo.hu/2019/02/03/a-kozoktatas-tortenesei-es-a-ckp-munkaja-2016-junius-2018-december/

 

 

 

 

 

 

  1. Lazább járványügyi szabályokkal kezdődik a tanév 

A maszk viselése nem kötelező, sem a hőmérsékletmérés ill. a 1,5 méteres távolságtartás sem.

 

  2. PDSZ felmérés

A felmérés szerint gyakorlatilag valamennyi nevelésben – oktatásban dolgozó nélkülözni kényszerül 2021-ben.

 

  3. Pedaógiai Technikum Képzés

Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért felelős helyettes államtitkára még a tanévnyitó kapcsán beszélt a szakképzés sikereiről, itt került szóba az is, hogy folyik a pedagógiai technikum (azaz az általános iskola után kezdhető érettségit is adó szakképzés) előkészítése. A jelenlegi rendszerben csak felsőoktatásban van pedagógusképzés.

 

Olyan tantervezetet szeretnének készíteni közössen, mely mindenki számára elfogadható.

 

  5. Gulyás Gergely bejelentette a pedagógusok béremelését 

Január elsejétől ígérte.

 

 

 

  1. CKP levele Maruzsa Zoltánnak

A CKP levelet küldött Maruzsa Zoltánnak a középiskolások és a pedagógusok között ugyan elég nagy az átoltottság, azonban a 12 éven aluli és többségében a 12 és 16 év közötti gyerekek is oltatlanok. A jelenlegi helyzetben a CKP szerint alapvető lenne, hogy legyenek intézkedéscsomagok, protokollok, amelyeket meghatározott esetekben be lehet vezetni.

 

 

 

 

  1. Egyesíti sztrájkbizottságát a két szakszervezet

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azonnali béremelést és a munkaterhek csökkentését követelik. Ennek előzménye 2020 márciusra nyúlik vissza, de a koronavírus-járvány miatt a sztrájktárgyalásokat tavaly márciusban felfüggesztették.

 

  2. Négypontos követelési lista

1. A pedagógus-illetményalap vetítési alapja 2021. szeptember 1-étől a minimálbér összege legyen!

2. Az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye, a költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti fizetési osztályok első fokozatának összege – a fizetési fokozathoz tartozó legkisebb szorzószámok megtartásával – 2021. szeptember 1. napjával emelkedjen a következők szerint: A1-nél a minimálbérre, B1-nél a garantált bérminimumra, F1-nél a garantált bérminimum 130%-ára!

3. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje 2021. szeptember 1-jétől heti 22 óra legyen!

4. A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek, akik heti 40 órában látják el a feladatukat, munkaterheik csökkentése érdekében heti 35 órát legyenek beoszthatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan heti 5 órát regenerációval illetve felkészüléssel tölthessenek, intézményen kívül.

 

  3. A kormány szigorított az iskolai karanténszabályokon

 A védőoltást kapott és igazolt fertőzöttnek ugyanúgy kötelezővé tették a tíz nap karantént.

 

A kormány nem egyeztetett a többletforrásokról, a szakszervezetek felháborítónak tartják, hogy fontosabb a külsős tanfelügyelők díjazzása, mint a pedagógusoké.

 

  5. A PDSZ ellenzi a kötelező oltást

„A PDSZ következetesen küzdött azért, hogy a közoktatásban dolgozók közül azok, akik igényelték, hozzájussanak az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett, koronavírus elleni oltáshoz. Mindenkit arra biztatunk továbbra is, hogy éljen ezzel az oly sokára megadott lehetőséggel, és oltassa be magát. A PDSZ azonban ellenzi a kormány intézkedését, amely az állami köznevelési és szakképzési intézményekben rendelet útján – kötelezően – előírta a koronavírus elleni oltás felvételét, ugyanakkor az önkormányzati fenntartású intézményekben a polgármesterre (főpolgármesterre), az egyházi és egyetemi fenntartású, valamint a magánintézményekben a munkáltatókra hárította az erről szóló döntést”

 

 

 

 

  1. Megkezdődött a pedagógusok egyeztetése a kormánnyal 

A kötelező oltásról és a bérrendezésről tárgyaltak.

 

A tankerületi központok elkezdték kézbesíteni az oktatási intézményeknek a kötelező oltásokról a tájékoztatót. Eszerint az első dózist december 15-ig kell beadatniuk maguknak az oltatlanoknak, a második oltást pedig az oltóorvos által meghatározott időpontban. Ha valaki egydózisú oltóanyagot választ (ami a Janssen lehet), akkor szintén december 15-ig kell beadni a védőoltást.

 

  3. Továbbra sincs eredmény

A Pedagógusok Szakszervezte (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet (PDSZ) eredménytelenül folytattak tárgyalásokat a kormánnyal.

 

 

 

 

  1. Elrendelte a kormány a gyermekvédelmi népszavazást.

 

  2. Ismét tárgyaltak a szakszervezetek Az Emberi Erőforrások Minisztériumával (EMMI) 

A szakszervezetek arra kérik a kormányt, hogy függesszék fel a kötlező védőoltásról szóló rendeletet, december 6-áig vár választ a követeléseire a minisztériumtól.

 

  3. Holnap ki fog tanítani? 

Akciósorozatot szervez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Figyelmeztető sztrájkot hirdet január 31-ére a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

 

  4. „Egyértelmű, hogy a januárra és márciusra bejelentett pedagógussztrájk a baloldal kampányakciója” 

Így reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma arra, hogy a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerdán úgy döntött, hogy január 31-én kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak, ha pedig szükséges, március 16-án is sztrájkolni fognak.

 

  5. December végéig lehet felvenni az oltást a pedagógusoknak

Nem hosszabbította meg a kormány év végig a pedagógusok kötelező oltásának határidejét a kormány, de december 31-ig még „pótolhatják” az elmaradt oltást az állami iskolákban dolgozók.

 

 

 

 

  1. Újabb tárgyalások 

Továbbra sem sikerült megegyezni a pedagógusszakszervezeteknek a kormánnyal, készülnek a figyelmeztető sztrájkra.

 

  2. Sztrájk és tüntetés is lesz január 31-én 

Demonstrációt szervez a Magyar Szakszervezeti Szövetség január 31-ére, ezzel támogatnák az aznap kétórás figyelmeztető sztrájkot tartó pedagógusokat. Akik magasabb fizetésért, óraszámcsökkentésért és a kötelező oltásról szóló jogszabály visszavonásáért harcolnak.

 

Nem sikerült megegyezni a sztrájk ideje alatt nyújtott szolgáltatásokról.

 

  4. A Szülői Hang arra kéri a szülőket ne vigyék január 31-én iskolába a gyerekeket 

 

  5. Maruzsa Zoltán levele az iskolaigazgatóknak

„A jövő hétfőre tervezett sztrájknak nincs törvényes alapja”

 

Jogszerű a január 31-re tervezett pedagógussztrájk.

 

  7. Az ADOM diákmozgalom is csatlakozik a pedagógussztrájkhoz

 

Két órás figyelmeztető sztrájkot tartott a két nagy pedagógus szakszervezet, legalább húszezren sztrájkoltak.

 

  9. A sztrájk nem marad következmények nélkül

Fenyegetéseket nem fogalmaztunk meg. Azt is szeretnénk azonban leszögezni, hogy egy törvénytelen sztrájk szervezése nem maradhat következmények nélkül” – írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma az RTL Híradójának kérdésére.

 

 

 

  1. A CKP egyetért a sztrájkkal és támogatja is azt 

Az elsőfokú bírósági ítélet szerint jogos a sztrájk és a szakszervezetek értelmezése az elégséges szolgáltatásról. A szakszervezetek lemondtak fellebbezési jogukról, és levélben kérték Maruzsa Zoltánt, hogy kérje a kormányt is a fellebbezésről való lemondásra. A követelések: https://pedagogusok.hu/wp-content/uploads/2022/01/3-sz-melleklet-Kisfaludy-Laszlo-helyettes-allamtitkar-EMMI-kozos-sztrajkkovetelesek-kiegeszitessel-2021-12-02-2.pdf Pedagógussztrájk kisokos szülőknek a Szülői Hang összeállításában: https://szuloihang.hu/sztrajk22-gyik

 

 

 

 

  1. Fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Ítélőtáblához az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 

A tárca azt kéri, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék január 28-ai döntését, amely jogszerűnek mondta ki a hétfői, kétórás figyelmeztető pedagógussztrájkot.

 

 

Két év kihagyás után újra lesz szóbeli érettségi, ami ellen a diákok petíciót indítottak.

 

  4. A sztrájk alapjog! 

– feliratú molinó feszítettek ki a kőbányai Szent László Gimnázium épületére. A szakszervezetek nem fogadják el, hogy korlátozzák az alapjogaikat. A pedagógus-szakszervezetek szerint a kormány 2022. február 11-én este kihirdetett rendelete alaptörvény-ellenes. Sorra csatlakoznak a fővárosi és a vidéki közép- és általános iskolák tanárai a polgári engedetlenségi akciósorozathoz.

 

 

  6. A kormány rendeletére a szakszervezetek közös nyilatkozatban reagáltak:

Felszólították a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a bíróságot, mint független hatalmi ágat, és amellett, hogy kijelentették, továbbra is készülnek a sztrájkra, további nagyszabású akciókat helyeztek kilátásba. Az intézmények előtt országszerte világos üzenetek jelentek meg. Számos szolidaritási akció is indult. 

 

 

 

  1. Hat éve alakult meg a Civil Közoktatási Platform (CKP)

A kibontakozó tanármozgalom összefogásra késztetett mintegy 50, az oktatáshoz kapcsolódó szervezetet annak érdekében, hogy mozgalmi eszközökkel és szakmai érvekkel változásokat érjenek el a közoktatásban. A CKP amellett, hogy összefoglalja a tiltakozók számára fontos tudnivalókat, közli és térképen is megjeleníti, videókkal illusztrálják a tiltakozó iskolák, közösségek listáját. 

 

 

 

Diákok tüntetést szerveznek március 16-ára, a sztrájkoló tanárok támogatására – Életbe lépett a 36/2022. (II. 11.) számú kormányrendelet, mely meghatározza, milyen még elégséges szolgáltatásokat kell biztosítaniuk a pedagógusoknak még egy sztrájk alatt is. A diákok és szülők közös erővel tüntettek, a sztrájkoló tanárok ellehetetlenítése ellen.

 

2022. március 9-én megjelent az ellenzéki összefogás választási programja, amelynek második, Befektetés a jövőbe című fejezete szól az ellenzék oktatási elképzeléseiről. Az oktatás emellett megjelenik a 4.6 Esélyt a fiataloknak, az 5.5. A roma közösség a nemzet része, és a 7.2-n belül a foglalkoztatáspolitika fejezetekben is.

 

A kormány törvénysértő módon nem tárgyal a szakszervezetekkel, koordinált módon, búvópatakszerűen folytatódik a sztrájk.

 

A csoportlétszámok és a heti munkaidő csökkentését, több óvodapszichológus és fejlesztőpedagógus alkalmazását, szakképzett óvodapedagógusok kötelező jelenlétét, az óvodába és iskolába lépés feltételeinek a megváltoztatását kérik.

 

 

A Civil Közoktatási Platform részvételével folyó nyolc hónapos rendszeres egyeztetést követően összeállt egy 100 pontból álló javaslatcsomag, amely keretbe foglalja egy jövőorientált, korszerű oktatási rendszer koncepcióját. A Milyen a korszerű oktatás – ha komolyan vesszük? címmel 2022.03.07. 18.00-19.30 ig tartott esemény visszanézhető a Civil Közoktatási Platform facebook oldalán: https://www.facebook.com/events/906788586685193

 

 

 

 

  1. Április 1-jén pedagógus tüntetés a Kossuth téren

Tanítanék a noÁr mozgalommal szervez közös szolidaritási koncertet és demonstrációt.

 

 

Felhívják a figyelmet arra is, hogy jelentős béremelés és a munkaterhelés csökkentése nélkül nem orvosolható a tantestületek elöregedése és a létszámok drámai csökkenése, nem csökkenthető a feszültség a társadalom és a kor elvárásai és az oktatási intézmények teljesítőképessége között.

 

 

 

Levelünkre április 19-én korrekt, de nem megnyugtató válaszlevelet kaptunk Maruzsa Zoltán államtitkártól. javaslatot tettünk a megfelelő információszolgáltatásra, a migráns gyermekek oktatásában tapasztalattal rendelkező szervezetek bevonására a koordinációs tanács munkájába, az intézmények szakmai és személyi támogatására, a menedéket nem kérő gyermekek – köztük az ukrán vagy orosz anyanyelvű, illetve a jelentős tanulási lemaradással küzdő magyar anyanyelvű romák – oktatása segítésének intézményesítésére. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a hazatérni kívánó gyermekek esetén lehetőséget kellene adni az ukrán rendszer szerinti haladásra, amihez online tananyagok, ill. online tanítás rendelkezésre áll. 

 

 

 

Pintér Sándor elképzeléseiről a kulturális bizottságban beszélt. A rendet alapvetőnek, az iskolaőrséget bővítendőnek tartja, a NAT-on nem kíván változtatni, de nyitottnak mondta magát a bizottság szakmai javaslataira. Modernizációs folyamatot szeretne végrehajtani az iskolákban, ami elsősorban az informatikai rendszerek fejlesztését jelenti, a nyelvoktatásra nagy figyelmet fordítana, és meg szeretné szüntetni a korai szegregációt.

 

 

A PDSZ felmérésben résztvevő intézmények 82 %-a tapasztalt intézményében 2 hónapon túli szakemberhiányt. Csak az adott típusú szakembert alkalmazó intézményekre szűkítve az intézmények 70 %-ában hiányzott tartósan tanár, 63 %-ában óvodapedagógus, 54 %-ában tanító.

 

A szakszervezetek normakontrolt kérnek.

 

 

 

 

 

 

 

  1. Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Technikum és Szakképző Iskola, polgári engedetlenéség

„Az Illyés alulírott tanárai … követelik a kormánytól, hogy gyökeresen változtasson a tanárokkal szembeni politikáján, és kezdje el helyrehozni az oktatási rendszerben eddig okozott károkat. Az oktatás nemzeti ügy, a károkozás benne hosszú évtizedekre kihathat és generációk életét rombolhatja. Sürgős cselekvésre van szükség, amihez a társadalom támogatását kérjük! Mivel azonban tényleg minden jogszabályi lehetőségünket megvonták az elégedetlenségünk kifejezésére, nem marad más választásunk, mint egzisztenciális kockázatok árán is a polgári ellenállás eszközéhez

nyúlni.”

 

 

 

 

 Értékelhető bérajánlat helyett a kormány inkább emberek százezreinek, kollégáink tízezreinek lehetetleníti el megélhetését a katás adózással és az energiadíjakkal kapcsolatos átgondolatlan, hatástanulmányokat, vagy bármiféle társadalmi egyeztetést nélkülöző döntéseivel. .

 

Az oktatási rendszer az összeomlás szélére került. Nem várhatunk tovább, nyílt levelet küldünk a döntéshozóknak, követelve, hogy rendezzék az oktatásban dolgozók béreit és állítsák vissza a sztrájkjogunkat.

 

 

 

 

A benyújtott pályázat több terület mellett a közoktatás fejlesztésével is foglalkozik. Az erről szóló részekben a kormány feketén-fehéren leírja azokat a problémákat, amelyeket eddig tendenciózusan letagadott, uszítással és pártpolitizálással vádolva meg az érdekvédelmi és civil szervezeteket.

 

felhívja a PSZ és a PDSZ vezetőinek figyelmét arra, hogy „A pedagógusok egyik feladata a tanulók támogatása abban, hogy felnőttként zökkenőmentesen tudjanak beilleszkedni a társadalomba. … milyen erkölcsi alapokon állnak és tanítanak azok a pedagógusok, akik önmaguk sem tartják be a rájuk is vonatkozó jogszabályokat.”

 

Az egyetemek számára megszabott rövid döntési határidők, a változásokkal kapcsolatban törvényben garantált határidő betarthatatlansága és a szeptembertől 11-dik évfolyamra járó középiskolások lehetetlen helyzetbe hozása miatt tiltakozunk a felsőoktatási felvételi eljárás 2024-től tervezett módosítása miatt.

 

 

 

 

2024-ben felvételizőket, sőt elképzelhető, hogy már a 2023-ban egyetemre jelentkezőket is érinti. – Nem lesz központi minimumponthatár, nem számít, ki hányas volt természettudományos tárgyakból, az egyetemek dönthetnek arról, miből kell emelt szintű érettségit tenni , a többletpontokról az egyetemek döntenek majd.

 

A kormány rendeletileg úgy alakította a kötelező szabályokat, hogy lényegében még a tanulók se vegyék észre, ha tanáraik sztrájkolnának a jobb munkakörülményekért. A mostani polgári engedetlenségi akciójukba maga a kormány hajszolta bele a pedagógusokat.

 

Korábban a rendelet eddig előírta, hogy egy tanévben legalább három alkalommal kell legalább hat összefüggő napnyi szünetet (őszi, téli, tavaszi) adni a diákoknak, a módosítás már csak két ilyen időszakot határoz meg.

 

Kirúgták a budapesti Kölcsey Gimnázium több polgári engedetlenséggel tiltakozó tanárát

 

A szeptember 2-i demonstrációt a középiskolások által létrehozott Diákok a Tanárokért nevű szervezet hirdette meg, a sárga mellényes szervezők is diákok, de sok a felnőtt tüntető is. A menetben vonulnak a Tanítanék Mozgalom, a Pedagógusok Szakszervezetének és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének tagjai is.

 

 

A Civil Közoktatási Platform állásfoglalást adott ki az állami szervek és szereplőik, különösen a tankerületi központok részéről érkező, a pedagógusokat megfélemlítő fenyegetések ügyében. Állásfoglalásunkban felhívjuk a figyelmet a kormányzat felelősségére a jelenlegi, törvénysértő oktatási helyzet létrejöttében, felháborodásunkat fejezzük ki a köz- és gyermeki érdekeket képviselő pedagógusok hivatástudatának, felelősségérzetének megkérdőjelezéséért és az ellenük kilátásba helyezett és már meg is indult retorziók miatt, és kérjük a szülőket, pedagógusokat, hogy jelezzék azokat a szabálytalanságokat, törvénysértéseket, amelyekkel a tanárhiány, az oktatási kormányzat nem megfelelő működése miatt találkoznak.

 

Ukrán menekült gyermekek a magyar közoktatásban címmel konferenciát szerveztek az EDUA projektben részt vállaló szervezetek. Sok minden hiányzik a menekült gyerekeket, fiatalokat segítő szervezetek, szakemberek, pedagógusok munkájához az oktatás területén – többek között a széles körben elérhető, egymással megosztott információ és az érdekképviselet. Erre a problémára igyekszik fenntartható megoldást nyújtani az EDUA projekt, melyet a Civil Közoktatási Platform a Civil Kollégium Alapítvánnyal együttműködve, a United Way Magyarország támogatásával valósít meg.

 

 

 

 

 

 „Egyedül a baloldal az, aki folyamatosan akadályozza a pedagógus-béremelést, hiszen Brüsszelben folyamatosan azon dolgoznak, hogy Magyarország ne kapja meg a hazánknak járó forrásokat, amelyek többek között a korábban tervezettnél magasabb pedagógus-béremelést is fedeznék” 

 

Több százan tüntettek a tanárkirúgások ellen a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumnál.

 

 

Országos sztrájk. A részletek itt olvashatók.

 

Újabb országos sztrájk. A részletek itt olvashatók.

 

ADOM – október 23. szolidaritási tüntetés a tanárok mellett. Több tízezren tüntettek.

 

 

 

A Civil Összefogás a pedagógusokért és a diákokért kezdeményezés felkérésére a Civil Közoktatási Platform a különböző szervezetek követelései alapján összeállította a pedagógusok, diákok és szülők közös követeléslistáját. A 9 pontot aláírták az oktatási megmozdulások szervezői, a tanárszakszervezetek és számos diák, szülői és más civil szervezet.