Kezdőlap » Az egyházi iskolák szegregáció növelésében való aktív szerepéről szóló jelentés eredményei és utóélete is aggódásra adnak okot

Az egyházi iskolák szegregáció növelésében való aktív szerepéről szóló jelentés eredményei és utóélete is aggódásra adnak okot

by Hay Anna

Az ombudsmani hivatal friss, 6/2025. számú jelentése szerint az egyházi iskolák terjedése sok településen felerősíti a roma és nem roma gyerekek elkülönülését. Bár formálisan nyitottak, felvételi szabályaik – például vallási elköteleződés, magatartási elvárások – közvetve kizárják a hátrányos helyzetű tanulókat.

Az új egyházi intézmények megjelenése után a nem roma családok gyerekei elvándorolnak az állami iskolákból, amelyek így gyorsan szegregált, gyengébb minőségű intézményekké válnak. A probléma nem elszigetelt, hanem rendszerszintű következmény: az egyházi iskolákra nem vonatkozik a kötelező körzetes beiskolázás.

A jelentés szerint a helyzet az oktatási egyenlőtlenségek és a társadalmi szakadékok elmélyüléséhez vezet, és csak átfogó jogszabályi és oktatáspolitikai beavatkozással orvosolható.

A jelentés az állításokat alátámasztó adatokat Nahalka István ckpinfo-n 2023-ban megjelent Kikre vonatkozik a diszkriminációellenes törvény? Településenkénti adatok című cikkéből vette, rá való hivatkozással.

Meg kell jegyeznünk, hogy a helyzet a cikkünkben bemutatottnál rosszabb, hiszen az akkori elemzés a diszkriminációellenes törvény bírálatához készült, amely rossz megfogalmazása miatt csak azokra az iskolákra vonatkozik, ahol települési szinten 20 %-nál nagyobb a hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók aránya – ilyen helyzet csak a feladatellátási helyek mintegy 1,5%-ában fordult elő.

Nahalka István most megnézte azt is, hogy mely helyeken van legalább két iskola, amelyekben a HH tanulók aránya legalább 15 százalékponttal különbözik egymástól. A szóba jövő (legalább 2 iskolás) települések közel harmada ilyen. Az adatok világosan mutatják, hogy a nagy különbségek református és állami, katolikus és állami iskolák között vannak, igen nagy számban, de az is jól látszik, hogy sok esetben két állami iskola között van a legnagyobb különbség, sőt, egy iskola két telephelye között.

A jelentés, amelyet a most leköszönt ombudsmanhelyettes, Szalayné Szalayné Sándor Erzsébet jegyzett, eredetileg az Alapjogi Jogok Biztosa Hivatalának a weboldalán a jelentések között megtalálható volt és a jelentésről megjelent cikkek (lásd. Népszava, Qubit, stb.) is erre mutatnak, ám jelenleg levették onnan – bár eldugva még elérhető az oldalon (legkönnyebben az ’egyházi fenntartású’ szókapcsolatra rákeresve az oldalon). Sokatmondó hozzáállás…

Mindenesetre a jelentést mi is elérhetővé tettük oldalunkról, ennek a linkje szerepel cikkünk elején.