Aktualizálás 2025. november 18.-án: Az állásfoglalás november 16.-ára teljesen eltűnt az ombudsmani weboldalról. Ezzel kapcsolatban a Hivatal november 18.-én közleményt adott ki, amelyben jogsértőnek nevezi a biztoshelyettes által az új alapjogi biztos hivatalba lépése után közzétett dokumentumokat, és jelzi, hogy azoknak nincs helye a honlapon.
Amellett, hogy teljesen abszurd, hogy egy elkészült, már közzétett dokumentumot eltüntetnek, anélkül, hogy cáfolnák a benne szereplő megállapításokat, a közlemény jogsértést alátámasztó megállapításai is tévesek. A közleményben a helyettes által jegyzett jelentés jogi feltételeiről van szó – esetünkben azonban nem jelentésről, hanem állásfoglalásról van szó, amellyel kapcsolatban nincsenek törvényi előírások.
***
A leköszönő ombudsmanhelyettes friss, 6/2025. számú állásfoglalása szerint az egyházi iskolák terjedése sok településen felerősíti a roma és nem roma gyerekek elkülönülését. Bár formálisan nyitottak, felvételi szabályaik – például vallási elköteleződés, magatartási elvárások – közvetve kizárják a hátrányos helyzetű tanulókat.
Az új egyházi intézmények megjelenése után a nem roma családok gyerekei elvándorolnak az állami iskolákból, amelyek így gyorsan szegregált, gyengébb minőségű intézményekké válnak. A probléma nem elszigetelt, hanem rendszerszintű következmény: az egyházi iskolákra nem vonatkozik a kötelező körzetes beiskolázás.
Az állásfoglalás szerint a helyzet az oktatási egyenlőtlenségek és a társadalmi szakadékok elmélyüléséhez vezet, és csak átfogó jogszabályi és oktatáspolitikai beavatkozással orvosolható.
Az állásfoglalás az állításokat alátámasztó adatokat Nahalka István ckpinfo-n 2023-ban megjelent Kikre vonatkozik a diszkriminációellenes törvény? Településenkénti adatok című cikkéből vette, rá való hivatkozással.
Meg kell jegyeznünk, hogy a helyzet a cikkünkben bemutatottnál rosszabb, hiszen az akkori elemzés a diszkriminációellenes törvény bírálatához készült, amely rossz megfogalmazása miatt csak azokra az iskolákra vonatkozik, ahol települési szinten 20 %-nál nagyobb a hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók aránya – ilyen helyzet csak a feladatellátási helyek mintegy 1,5%-ában fordult elő.
Nahalka István most megnézte azt is, hogy mely helyeken van legalább két iskola, amelyekben a HH tanulók aránya legalább 15 százalékponttal különbözik egymástól. A szóba jövő (legalább 2 iskolás) települések közel harmada ilyen. Az adatok világosan mutatják, hogy a nagy különbségek református és állami, katolikus és állami iskolák között vannak, igen nagy számban, de az is jól látszik, hogy sok esetben két állami iskola között van a legnagyobb különbség, sőt, egy iskola két telephelye között.
Az állásfoglalás, amelyet a most leköszönt ombudsmanhelyettes, Szalayné Sándor Erzsébet jegyzett, eredetileg az Alapjogi Jogok Biztosa Hivatalának a weboldalán a jelentések, állásfoglalások között megtalálható volt és az állásfoglalásról megjelent cikkek (lásd. Népszava, Qubit stb.) is erre mutatnak, ám jelenleg levették onnan – bár eldugva még elérhető az oldalon (legkönnyebben az ’egyházi fenntartású’ szókapcsolatra rákeresve az oldalon). Sokatmondó hozzáállás…
Mindenesetre az állásfoglalást elérhetővé tettük oldalunkról, ennek a linkje szerepel cikkünk elején.