Vitassuk meg, mi a továbbtanulási döntés jelentősége! Valóban meghatározza az életpályát? Mire kell figyelni, hogyan lehet segíteni? Mennyit érnek a rendelkezésre álló döntéssegítő lehetőségek?
Beszélgessünk arról egymással és a szakemberrel, hogyan segítheti a szülő és a tanár, hogy a fiatal megfelelően tudja saját életpályáját, tanulását és munkatevékenységeit kiválasztani, menedzselni.
Mikor kell elkezdeni a pályaorientációt, hogyan fejleszthetők az életpálya-építési készségek?
Röviden
A tanuló iskolai pályafutása során ő maga, szülei és tanárai is többször kerülnek életútjukkal kapcsolatos döntési helyzetbe. Szülő is, tanár is fontosnak tartja a megfelelő a továbbtanulási, pályaválasztási döntés segítését, de kevés támpontjuk van arról, hogy mit kell ehhez figyelembe venni.
Noha a NAT és a köznevelés egyéb szabályozói a diákok pályaorientációjának koordinálását az iskolákhoz rendelik, az eredmény változó képet mutat. Az idő- és információhiány miatt a pedagógusok sokszor nem tudják, hogy kihez-mihez forduljanak, a pályaorientáció így sokszor kiüresedett, kötelező feladatként van jelen az iskolai gyakorlatban. Ezeknek a foglalkozásoknak, programoknak azonban az lenne a célja, hogy olyan ismereteket és készségeket biztosítsanak a fiatalok számára, amelyek segítik őket abban, hogy életük során megfelelően tudják saját életpályájukat, tanulási útjaikat és munkatevékenységeiket kiválasztani, menedzselni. Ehhez azonban szemléletformálásra van szükség, amelyben a családnak is kiemelkedő szerep jut.
A foglalkozás a szemléletformálás mellett gyakorlati tanácsokkal, jó példákkal is segíti a pedagógusokat (az osztályfőnökök mellett a szaktanárokat, sőt, a tanítókat és óvodapedagógusokat is) és a szülőket.
Kiknek ajánljuk?
Akit érdekel a jövő
Mely minőségének alapja az oktatási rendszer, a nevelési szemléletek milyensége.
Óvodapedagógusoknak
A feladat nem a jelentkezési határidő előtt kezdődik.
Iskolai dolgozóknak
Nemcsak osztályfőnököknek! Tanítóknak, szaktanároknak, asszisztenseknek, iskolavezetőknek...
Oktatási szakembereknek
Mert ezen a területen valóban nehéz tájékozódni
Szülőknek
Családnak, nagyszülőknek.
Hogy értsék, mi a továbbtanulási döntések jelentősége, hogy túlzott félelem nélkül segíthessenek
Pedagógusjelölteknek
Fenntartóknak
Gyerekekkel foglakozóknak
Védőnő, gyermekorvos, szociális munkás, családsegítő...
Kérdések
Álláspontok vitára
- Mekkora jelentősége van a szakma-, ill. szakválasztásnak, képzésválasztásnak az életútban?
- Milyen lehetősége van a tanárnak és milyen a szülőnek a megfelelő választás támogatására?
- Mennyiben felelős az iskola és mennyiben a szülő az életútra való felkészültségért?
- Milyen veszélye van a nyolcadikos felmérésnek?
- Mik a pályaválasztási események veszélyei?
- Beleilleszthető-e az iskolai oktatásba a pályaorientáció?
- A szülőket miképpen lehet bevonni az iskolai pályaorientációs folyamatokba?
- A továbbtanulási döntéssel elég a meghozatala előtt foglalkozni.
- A pályaváltás a rosszul előkészített döntés következménye.
- A pályaváltás kudarc.
- A továbbtanulási döntés nem több, mint iskolaválasztás.
- A pályaorientációs tanár és az osztályfőnök mellett másoknak nincs dolga a pályaorientációval.
- A pályaorientáció csak az iskola feladata.
- A konkrét döntésnél fontosabb, hogy a későbbi váltásokra felkészítsünk
Cél/vízió
Az elsődleges cél annak megértetése, hogy a pályaorientáció nem azonos a továbbtanulási döntéssel; hogy az iskolának komoly feladatai vannak az életpálya-építési készségek fejlesztésében; hogy a továbbtanulási döntés, amit fontos előkészíteni, lényeges ugyan az életút szempontjából, de nem kell, hogy meghatározza az életpályát.
Emellett növelni szeretnénk az informáltságot és lerombolni a téveszméket a megfelelő továbbtanulási döntés meghozatala és a rendelkezésre álló eszközök, szolgáltatások kritikus, értő használata érdekében.
Fontos megérteni a XXI. század életpálya sajátosságát, amelyben nemcsak lehetőség, hanem sokszor elvárás is a pályák és a munkakörök közötti váltás.
l
Hogyan lehet erről beszélni?
Csoportban
Tisztán pedagógus csoportban, vagy vegyes csoportban, melyekben többféle szakma/érdekelt fél van jelen.
Problématérképpel
Gyűjtsük össze a problémákat! Mi mihez kapcsolódik?
Mások hogyan csinálják?
Ismerjünk meg röviden hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat!
Kinek a dolga? Ki a felelős?
Az összegyűjtött problémákat csoportosítsuk aszerint, kinek a dolga, kinek a felelőssége? Az egyéné, az intézményé, a rendszeré, országos szintű, helyi szintű?
Közhelyekkel, tévhitekkel
Mi a gyökerük? Mikor érvényesek? Mit tehetünk ellenük?
Információkkal
Mit kell tudni a továbbtanulási döntés meghozatalához? Mit vár el a munkaerőpiac? Milyen eszközök, lehetőségek állnak a pedagógusok rendelkezésére?
Mi a teendő
Fogalmazzunk meg reális cselekvéseket a helyzet javítására!
A témát kidolgozó szakértők:
Suhajda Csilla Judit
emberi erőforrás tanácsadó, pályaorientációs szakember, egyetemi docens, a Magyar Pedagógiai Társaság Pályaorientációs Szakosztályának titkára
Juhász Ágnes
képzési információs szakértő