Utolsó aktualizálás dátuma: 2024. május 29.
A napokban jelent meg a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Központ által gondozott és kétévente frissített Közoktatás Indikátorrendszere 2023-as kötete. A közoktatás törzsindikátorainak legfrissebb adatait tartalmazó kötet a legfontosabb megerősítésül, bizonyítékul szolgál arra a jelenségre, amit a PISA eredmények kapcsán Radó Péter oktatáskutató „funkcionális leépülésnek” nevezett.
Szakértők, szakemberek további írásai a témával kapcsolatban, egyéb linkek:
- Közgazdaságtudományi Intézet (KTI): A közoktatás indikátorrendszere 2023 című kiadvány
- Kende Ágnes: Drámai képet fest a magyar iskolákról és a tanulók teljesítményéről a közoktatás helyzetét bemutató tanulmánykötet (Qubit, 2024. május 16.)
- Radó Péter: Folyamatosan zajlik az oktatás funkcionális leépülése Magyarországon (Portfolio, 2024. május 22.)
- Weiler Vilmos: Aki nem tudja, tanítja: így szaporodtak el a képesítés nélkül szaktárgyat tanítók a magyar iskolákban (Telex, 2024. május 22.)
- Balla István: Szinte minden mutató szerint tovább hanyatlik a magyar közoktatás (hvg360, 2024. május 24.)
- Kerényi György – Németh Dóra: A magyar közoktatás helyzete számokban és ábrákon 2023-ban (Szabad Európa, 2024. május 24.)
A funkcionális leépülés jelenségét Radó Péter Az oktatáskormányzás jövője című könyvében foglalta össze, melynek lényege, hogy ha egy komplexitás nagyon magas szintjét elérő közoktatási rendszer kormányzása a 21. században visszatér egy, az 1950-60-as években tapasztalható, szélsőségesen centralizált bürokratikus modellhez, az felszámolja az oktatás külső körülményeihez való alkalmazkodás képességét. Az alkalmazkodóképesség elvesztéséről ebben a cikkben írt bővebben.
A 2022-es PISA eredmények – melyeket Radó Péter ebben az írásban, Nahalka István pedig itt elemzett bővebben – azt valószínűsítik, hogy a magyar közoktatás átalakítása nyomán egy, a közoktatás funkcionális leépülésének eredményeképpen létrejött teljesítményromlás indult meg. Az eredményesség romlásának hátteréül Radó Péter a következő okokat sorolja fel:
- a pénzügyi és humán erőforrások egyre súlyosabb hiánya,
- a tanulók egyre nagyobb tömegének oktatásból való kiszorulása
- vagy az állami oktatási rendszerből való kimenekülése,
- valamint az Európában máshol ismeretlen mértékű szociális szelekció és etnikai szegregáció húzódik meg.
Az új közoktatási indikátorkötet mindezekről bőségesen szolgáltat adatokat.
Radó Péter összefoglaló elemzése a Portfolio oldalán olvasható.