A Civil Közoktatási Platform észrevételei a szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó kormányrendelet-módosításokról szóló Korm. rendelethez
A Civil Közoktatási Platform üdvözli az ágazati oktatásra és ágazati vizsgára vonatkozó beszámítási lehetőségeket, az egybefüggő felkészítés igénylésének lehetőségét és az előrehozott érettségi lehetőségének bővítését.
Az üdvözlendő intézkedések mellett a módosítások között van néhány olyan, amelyet ellenzünk, és javaslunk néhány olyan módosítást, amit jelen tervezet nem tartalmaz.
Óvodai nevelő szakma
Az 1. mellékletben szereplő óvodai nevelő szakma bevezetését messzemenően ellenezzük.
A képzési és kimeneti követelmények ismerete nélkül nem tudjuk, hogy pontosan mire képesít majd ez a szakma. Amennyiben az óvodapedagógus munkájának segítésére, akkor egy új szakma helyett javasoljuk az oktatási szakasszisztens szakma óvodai szakasszisztens szakirányának bevezetését. Nagyon jónak tartanánk, ha ebben a szakmában lehetséges lenne okleveles technikus képesítés megszerzése, és ezzel a felsőoktatási intézmények óvodapedagógus szakján a kreditbeszámítás.
Amennyiben azonban az óvodai nevelő önálló nevelőmunkát végezhetne, és a szakma bevezetésének célja a felsőfokú végzettséggel rendelkező óvodapedagógusok középfokú végzettségűekkel való helyettesítése lehetőségének biztosítása, azt szakmailag nagyon károsnak tartjuk. Nem lehet fél évszázaddal visszalépni az időben. Az a középfokú képesítés, amelyik korábban elegendő lehetett, nem felel meg már a mai kor követelményeinek. Nem lehet 14-19 éves „gyerekeket” felkészíteni a családközpontú intervencióra, a szakszolgálati és egyéb szakemberekkel való együttműködésre, a „más” gyerekkel való bánásmódra, a differenciálásra, a digitális világ kihívásaira, az innovációk észrevételére és azok beépítésére a saját munkába. Az új követelmények, kompetenciák elsajátítása ma már megköveteli a felsőfokú végzettséget.
Ha lehetőség lesz a felsőfokú végzettségűek helyett középfokú végzettségűeket alkalmazni, sok fenntartó fog élni ezzel a költségkímélő megoldással. Ezt a veszélyt csak úgy lehet elkerülni, ha nem vezetik be az óvodai nevelő szakmát.
Egybefüggő gyakorlatról való hiányzás
Teljességgel érthetetlennek tartjuk, hogy a 29. § szerint a Rendelet 226. § 2. bekezdésből kimarad a „Ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy mulasztása az e bekezdésben meghatározott mértéket eléri, és a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, magasabb évfolyamba léphet.” kitétel.
Az egybefüggő gyakorlatról való igazolt hiányzást semmiképpen sem szabadna automatikusan évismétléssel büntetni, hiszen akár egy kitűnő, tanulmányi versenyt nyerő tanuló esetén is előfordulhat egy hét betegség a gyakorlat ideje alatt. Nemcsak hogy nem szabadna kivenni a szabályozásból a pótlás lehetőségét, hanem ezt a tanév megkezdése után is lehetővé kellene tenni, és az iskola kötelességévé kellene tenni, hogy segítsen ebben –legalábbis az igazolt hiányzás esetén.
A bekezdésből egyébként kimaradt az igazolatlan hiányzás maximálása is. Ez eddig 5 % volt, és mindenképpen pótolni kellett. Az igazolatlan és az igazolt hiányzás megkülönböztetését továbbra is indokoltnak tartanánk.
Szakmaszerzés alapfokú végzettséggel, közismereti oktatás nélkül
A rendeletmódosítás 15. §-a szerint az Szkr. 52/A. § (1) bb) ponttal bővül. Ezzel nem értünk egyet.
A módosítás lehetővé teszi, hogy felnőttképzési jogviszonyban alapfokú iskolai végzettséggel is be lehessen kapcsolódni a kizárólag szakmai vizsgára felkészítő szakmai oktatásba, ahol a 42. § 52. bek. szerint közismereti képzés nem folyik. Ez szembe megy azzal az elvvel, amely az OKJ szakmajegyzékre és szakképesítések jegyzékére való szétválasztását eredményezte, és a törvény azon kitételével, miszerint a szakmai végzettség középfokú iskolai végzettséggel is jár.
|
A lehetőség meghagyása esetén a szakmai végzettséggel rendelkezők között lesznek, akik alacsonyabb és lesznek, akik magasabb közismereti képzésben részesültek. Ez szembe megy a Szakképzés 4.0 törekvéseivel, illetve azzal a követelménnyel, hogy a szakmai képzésben szakmai végzettséggel rendelkezők megfelelő alapkompetenciákkal is rendelkeznek. Ösztöndíjra jogosultság lerövidítése Helytelennek tartjuk azt a 23. §-ban szereplő módosítást, hogy az ösztöndíj csak az utolsó tanítási nap hónapjáig jár, arra a hónapra vagy hónapokra pedig nem, amelyben vizsgát tesz a tanuló. Iskolák tapasztalatai szerint sokan vannak, akik bár a végbizonyítványt megkapták, a vizsgát nem teszik le. Ez az intézkedés az ő számukat növelni fogja, hiszen van, aki ellátás híján az utolsó tanítási nap után el fog helyezkedni. Hasonló problémát jeleztünk – sajnos, eredménytelenül – a törvénymódosítás társadalmi egyeztetésénél a munkaszerződés megszűnésével kapcsolatban. Abban az esetben ez ráadásul ez azt is jelenti, hogy a szabadságot a tanítási időszakban kell kiadni, és szerzett jogot is sért, hiszen a megkötött munkaszerződésekre is vonatkozik. Ezt a hibát a rendeletmódosítás is megpróbálhatná korrigálni. |
TOVÁBBI JAVASOLT VÁLTOZTATÁSOK
Túlzott ösztöndíjmegvonás igazolatlan hiányzás esetén
Változtatásra lenne szükség abban a szabályozásban, hogy 6 óra igazolatlan hiányzással teljes tanévre elvész az ösztöndíj. Ez a büntetés aránytalan és kontraproduktív. Aránytalan, mert hat óra, vagyis egy nap igazolatlan hiányzás akár 700.000 forintos megvonással is járhat. Kontraproduktív, mert ennek ugyan lehet visszatartó ereje, de mégis előfordulhat egy-egy nap „lógás” ilyen korú és ilyen hátterű tanulóknál, és az ösztöndíjmegvonás azzal járhat, hogy a tanévet nem fejezi be a tanuló, hiszen akármilyen erőfeszítéseket is tesz a tanév folyamán, már nem kaphat ösztöndíjat.
Javaslatunk a büntetési időtartam csökkentése a mulasztások számával arányosan egy hónaptól egy félév időszakra, illetve valamilyen feltétel esetén a visszakapás lehetőségének a biztosítása.
Szakiskolában tanulók ösztöndíja
Üdvözöljük az előkészítő évfolyamon kapható ösztöndíj megemelését. Azonban továbbra sincs megoldva a szakiskolában tanuló gyermekek ösztöndíja, holott ők ugyanolyan részszakmát tanulnak, mint a műhelyiskolában tanulók, illetve esetlegesen olyan szakmát szereznek meg, mint a szakképző iskolákban tanulók. Ez a megkülönböztetés elfogadhatatlan.
- évfolyamon letehető érettségi
Üdvözöljük az előrehozott érettségi lehetőségének bővítését, ami segíti azokat, akik nem szakirányban akarnak továbbtanulni, de továbbra is elfogadhatatlannak tartjuk, hogy nem lehet a 12. évfolyam után kilépni azoknak a technikumi képzésből, akik meg kívánják változtatni 14 éves kori választásukat. Mint azt korábban kifejtettük, az ő technikumban tartásuk felesleges költség az államnak és felesleges teher a tanulónak.