Adatok a tanárszakos jelentkezésekről

Amióta felkerültek a felvi.hu-ra a felvételi jelentkezési adatok, ellentmondó értékelések jelentek meg a pedagógus szakokra jelentkezők számáról. Politikai szimpátiától függően a cikke egy része a pedagóguspolitika kudarcaként értékelte, hogy soha ilyen kevesen nem jelentkeztek ezen képzésekre, máshol viszont sikerként ünnepelték, hogy nagymértékben megnőtt a jelentkezők száma. Cikkünkben megpróbáljuk értelmezni, miért lehet mindkét állítás igaz.

Frissítve: 2023. 06. 01.

Mélyebb elemzések nélkül is megállapítható, hogy

• Az első helyen osztatlan tanárképzésre jelentkezők száma csökkent
• A bármilyen pedagógusképzésre jelentkezők száma nőtt; ezt a mesterszakra jelentkezők számának növekedése okozta
• Különösen szembetűnő a természettudományos-matematika-informatika (MTMI) osztatlan szakokra jelentkezők számának csökkenése

Mit jelent ez?

Az érettségi után tanárképzést választók osztatlan tanár szakpárra jelentkezhetnek, amelynek elvégzésével mester szintű diplomát kapnak (ami a korábbi egyetemi végzettségnek felel meg). Emellett pedagógusképzésben választhatják a tanítói, óvodapedagógusi, gyógypedagógus alapképzést.

Pedagógus mesterképzésre az jelentkezhet, akinek már van valamilyen diplomája: vagy egy alapképzést végzett el, vagy másoddiplomát akar szerezni.

A facebookon több helyen megjelent néhány adat a felvi.hu alapján arról, hogy az ELTE tanárszakjaira hányan jelentkeztek. A felháborodás a helyzet miatt teljesen jogos – azonban, ahogy Bálint György írta kezdő felháborodókhoz címzett intelmeiben, „Tanuljátok meg jól, hova kell irányítani felháborodástokat.” A felvi.hu arról közöl adatokat, hogy melyik szakpárra hányan jelentkeztek. Az ELTÉn 33+1 tanárszak van, a 33 közül bármelyik bármelyikkel párosítható, ami 33*32/2=528 szakpárt jelent, a +1 az integrált természettudományos oktatásra felkészítő természettudomány-környezettan képzés, ami önmagában szakpárnak számít. Viszonylag kicsi a jelentősége annak, hogy kémia-portugál szakpárra nem jelentkezett senki; felháborodni a helyzet nyomorult voltán amiatt érdemes, hogy kémia tanárszakra (bármivel párosítva, összesen) hatan jelentkeztek első helyen. Ezt persze egy nem erre a célra készült, nyers adathalmazból ki kell számolni, összegezni.  Az ELTE összes tanárszakjára az első helyes jelentkezések száma idén a következőképpen alakult: 

angol: 152

biológia: 33

bolgár: 1

ének-zene: 16

fizika: 10

földrajz: 28

francia: 15

holland: 3

horvát: 0

informatika: 24

japán: 2

kémia: 6

kínai: 5

könyvtáros: 10

latin: 5

lengyel: 0

magyar: 97

matematika: 74

média: 13

német: 28

nemzetiségi német: 7

olasz: 4

orosz: 6

portugál: 1

román: 0

spanyol: 9

szerb: 0

szlovák: 2

szlovén: 0

természettudomány-környezettan: 10

testnevelő: 33

történelem: 115

ukrán: 0 

vizuáliskultúra: 25

Ezek sem érdektelen számok, de az első kérdés, ami felmerül az, hogy van-e valamilyen változás, és ha van, van-e benne tendencia. A forrás ebben is a felvi.hu adattára lehet, de abból összesített idősorokat kinyerni meglehetősen fáradságos művelet – annál biztosan sokkal több energiát igényel, mint megosztani egy jó ütős, de nem igazán értelmezhető számokból álló adatsort. Szerencsére azért a  leginkább válság sújtotta övezetnek tekinthető természettudományos tanárképzésben tudunk mutatni ilyen idősort is. 

A táblázat egyes kockáiban az illető évben, az illető tanárszakra beadott összes (államilag finanszírozott + önköltséges) elsőhelyes jelentkezések száma olvasható az ELTÉn, illetve országos összesítésben. Bár kisebb ingadozások vannak, az bizonyára kimondható, hogy egy végig érvényesülő csökkenési tendenciát figyelhetünk meg az összes számba vett szakon. A felsőoktatási jelentkezésekben megfigyelhető általános jelenség, hogy a jelentkezők száma 2020-ban súlyosan visszaesett (az emelt szintű + a túl későn visszavont nyelvvizsga-követelmények miatt) itt is látszik mind a 8 oszlopban, de az, hogy ezt 2021-től némi korrekció, visszaemelkedés követte (ami a felsőoktatás összesített statisztikáiból kiolvasható), itt gyakorlatilag teljesen hiányzik – legfeljebb arról lehet beszélni, hogy az egyszeri zuhanás helyén egy egyenletes, enyhén csökkenő tendencia érvényesül. (Ugyancsak nem látszik, hogy a felvételi követelmények most beélesedő erőteljes liberalizációja a rendszernek ezen a neuralgikus pontján jelentős, vagy akár csak pici változást hozott volna.) Az talán pozitívum, hogy a mesterképzésre jelentkezők – tehát tipikusan azok, akik új szakkal egészítik ki meglévő tanári végzettségüket – fele MTMI szakokra jelentkezett.

Ezt mutatja az Európai Bizottság 2022-es Oktatási és Képzési Figyelője is, amely 2016-tól összegzi a teljes pedagógusképzést. Lefelé hajló trend, közepén a 2020-as beszakadással, majd a korábbi trend visszatérése:

Az Oktatási és Képzési Figyelő nem elsőhelyes, hanem összes jelentkezéssel számol, ami valószínűleg helyesebb megközelítés, de sajnos ilyen adatsor nem áll rendelkezésünkre az egyes tanárszakokra bontva. (Viszont van némi okunk feltételezni, többek közt a fenti grafikon alapján is, hogy a trendek akkor sem mutatkoznának másnak.)

A jelenlegi és a várható tanárhiány azonban sokkal komplexebb probléma, mint hogy egyedül a tanárszakra jelentkezők számadatai eligazítsanak benne. Lannert Judit kiváló kutatási összefoglalója olyan szempontokat is vizsgál, hogy mennyire befolyásolja a hiányt az iskolarendszer adott szervezettsége, milyen a pedagógusok kormegoszlása, mekkora a pályaelhagyók aránya és mik a motívumai, meg még egy tucat más szempontot – ezek közül egyesek számszerűsíthetők, mások kevésbé. Akit azonban komolyan érdekel a kérdés, annak mindenképpen ezt az írást ajánlhatjuk. De vigyázat, 120 oldal!