A Szülői Hang kérdéssel fordult a CKP-hoz: a szülők kíváncsiak arra, mit mutatnak a statisztikák, mennyivel nehezebb bejutni a felsőoktatásba azoknak, akik a gimnázium helyett a szakgimnáziumot választják.
Mielőtt a számokat közölném, néhány dolgot előre kell bocsátani:
- A számok nem azt mutatják, hogy egy adott tanulónak hogyan változnak a továbbtanulási esélyei az iskolatípustól függőn, hiszen a szakgimnáziumokba jelentkezők tanulmányi eredménye és szülői háttere általában rosszabb, mint a gimnáziumba jelentkezőké.
- A statisztikák még nem tükrözik a szakgimnáziumokban bevezetett változtatásokat: a kötelező szakmai érettségi és a csökkenő közismereti oktatás hatása csak később fog megjelenni a statisztikákban.
- A statisztikák az átlagot mutatják: egy rossz gimnáziumból lehet rosszabb a bejutási arány, mint egy jó szakgimnáziumból.
- Nem rendelkezünk részletes statisztikákkal: nem tudjuk, hogy a szakirányú továbbtanulás esetén jobb-e ez az arány, és azt sem, hogy a lemorzsolódás mennyire függ attól, hogy hol tanult valaki.
- És a legfontosabb: A legnagyobb baj a szakgimnáziummal nem az, hogy a kisebb a továbbtanulás esélye, hanem az, hogy jelenlegi formájában 14 éves korban kényszeríti a tanulókat nehezen megváltoztatható pályaválasztási döntésre. Nem fogadható el az a kormányzati hozzáállás, hogy gimnázium csak annak való, aki feltétlenül diplomát szeretne: szakmát tanulni gimnázium után is lehet, legfeljebb ezzel egy kicsit meghosszabbodik az iskolapadban töltött idő.
És akkor végre a számok:
A nagy különbség a jelentkezési arányban van: míg a szakgimáziumban és a gimnáziumban érettségizettek számában csak 20 % az eltérés, a felsőoktatásba jelentkezők csaknem ¾-e gimnáziumban végzett.
Ez azt jelenti, hogy egy gimnazista 2,5-szer nagyobb eséllyel jelentkezik a felsőoktatásba, mint egy szakgimnazista (2016-os adat).
A jelentkezők esélye is kisebb a felvételre: tavaly a gimnáziumból jelentkezők csaknem másfélszer akkora eséllyel jutottak be a felsőoktatásba, mint a szakközépiskolában (jelenlegi nevén szakgimnáziumban) végzettek.
Nem volt ez mindig így: az államilag finanszírozott helyek 2012-13-as drasztikus csökkentése előtt csak 50 %-kal volt kisebb a szakközépiskolások aránya a gimnazistáknál, és a felvételi esélyek között alig volt különbség! A bekerülés megnehezülése miatt a szakközépiskolákból ma már eleve sokkal kevesebben próbálkoznak a továbbtanulással, mint korábban.
Juhász Ágnes