Home Kiemelt témákSNI Alkotmánybíróság előtt a „Taigetosz-törvény” – Valóban támogatta a szakma?

Alkotmánybíróság előtt a „Taigetosz-törvény” – Valóban támogatta a szakma?

2017-06-19

Áder János a szakmai támogatásra hivatkozva aláírta a "Taigetosz törvényt".  50 ellenzéki képviselő az Alkotmánybírósághoz fordult normakontrollért. Valóban támogatja a szakma a változtatásokat?

A tiltakozások ellenére május 30-án megszavazta a parlament a köznevelési törvény beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) tanulókat rendkívül hátrányosan érintő módosítását.

(A kérdéskörrel kapcsolatos szakmai anyagokat, linkeket itt, a történések összefoglalását itt olvashatja.)

A Tanítanék Mozgalom nyílt levélben és tüntetésen kérte a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a tövényt.

Áder János Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa véleményét kérte, aki a törvény aláírását javasolta, mivel azt tudomása szerint a szakma is támogatta.

Tette ezt annak ellenére, hogy a terület legismertebb hazai szakértője, dr. Gyarmathy Éva, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Kutatóintézete tudományos főmunkatársa levelet írt neki, amelyben elmagyarázta, miért káros a jelenlegi helyzetben megvonni a  a BTMN tanulók értékelés alóli felmentésének lehetőségét.

Juhász Ágnes a CKP munkacsoportvezetőjeként és képzési infromációs tanácsadóként aláírt nyílt levelében figyelmeztette Aáryt arra, hogy ne csemegézzen a szakmai vélemények között, hiszen Gyarmathy Évához hasonló szellemben nyilatkozott többek között a Magyar Pedagógiai Társaság Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztálya,  és a feltételek megléte nélküli változtatás ellen foglaltak állást a gyógypedagógusképző intézmények is.

Nyílt levelet küldött Ádernek és Aárynak a Csak Együtt Van Esély szülői csoport is.

Áder az aláírás előtt meghívta 8 szakmai szervezet képviselőjét, akik az aláírást támogatták. A támogató nyilatkozat itt olvasható.

Az LMP és a Tanítanék Mozgalom kezdeményezte, hogy a képviselők az Alkotmánybírósághoz  forduljanak. Erőfeszítéseik eredményeként összejött az ehhez szükséges 50 aláírás.

 

Mi a baj a "szakmai támogatással"?

Nem tudható, miért pont ezeket a szervzeteket hívták meg – és miért nem hívtak meg senkit az ellenvéleményt képviselő szervezetekből.

Az azonban tudható, hogy

a megbeszélésen is elismerték, hogy a változtatás bevezetésnek nincsenek meg a feltételei

– az aláírók közül az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar korábban aláírta a gyógypedógusképző intézmények egyeztetett álláspontját, miszerint az intézkedés csak egy komplex intézkedéscsomag részeként támogatható, és a jegyzőkönyv szerint ezt az álláspontot képviselte a megbeszélésen is (részleteket l. alább)

– a 20 megyei Pedagógiai Szakszolgálatból 3 támogató képviselő volt jelen, holott a  Pedagógiai Szakszolgálatok nem támogatják egységesen a változtatást

– a támogató szervezetek vezetői nem konzultáltak tagságukkal, holott közülük sokan ellenzik a változtatást

a legaktívabb támogatók a logopédusok, akik a szakszolgálatoknál szinte sehol nem vesznek részt a szakértői bizottság munkájában; a fejlesztőpedagógusok véleményét azonban, akik a BTMN  tanulókkal foglalkoznak, senki sem kérte ki.

 

 

 

Mik azok a feltételek, amelyek megléte nélkül a "támogató" képző intézmények szerint a változtatásnak több a kára, mint a haszna?

Preventív olvasás-tanítási eljárások bevezetése

Pedagógiai prevenciós és felzárkóztató tevékenység módszertani fejlesztése és rendszeresítése az iskolákban

A prevenciós fázisra épülő, több szintű diagnosztikai rendszer kialakítása (fejlesztődiagnosztika)
 
A diagnosztikai eszköztár és egységes diagnosztikai protokoll fejlesztése, annak személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása
A többségi pedagógusok gyakorlati alapú továbbképzése, érzékenyítése, felkészítése
a hatékony differenciálásra és a szöveges értékelésre
Felsőoktatási fejlesztések a pedagógusképzésben a szakterületen tapasztalható  szakemberhiány minőségi pótlására