Rendszerhibák – emberáldozattal?!
A PISA-felmérés kimutatta, hogy javul a tanulók teljesítménye a természettudományok terén ott, ahol az igazgató nagyobb autonómiával rendelkezik az erőforrások, a tanterv és más iskolai szabályok felett” (OECD tanulmány)
A tanulási kudarcok mértéke az utóbbi években rettenetes, korábban Magyarországon ismeretlen mértéket öltött… A brutális tanulói teljesítményromlásért (PISA 2015) egyértelműen a kormány intézkedései nyomán bekövetkezett durva oktatási minőségromlás a felelős.” (Radó Péter)
A magyar közoktatás minden évben több mint 25 ezer fővel gyarapítja a funkcionális analfabéták számát: a 15 évesek negyede nem érti meg, amit olvas. Ma Magyarországon minden harmadik 15 éves fiú funkcionális analfabéta.
26 ezer gyermek alapvető matematikai készségek nélkül kerül ki a felnőtt életbe.
A következő időszakban minden évben több mint 17 ezer olyan tanuló kerül ki a közoktatásból, aki lényegében semmilyen alapkészséggel nem rendelkezik, ami a tanuláshoz és a munkához szükséges volna.
A helyzet egyre romlik: az igen gyengén teljesítők aránya a szövegértési feladatok tekintetében másfélszeresére, a természettudományi feladatok tekintetében pedig kétszeresére nőtt 2009 óta.
Amióta a tankötelezettséget 18-ról 16 évre szállították le, és ezzel párhuzamosan a közmunkaprogramok keretében havi 50-70 ezer forintos támogatással vehetnek részt úgynevezett munkaerőpiaci átképzéseken a 16 éves gyerekek, nagyon megcsappant a hozzánk jelentkező diákok száma. A már bent lévőket is nehéz itt tartani az érettségi ígéretével az iskolapadban, hiszen amikor betöltik a nem tanköteles kort, inkább elmennek a közfoglalkoztatásba, mert annyira kevés a családjuk jövedelme, hogy az az összeg, amit ott ígérnek, sokat jelent nekik.” (Orsós János iskolaalapító, Dr. Ámbédkar Iskola)
Egyre több az olyan fiatal, akinek nincs se szakmája, se érettségije: ebben a tekintetben korábban az uniós átlagnál is jobb helyzetben voltunk, mára már jóval az átlag alá süllyedtünk. Mivel ezeknek a fiataloknak az alapvető tanulási képességei is fejletlenek, így a továbbképzésük is rettenetesen nehéz.
A tankötelezettségi korhatár leszállítása óta drasztikusan lecsökkent azok száma, akik 17-18 évesen még tanulnak: a tanulás helyett sokan inkább a közmunkát választják.
A szakmunkásképzésben minden ötödik diák abbahagyja a tanulást, mielőtt megszerezné a szakmát. Hiába „butították le” a szakmunkásképzést, csökkentették a képzési időt és a közismereti tárgyakat – a lemorzsolódás nem csökkent. A sorozatos kudarcokat elszenvedő, motiválatlan diákok – ahogy csak megtehetik – elhagyják az iskolát.
Az esélyegyenlőtlenségek magas szintje megakadályozza a jó eredeti adottságokkal rendelkező, potenciálisan tehetségessé válni képes, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket és fiatalokat abban, hogy kiemelkedjenek, tehetségüket kibontakoztassák. (CKP Kockás könyve)
A családi háttér a PISA felmérésben vizsgált országok közül nálunk befolyásolja legjobban az iskolai teljesítményt. Míg sok országban az iskola mérsékli a kezdeti különbségeket, nálunk nagymértékben fokozza.
A nagyon korán (a negyedik évfolyam végére) kialakuló teljesítményszakadékok Magyarországon a legnagyobbak Európában. A negyedikesek matematikatudását mérő TIMMS eredményei azt mutatják, hogy Magyarországon a legnagyobb a különbség a legjobban és a legrosszabbul teljesítők eredményei között: másfélszer akkora, mint például Hollandiában.
És a különbségek egyre nőnek!
Források:
- PISA eredmények 2015
- Radó Péter: A csúfos PISA-bukás oka az oktatás minőségének súlyos romlása
- Radó Péter: PISA 2015: miért romlanak az eredményeink?
- Az Európai Bizottság közleménye
- Eurostat
- Fehérvári Anikó: Lemorzsolódás és a korai iskolaelhagyás trendjei
- Oktatási és Képzési Figyelő 2017
- Tanuljatok, ne szüljetek!
- CKP: Ötéves a Köznevelési törvény – évfordulós helyzetértékelés