A Civil Közoktatási Platform egyetért a Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztály aktív munkatársai alábbiakban olvasható álláspontjával.
A középfokú végzettséggel rendelkező óvodai nevelők a felsőfokú végzettséggel rendelkező óvodapedagógusokkal azonos munkakört tölthetnek be az óvodai nevelés során. Az eredeti terv szerint az óvodai nevelő munkakört az óvodapedagógusok segítőiként lehetett értelmezni. Bár felmerült, hogy a pedagógiai asszisztensi munka feleslegessé válik, úgy tűnt, délutáni, vagy ténylegesen segítői munkakörben lesznek.
Érettségire épülő kétéves, illetve 5 éves középiskolai képzés során lehet megszerezni az óvodai nevelő végzettséget. Az előbbiek szeptembertől már a pályán lesznek, az utóbbiak kicsit később.
A gyermekek iránti elkötelezettségüket nem megkérdőjelezve, szakmai ismereteiket elfogadva több, komoly feszültséghez vezető tényezőt kell számba venni. Az alábbiakban ezeket soroljuk fel.
– Szakmai szempont, hogy a végzett fiatalok nem lehetnek eléggé felkészülve a módszertani sokszínűségre, különös tekintettel a gyermekek egyéni szükségleteihez és képességeihez igazodó differenciálásra.
– Az óvodai nevelés folyamatában kiemelt szerepet kap a HHH, az SNI és a BTMN-es gyerekekkel történő bánásmód, azaz az integráció, amely során a differenciáláshoz további ismeretek és pedagógusi készségek szükségesek. Kevés remény van rá, hogy hogy a középfokú végzettséggel rendelkező elsajátítja-e mindezt.
– Az új Alapprogram-ban megfogalmazott célkitűzés szerint az iskolába készülő gyerekek képességeit mérni fogják. Lesz-e erre kompetenciája a középfokot végzett óvodai nevelőnek? Ha nem, akkor ez a teher is a felsőfokot végzetteken nyugszik.
– A képzésben részt vett óvodapedagógusok jelentős hányada számos további képzésben részesült, több diplomás és egyéb szakirányú szakokon szereztek tudást és végzettséget. Az életpályamodellben haladtak előre – mikor hasznosítható tudásuk? Hiszen nemcsak ők lesznek a gyerekekkel, hanem ezen ismeretek híján a középfokú képesítést szerzettek is. A feleslegesség érzésén kívül ez feszültséghez fog vezetni.
– A szakmai tervek, gyermekmegfigyelés, tanulásra készülés, szülőkkel való kapcsolattartás, szakszolgálatokkal történő szakmai együttműködés stb. minden bizonnyal a BA szintet végzett óvodapedagógusokra hárul, ami azt eredményezheti, hogy sokkal több időt töltenek majd csoporton kívül, mint azok, akiknek ez nem lesz feladatuk.
– A bérfeszültség – az előbbiek okán – nagyon komoly gondot fog okozni, hiszen mind tudásban, mind a gyerekeken kívüli feladatokban sokkal nagyobb teher kerül a felsőfokon végzettek vállára, de a fizetésük ugyanannyi lesz.
– A fizetett szabadság mindkét szinten végzettek számára azonos, 50 nap. Eltérés itt sincs.
– Kérdésként merül fel, hogy ki szeretne főiskolát végezni (hányan fognak jelentkezni), ha nem lesz különbség a munkakörben, de a felelősség a BA-szinten végzettek számára nagyobb lesz.
– Ha valaki főiskolát végzett, de nem akar ekkora többletterhet viselni, akkor milyen alapon lehet óvodai nevelő?
– Jelenleg a harmadéves óvodapedagógia szakos hallgatók 14 órában alkalmazhatók óvodapedagógusként. Ők, mivel kevesebb az óraszámuk, kevesebbet fognak keresni. Ez is feszültséghez vezet majd.
– Ha valaki 6 év munkaviszonyon túl van, ám nem óvodában dolgozott, de szeretne óvodai nevelő lenni, elvégzi a két évet, akkor azonnal pedagógus I-be kerül. A főiskolát végzettek pedig csak gyakornokként kezdhetik pályájukat.
– Ha a többletmunkát nem szívesen vállalja egy főiskolát végzett, ezért inkább óvodai nevelő szeretne lenni, akkor a főiskolai tantárgyait milyen módon számítják be? Ez is felmerül az óvodapedagógusok közötti kérdések sorában.
A változtatások maguk után vonják a bizonytalanságot és a szakmai egyeztetéshiányt. Mi fontos a mai korban a kisgyermek számára? Erre kéne válaszolni.
Állásfoglalásunk célja az, hogy az óvodai nevelők az eredeti tervnek megfelelően az óvodapedagógusok segítői legyenek.
Nyugodt, magabiztos, jól képzett óvodapedagógus tud kreatív, vidám, és önálló gyerekeket nevelni 3-4 éves folyamatos nevelés-tanulási környezetben, közösségben.
Így válhat iskolai életre alkalmassá.