Az elmúlt 40 évben a világban valami egészen felforgató fejlemények voltak a tanulás értelmezésének kérdésében: megszületett a konstruktivista pedagógia. A világ pedagógusainak egy része ismeri, nem annak megfelelően dolgozik és csak tágra nyílt szemekkel figyeli, mi ez a „szörnyűség”. A világ pedagógusainak egy másik része jól ismeri, ujjong, szereti, alkalmazza. És egy harmadik csoport (a magyar pedagógusok többsége is itt van) még csak nem is ismeri. Mi ez?
Röviden
A nyomtatott tankönyvek különböző típusai mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az elektronikus és okos tankönyvek, készítésüket és használatukat a hagyományos tankönyves szemlélet is befolyásolja. A tankönyv létjogosultsága önmagában is megkérdőjelezhető az önálló tanulás, a gyorsuló világ, az egyre inkább elismert egyéni különbségek korában. A formát, módszereket, tartalmat nem lehet érték- és érdeksemleges térben vizsgálni. Meghatározó probléma a piaci, politikai, szakmai szempontok és érdekek megjelenése a rendszerben. Lehetséges, hogy inkább a jelen tankönyvekkel, az oktatási rendszerrel, a pedagógiai szemlélettel és nem a tankönyvvel van általában problémánk?
Kinek ajánljuk?
Akit érdekel a jövő
Mely minőségének alapja az oktatási rendszer, a tankönyvek mennyisége és milyensége.
Iskolai közösségeknek
Nevelőtestületeknek, munkaközösségeknek, iskolapolgárokat tömörítő csoportosulásoknak
Pedagógusoknak
Tanítóknak, tanároknak, fejlesztőpedagógusoknak stb.
Fenntartóknak
Pedagógusjelölteknek
Iskolai könyvtárosoknak
Könyvtárostanároknak, könyvtárosoknak, tankönyvfelelősöknek
Tankönyveseknek
Tankönyvszerzőknek, kiadóknak, terjesztőknek, szakértőknek
Iskolai dolgozóknak
Asszisztenseknek, intézményi pszichológusoknak, gyógypedagógusoknak, intézményvezetőknek stb.
Szülőknek
Családnak, nagyszülőknek, szülői közösségeknek
Szaktanácsadóknak
Kérdések
Álláspontok vitára
- Tankönyvből könnyebb tanítani?
- Milyen lenne egy tankönyv nélküli iskola?
- Hogyan lehet a tankönyv naprakész, aktuális?
- A szelekció lehet hasznos?
- Mi a pedagógusok felelőssége?
- Az ingyenes tankönyv ingyen van?
- Mitől okos egy tankönyv?
- Kinek éri meg a jelenlegi tankönyvkiadás?
- Az egységes tankönyvek biztosítják egy ország közös alaptudását.
- A szabad tankönyvpiac jobb tankönyveket eredményez.
- A szabad tankönyvválasztás növeli a tanulók/iskolák közötti különbséget.
- Tankönyv helyett egy jó iskolai könyvtár kell.
- Az ingyenes tankönyv növeli esélyegyenlőséget.
- A tankönyvkiadókat csak a haszon érdekli.
Hogyan lehet erről beszélni?
Véleményvonallal
Pl.: Mennyiben befolyásolja az önálló tanulás fejlődését a tankönyv?
Csoportban
Vegyes csoportok, melyekben a tankönyv több oldalán álló fél van jelen.
Jó gyakorlatok megismerésével
Számos hazai és nemzetköz jó gyakorlat született már a modern pedagógiai szemlélethez illeszkedő tankönyvhasználatról/piacról.
Szerveződj! társasjátékkal
Oldjunk meg együtt egy tankönyves ügyet! Vonjunk be minél többféle érdekelt szereplőt! Képviseljünk érdekeinket!
Minikutatással
Előzetesen kérdezzük meg a helyi szülőket, tanítókat óvodapedagógusokat, gyerekeket...! Beszéljük meg a válaszokat!
Mi a teendő
Fogalmazzunk meg reális cselekvéseket magunk, a tanítványaink, az intézmény tankönyvhasználatának, szemléletének fejlesztése érdekében!
Hosszabban
A tankönyvek szerepe az oktatásban vitathatatlan, de a megfelelő tankönyvek kiválasztása és mennyiségének meghatározása számos kihívást rejt magában. A kérdésre adott válaszok pedagógiai szemléletenként is eltérőek lehetnek. De érdemes számba venni, hogy az állásfoglalást hányféle szempont számbavétele kell, hogy megelőzze. Ez rámutat arra is, hogy a leegyszerűsítően egységesítő megközelítés milyen problémákat okoz.
A tankönyvek különböző típusai közé tartoznak a hagyományos tankönyvek, munkafüzetek, gyűjtemények, atlaszok és segédletek. Minden típusnak megvan a maga szerepe és előnye, mely iskolatípusonként és tantárgyanként is eltérő. A munkafüzetek például lehetőséget adnak a gyakorlásra, míg az atlaszok vizuális támogatást nyújtanak a földrajzi ismeretek elsajátításához. Lehet-e ezekről egységesen beszélni?
A nyomtatott tankönyvek mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az elektronikus és okos tankönyvek, melyek esetén fontos, hogy készítésüket és használatukat a hagyományos tankönyves szemlélet mennyiben befolyásolja.
Az oktatási rendszerben az egységesítés és a differenciálás közötti egyensúly megtalálása kihívást jelent. Ennek a dilemmának egy közbeszéd részét is képező eszköze a tankönyv. Az egységes tankönyvek biztosíthatják az alapvető ismeretek rögzítését, míg a tankönyvválaszték lehetőséget ad az egyéni és helyi igényekhez való alkalmazkodásra, támogatja az autonómiát.
A tankönyv létjogosultsága önmagában is megkérdőjelezhető az önálló tanulás, a gyorsuló világ, az egyre inkább elismert egyéni különbségek korában. A tankönyvekhez mégis ragaszkodnak pedagógusok, szülők, diákok egyaránt. Leegyszerűsít helyzeteket a hiányzások pótlása, a tervezés, a helyettesítések vagy éppen a nem megfelelő szakos pedagógusok esetén.
A formát, módszereket, tartalmat nem lehet érték- és érdeksemleges térben vizsgálni, különösen, hogy az összes gyermek neveléséről van szó. Meghatározó probléma a piaci, politikai, és szakmai szempontok, érdekek megjelenése a rendszerben.
Felmerül a kérdés, hogy mindezek a problémák a tankönyvben eleve megvannak-e. Lehetséges, hogy inkább a jelen tankönyvekkel, az oktatási rendszerrel, a pedagógiai szemlélettel és nem a tankönyvvel általában van problémánk?
Bevezető, problémafelvető előadás
A témát kidolgozó szakértők:
Dömsödy Andrea
könyvtárpedagógiai szakértő
Kereszty Péter
a TANOSZ elnöke
tankönyvszerkesztő
Romankovics András
a TANOSZ elnökhelyettese
tankönyvkiadó