Sok helyen olvashattuk, hogy a KSH előzetes adatai szerint minden eddiginél kevesebb pedagógus dolgozik ma az oktatásban. A helyzet azonban sokkal rosszabb annál, mint ami a közzétett statisztikából látszik.
Fontos tudni, hogy a statisztika a szeptember végi állapotot tükrözi: ekkor 1600-zal kevesebb pedagógus dolgozott az óvodákban és iskolákban. A státuszváltást nem elfogadókkal együtt a ez a szám decemberre 3000 fölé emelkedett.
A pedagógusok közül azonban sokan csak részmunkaidőben dolgoznak. A teljes munkaidőben dolgozók csökkenése a köznevelési statisztika szerint még nincsenek benne. Ennek ellenére tovább csökkent a pedagógusok száma, különösen a főállású pedagógusoké. A minden eddiginél kisebb létszám a köznevelési felmondások következménye. A szakképzésben oktatók száma a tanulói létszám jelentős növekedése ellenére változatlan. Cikkünkben segítünk értelmezni az adatokat.
Az előzetes adatok csak az óvodákban, általános iskolákban, a középfokú iskolákban és a fejlesztő nevelésben alkalmazott pedagógusokat és oktatókat tartalmazzák. Ezek száma szeptember végén a köznevelésben és a szakképzésben együttesen 145589 volt, az egy évvel korábbi 147198-cal szemben.
A létszám jelenleg biztosan kisebb ennél, hiszen a státuszváltást elutasítók foglalkoztatási jogviszonya csak november végével szűnt meg. A státuszváltást elutasítók számát csak a tankerületi fenntartású intézményekben ismerjük: ez 1212. Nyilván voltak ilyenek az óvodákban és az egyházi, alapítványi iskolákban is, azonban az ezek számára vonatkozó adatkérésünket a BM elutasította. (Most újra megkértük ezeket az adatokat az Oktatási Hivataltól az Oktatási Hivataltól, ha választ kapunk, cikkünket frissítjük.)
A statisztika szerinti 1609 fő csökkenés a hivatalosan közölt 1212 státuszváltást elutasítóval együtt 2821 fős csökkenés jelent. Az óvodai és egyházi iskolai elutasítókkal együtt a tavalyi tanévhez viszonyított csökkenés biztosan meghaladja a 3000 főt.
Ezen becslés szerint a jelenlegi létszám 144000 fő körül van, ami a legalacsonyabb 2000 óta – az eddigi legalacsonyabb 2020/21-es értéknél kb. 2000 fővel alacsonyabb.
A csökkenés teljes mértékben a köznevelésből adódik, a szakképzésben változatlan – valamivel 22 ezer feletti – az oktatói létszám. A létszámcsökkenés a státusztörvényt elutasítókat figyelembe nem véve számban az általános iskolában, arányban az SNI-seket oktató szakiskolákban a legnagyobb. A gimnáziumok kisebb csökkenésében valószínűleg szerepet játszik az is, hogy ott könnyebben tudták pótolni a kilépő kollégákat az általános iskola vagy a szakképzés rovására.
Ez az minden eddiginél alacsonyabb létszám annak ellenére állt elő, hogy számos nyugdíjas pedagógust újra munkaviszonyban – tipikusan részmunkaidőben – foglalkoztatnak, amióta ezt a jogszabályok újra lehetővé tették. Őszi adatkérésünkből megtudtuk, hogy 2023 tavaszán az alkalmazott nyugdíjasok száma 4 755 fő volt. Emellett igen magas a részmunkaidősök száma: a köznevelési statisztika (KIRSTAT) adatai szerint a köznevelésben részmunkaidőben alkalmazott pedagógusok száma 2023. szeptember végén 14743 volt az egy évvel korábbi 12917 fővel szemben – adatkérésünk alapján tudható, hogy mintegy 40 %-uknál a foglalkoztatás óraszáma nem érte el az 50 %-ot.
Vagyis a tényleges kapacitáscsökkenés lényegesen nagyobb, mint amit a KSH kommunikál, hiszen a statisztika azokat is 1 főként veszi figyelembe, akik akármilyen kis óraszámban részmunkaidőben dolgoznak. Márpedig idén 1800 fővel többen vannak, akik részmunkaidősként növelik a statisztikai létszámot.
Érdemes egyébként azt is tudni, hogy az köznevelés működőképességét nagymértékben óraadók alkalmazásával képesek biztosítani: 2023. szeptember végén a KIRSTAT szerint 12 457 főt foglalkoztattak óraadóként köznevelési intézményekben.
A teljesség kedvéért nézzük meg a nevelést, oktatást közvetlenül segítők számának változását is!
(Ez az adat jelenleg csak a köznevelésben áll rendelkezésünkre.) A KIRSTAT szerint szeptemberben a köznevelési intézményekben 41426 NOKS-os dolgozott – pedagógus végzettséggel vagy anélkül, teljes vagy részmunkaidőben. Egy évvel korábban a számuk 40472 volt – tehát itt a teljes létszámban növekedés tapasztalható.
A statisztikából információkat kaphatunk a tanulószámról is. Valamivel – kb. 2300 fővel – csökkent a nappali oktatásban tanulók létszáma: az általános iskolában 3000 a csökkenés, az óvodában 700 a növekedés, a középfokú oktatásban összességében nincs változás. Ez arányaiban kisebb a pedagóguslétszám csökkenésénél, ami miatt az egy pedagógusra jutó tanulók száma kismértékben tovább emelkedett. Ugyanakkor a szakképzésben jelentősen (mintegy 29 ezer fővel) megnőtt a nem nappali oktatásban tanulók száma, ami több oktató közreműködését tenné szükségessé.
Az adatokat érdemes összevetni a pedagógus-béremelésnél a kormány által használt adatokkal. Ehhez látnunk kell, hányan dolgoznak a pedagógusok közül köznevelésben és hányan szakképzésben, hiszen az unió által támogatott béremelés csak a köznevelésben dolgozókra vonatkozik. (A nyilatkozatok szerint a szakképzésben dolgozók is kapnak béremelést, de nem uniós forrásból.)
A KIRSTAT szerint 2023. szeptember végén 141608 pedagógus állt alkalmazásban a köznevelésben, ebből 126875 főállásban, 14743 részmunkaidőben dolgozott. Ezek a számok az óvodában, iskolában, fejlesztő nevelésben dolgozók mellett az alapfokú művészeti iskolákban, kollégiumokban, szakszolgálatoknál és egyéb köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusokat is tartalmazzák.
A státuszváltást elutasítók kiesésével a teljes létszám 140 ezer fő körül lesz.
A béremelési koncepció hatásvizsgálati lapja 140 ezer érintettről beszél, és ennyi főre vállalta az emelést az EU fele is a kormány. A kérdés, hogy akkor mi van a nem pedagógus besorolású, de pedagógus végzettségű NOKS-osokkal, akikre a kormányrendelet szerint vonatkozik a béremelés.
A pedagóguslétszám változásaival korábban Számháború a tanárhiányról című cikkünkben foglalkoztunk.
Juhász Ágnes