Korábban hírt adtunk szakmai és civil szervezetek tiltakozásairól a köznevelési törvény módosításai ellen. A módosításokat júliusban egy kivételével az egységes elutasítás ellenére elfogadták. Hiába jelezték civilek Áder Jánosnak – a TASZ szakmai érveire alapozva – jogi aggályaikat, a törvényt a köztársasági elnök aláírta. Most érkezett meg Áder kérést érvelés nélkül elutasító válasza. A módosítások már életbe is léptek – annak ellenére, hogy a végrehajtási rendeletek többsége még nem jelent meg. Augusztus 31-én további tiltakozásra került sor a törvény és az oktatási rendszer folyamatos rongálása ellen. A szervező diákok szeptember 13-ára „diáksztrájkot” hirdettek.
A jelenlegi helyzet és a fontos módosítások – nem precíz, hanem értelemszerű megfogalmazásban (a Szülői Hang Közösség összefoglaló értékelése itt olvasható):
- A különféle mentesítések – óvodába járás alól, iskolakezdés alól, egyéni tanrend engedélyezése – nem helyben, hanem egy központi állami szervnél kérelmezhetők/engedélyezhetők. Az egyéni tanrend esetén megjelent az ezt megnevező rendelet, így tudható, hogy az Oktatási Hivatal adhatja majd meg az engedélyt. Feltételezhető, hogy a másik két esetben is az OH lesz az illetékes.
- Óvodába járás alól 4 éves kor felett nem lehet mentességet adni (eddig 5 éves kor volt a határ). Ezzel párhuzamosan várhatóan erősödik az óvoda iskola-előkészítő szerepe (még nincs, de nem kizárt a jövőben a kötelező részvétel a foglalkozásokon)
- Megnehezedik az iskolakezdés elhalasztása; az óvónői javaslat nem elég.
- A magántanulóságot felváltja az egyéni tanrend – hogy ez pontosan mit jelent és milyen jogokkal és kötelességekkel jár, azt nem lehet tudni; csak azoknak engedélyezhető, akiknek ez kifejezetten hasznosnak tartja az iskola és a gyermekvédelem véleménye alapján az Oktatási Hivatal. (A már megadott magántanulói engedélyek még nem vesztik érvényüket, de egy éven belül felül kell őket vizsgálni).
- Az alternatív tanterveknek jobban kell igazodniuk a központi kerettantervekhez (tantárgyaikban, tartalmukban, évfolyamok közti beosztásban); a szabályozás értelmezhetetlen, és így teret ad a szubjektív döntéseknek; ráadásul a kerettanterveket az új NAT-hoz újraírják, így nincs is mihez igazodni.
- Az igazgatói pályázatokat nem kell véleményeznie az érintetteknek (ugyan a vélemény eddig sem kötelezte semmire a kinevezőt, de legalább megismerkedhettek az érintettek a jelöltekkel).
- Az igazgatók pótléka nő; ha nincs szakképzett jelentkező, szakvizsga nélkül is megbízhatók.
- Az igazgatókat el lehet bocsátani, ha az iskolában olyan eseményre kerül sor, ami nem tetszik a fenntartónak; a külső előadók meghívásához fenntartói engedélyt kell kérni.
- A magánkiadók közismereti tankönyvei nem kerülhetnek a tankönyvlistára akkor sem, ha még nem járt le az engedélyük (kivéve, ha a miniszter valamely területre vonatkozóan felhívást bocsát ki a kiadóknak), de az egyházi fenntartók megkapják a tankönyvkiadási jogot, és a kiadáshoz még állami támogatás is jár. Az iskolák csak a tankönyvjegyzékben szereplő, területenként max. 2 tankönyv közül rendelhetnek.
Egy – elsősorban a Waldorf-iskolák szempontjából elfogadhatatlan – tervezett változás végül nem került be a törvénybe: ez második osztálytól mindenhol megszüntette volna az osztályzás helyetti szöveges értékelés lehetőségét.
A változások a központosítást erősítik, a tanszabadság, a tanári, szülői autonómia, a demokratikus véleménynyilvánítás további korlátozását, a gyermekérdekek további sérelmét jelentik, az egyértelmű szabályozás hiánya a jogbiztonságot gyengíti. Emellett a felkészülési idő rövidsége alkotmányos aggályokat vet fel. Ez utóbbira hivatkozva kérték Áder Jánost, hogy küldje vissza a törvényt a parlamentnek.