Úgy tűnik, a kormányzat is tudomásul vette, hogy a szakképzésben a szűk szakmai ismeretek átadása helyett általánosabb alapozásra, a szakmafüggetlen kompetenciák fejlesztésére van szükség. A preferálandó iskolatípus a szakgimnázium lett, ahol lehetőség van a korában elvett közismereti órák visszaállítására is. A változásokhoz támogató hátteret keresnek, ennek érdekében létrehozták a Szakképzési Innovációs Tanácsot. A jogszabályok módosítása tavaly kezdődött, a legfontosabb módosítások tavaszra várhatók. A gazdasági szereplők közül az MGYOSZ készített átfogó javaslatot.
A szakképzés 2012-ben elkezdődött lebutításával sokszor foglalkoztunk. (A történéseket jól összefoglalja a 168 óra cikke.) A minőségi munkaerő iránt megnövekedett kereslet miatt a munkáltatók részéről erősödött a nyomás, hogy történjenek olyan változások, amelyek hosszabb távon biztosíthatják számukra a megfelelő készségekkel rendelkező munkaerő-utánpótlást.
A változtatási készség első jeleként tavaly decemberben több ponton megváltozott a szakképzési törvény. Az általában pozitívnak tekinthető módosításokról itt írtunk.
Közülük a leglényegesebb, hogy szakgimnáziumokban nem kötelező az érettségi mellett szakmát szerezni, az erre szánt, a közismerettől 2016-tól elvett 430 óra másra – közismeretre, érettségi felkészülésre, speciális szakmai programokra – is fordítható. Ez a változtatás már idén szeptemberben életbe lépett. A részletes szabályozás meglepően nagy teret ad az iskoláknak annak meghatározásában, mire használják a felszabaduló órakeretet, illetve a tanulóknak is megengedi, hogy maguk válasszanak a szakképesítés megszerzése vagy a felajánlott egyéb lehetőségek között.
A felnőttképzésben is tartalmaz a módosítás a rugalmasabb, keresletvezérelt rendszerhez közelítő változtatásokat.
A tanuló előszerződés lehetőségének bevezetése – tehát az, hogy a tanulót a duális képzőhely veszi fel, és az iskola köteles fogadni – azonban nem támogatható a nyolcadik után szakképzésbe lépők esetén.
Nagyon fontos változás várható a szakmaszerkezeti döntést illetően. (A korábbi gyakorlatról itt írtunk.) Évek óta először állt szóba a minisztérium a döntés előtt a nem állami fenntartókkal, és jutott egyetértésre a biztosítható keretszámról. (Nagy kár, hogy ez már eső után köpönyeg: az alapítványi szakképző intézmények zöme a korábbi döntések miatt mára már megszűnt.) Nyilvános fórumon jelentette ki Pölöskei Lászlóné helyettes államtitkár, hogy az idei lesz az utolsó, az oktatható szakmákat évente meghatározó szakmaszerkezeti döntés, helyette hároméves megállapodásokat kötnek a fenntartókkal.
Nem lehet már nem tudomásul venni a korai iskolaelhagyás növekedését a szakképzésben, különösen a szakközépiskolában (vagyis a szakmunkásképzésben). Ennek kapcsán felmerült a tankötelezettségi korhatár megemelésének igénye. A szakképzési vezetés részéről elképzelhető olyan javaslat, amely a szakmai végzettség megszerzéséig meghosszabbítaná a jelenlegi 16 éves korhatárt, amely a közmunka és a munkaerőhiány miatt egyértelműen növeli a végzettség nélküli iskolaelhagyást még azok körében is, akiket az iskola benn akarna tartani a képzésben.
A szakképzéssel kapcsolatos kommunikációban ma már nem a szakmaszerzést, hanem a szakgimnáziumot helyezik előtérbe. A szakgimnázium céljául a technikus szakképesítés megszerzését (a 13. évfolyamon), ill. a szakirányú továbbtanulást jelölik meg. Egyelőre nem látszik előrelépés abban, hogy – megadva a lehetőséget a 14 éves kori választás korrigálására – a nem szakirányú továbbtanulásra való felkészítést is célul tűznék ki.
Marad tehát a szakmai érettségi kötelezősége. Ezzel kapcsolatban érdemes beszélni arról, hogy beadványunk alapján az ombudsman alapjogsértést állapított meg a szakmai érettségi kötelezőségének 2017-es bevezetése kapcsán. Elsősorban a felkészülési idő hiányát kifogásolta, amely sértette a jogbiztonságot és a felsőoktatáshoz hozzáférést. Emellett megállapította, hogy a szakgimnazisták a továbbtanulásban hátrányban vannak, mivel míg a gimnáziumi 5. érettségi tárgyhoz a középiskola 4-8 órás tárgya tartozik, addig a szakgimnáziumira akár 26 órás tárgyból kellett felkészülni. Az érettségi eredmények emiatt általában romlottak. Külön kiemelte az SNI tanulók problémáját: a kedvezményekről ellentmondásos volt a tájékoztatás és a szabályozás, és idő hiányában lehetetlen volt a szakértői vélemény beszerzése.
Ezen a téren csak annyi a változás, hogy az ágazati specializációnak megfelelően 2020-tól néhány ágazatban kisebb területre terjed ki a szakmai vizsga tananyagtartalma.
A szlogenek között megjelent az átjárhatóság igénye. Elvileg az új NAT és a kerettantervek tízedikig a gimnázium és szakgimnázium között ezt lehetővé teszik.
A szakközépiskola esetén egyelőre nincs napirenden a 4 évfolyamos képzés és a magasabb közismereti óraszám visszaállítása. A NAT továbbra sem tér ki arra, hogyan lehet heti 6 közismereti órában elérni a NAT célkitűzéseit, és 3 évfolyam heti 6 órájára építve hogyan lehet 2 év alatt felkészülni az érettségire. Az EMMI számunkra adott válasza alapján ezt a kérdést a kerettantervek fogják majd megoldani.
Előrelépés várható azonban abban, hogy átállnak a jelenlegi, szűk speciális szakmai képzésről a szélesebb szakmai alapozásra. Ez az iskolában oktatható, ágazati ismereteket adó szakmákat tartalmazó ún. alap-OKJ bevezetését jelenti, amelyre felnőttképzésben speciális szakképesítések épülhetnek.
Egy nyári törvénymódosítás tette lehetővé – és a HÍD-képzés sikertelenséges szükségessé –, hogy a gödi piarista szakképzőben induljon egy kísérleti előkészítő, orientáló évfolyam.
Elfogadás előtt áll a szakképzési törvény újabb módosítása. Ebben az e-learning lehetőségének erősítése mellett a fenntartói feladatok egy szinttel lejjebb helyezése szerepel: A minisztérium helyett az NSZFH lesz a szakképzési centrumok fenntartója. Nagy vihart váltott ki az a – előre nem egyeztetett – változás, amely a centrumvezetők jogosultságainak egy részét újonnan kinevezendő kancellároknak adja át. Veszélyes következménye lehet annak, hogy a kancellárok kinevezésével egyidejűleg a centrumvezetőknek is újra kell pályázni. Az iskolaigazgatók – hivatalosan tagintézmény-vezetők – jogosultsága nem változik: érdemi kérdésekbe nem szólhatnak bele.
Mint a Szülői Hang felmérése is mutatja, a szakképzésben tragikus a tanár- és szakoktatóhiány. Ennek következtében sokszor el sem tudnak indulni azok a szakok, amelyekre a tanulók jelentkeztek. Ezzel kapcsolatban változtatást terveznek a szakoktatók bérezésében, életpályamodelljében (akik középfokú végzettséggel igen keveset keresnek, illetve a szakmai tanárképzés rendszerében.
Szeptemberben az ITM létrehozta a Szakképzési Innovációs Tanácsot. A tanács állást foglal a szakképzést érintő jogszabálytervezetekről és a szak- és felnőttképzés startégiai kérdéseiről. A tanácsban az érintett minisztériumok, az iskolafenntartók, a kamarák (magyar, német, amerikai) és munkaadói szervezetek, a nagyvállalatok, az MTA, a Nemzeti Pedagógus Kar képviselői mellett részt vesznek a szakszervezetek is – legalábbis addig, amíg a demokratikus működés és az ügyrend betartása biztosítva látszik, és nem ismétlődik meg a kancellári rendszer bevezetésénél történt egyeztetéshiány. (A diákok képviselője elvben a Szakma Sztár versenygyőztesek közül kerül ki, és kellene legyen két fő a romaügyi területről is – úgy tűnik, őket még nem vonták be. A fenntartók között nincs képviselete az alapítványi iskoláknak és a magán felnőttképző intézményeknek, és civil szervezetek sem kaptak meghívást – igaz, ezen a területen nem is nagyon működnek ilyenek.)
A SZIT munkacsoportokban dolgozik. Az első, problématérkép létrehozását célzó etapban a munkacsoportok a következők voltak: Az Ipar 4.0 kihívásaira hatékonyan reagáló képzési rendszer, keresletvezérelt duális modell kialakítása; Professzionális szervezeti keretek között működő képzési intézményrendszer; Vonzó karriert nyújtó szakmai képzés; A felnőtteknek rugalmas tanulási lehetőséget kínáló felnőttoktatás, felnőttképzés és vállalati képzés.
A problématérképet a nov. 8-i plenáris ülés foglalta össze. A felvetések nagyjából megfelelnek annak, amit mi is hangsúlyozni szoktunk.
A második etap célja megoldási javaslatok kidolgozása. Ez 6 munkacsoportban történik: Az intézménymenedzsment rendszere;Végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése a szakképzési rendszerben; Kimenetszabályozás és pályakövetés a felnőttképzésben; Ágazati Készségtanácsok javaslatai a szak- és felnőttképzéshez kapcsolódóan; Életpályamodell a szakképzésben (utóbbi a PDSZ javaslatára jött létre).
A SZIT plenáris ülései elvileg nyilvánosak.
Természetesen még a szakképzés jó irányú átalakítása sem tudja megoldani az általános iskola által okozott problémákat, és a nyolcadik osztály utáni kényszerű iskolatípus- és szakmaválasztás káros következményeit is legfeljebb enyhíteni tudja.
A szakképzési elképzelések között fontos helyet foglal el az MGYOSZ javaslata. Ennek kidolgozását hosszas egyeztetés és előkészítés előzte meg, és jelenleg is tesznek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a szakképzés kormányzati és nem kormányzati szereplőit megnyerjék annak támogatására (megengedve az esetleges módosítás lehetőségét is). (A teljes javaslat az MGYOSZ tájékoztatása szerint szofisztikáltabb a hozzáférhető rövidített verziónál.)
Az MGYOSZ célja, hogy a tanulók 80 %-a érettségit szerezzen. A szakgimnáziumot a továbbtanulás szempontjából egyenértékűvé szeretnék tenni a gimnáziummal – lehetővé téve a nem szakirányú továbbtanulást is. A szakképzést – nem csak a szakközépiskolában, hanem a szakgimnáziumban is – teljesítménytől függő, jelentős ösztöndíjakkal, a tanulószerződéseknél munkaviszonnyal kívánják vonzóvá tenni. (Erre a szakképzési hozzájárulás megadja a fedezetet.) A szakképzésen túl az általános iskolai képzésben is változtatásokat javasolnak. Mérések alapján kívánják meghatározni, kinek van szüksége fejlesztésre. A szakképzésbe való belépés feltételének tekintik az alapkészségek meglétét.
A javaslatban utalások vannak a komprehenzív iskola és a hosszabb általános képzés szükségességére, azonban úgy gondolják, hogy a változások enélkül is megtehetők. Ez azonban veszélyeket rejt magába, a megvalósulás módja árthat is a javítás helyett. Veszélyt jelent nyolcadikos kompetenciavizsga és a tanuló előszerződés. Az ösztöndíjnak is lehet a gimnáziumok társadalmi összetétele szempontjából káros következménye. A 9 osztályos iskola támogatható, de ennek nem lehet a megvalósítási módja az óvoda utáni választható felkészítő évfolyam.
- november 25.
Juhász Ágnes
Kapcsolódó cikkek:
https://168ora.hu/itthon/a-szakkepzes-elbukott-de-hogyan-tovabb-159520