Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk!
Sokan voltak, akik az elmúlt nyolc évben figyelmeztetni próbálták a közvéleményt és a kormányzatot arra, hogy rossz irányba mozdul el az oktatáspolitika. Szakértők fogalmaztak meg kritikát, javaslatokat, tanárok, szülők és diákok – a szolgálati utat megtartva vagy különféle akciók keretében – nyújtottak be petíciókat, tiltakoztak a tervezett, majd megvalósult intézkedések, a rendszer egészének átalakítása ellen. A FIDESZ-KDNP kormányzat nem tartott igényt a javaslatokra, és ha csak tehette, arrogánsan elutasította a kritikát.
Bizonyos szempontból mégis elégedettek lehetünk. Mi, civilek – azaz nem hivatásos politikusok, nem állami vezetők, hanem érintett állampolgárok – pedagógusok, diákok, szülők, szakértők segítettük hozzá a társadalom jelentős részét és az ellenzéki oktatáspolitikusokat ahhoz, hogy felismerjék: az oktatás ügye sokkal fontosabb kérdés annál, mint hogy átengedjük azt a mindenkor regnáló politikai elitnek. A társadalmi felelősségvállalás komoly követelményével talán a pedagógusmozgalmakkal szembesültek először a rendszerváltás utáni Magyarországon a politikusok.
Az alábbiakban visszatekintünk a tiltakozó mozgalmak csaknem egy évtizedes történetére: sorra vesszük azokat az előzményeket, amelyek nyomán kibontakozott a 60 tagszervezetet átfogó, most is aktív Civil Közoktatási Platform, valamint a Tanítanék mozgalom, amelynek beszédes elnevezése a tanárok „kockás forradalmát” jelenti mindenki számára, aki egy kicsit is érdeklődik a közös ügyek iránt. Szólunk az ugyancsak hosszú múltra visszatekintő, felsőoktatást képviselő Oktatói Hálózatról, a frissen berobbanó, de szintén nem előzmények nélküli Független Diákparlamentről, valamint a széles körű szülői kutatásáról ismertté vált Szülői Hang csoportról is.
Számvetésként összegyűjtöttük azokat a legfontosabb produktumokat, amelyek menet közben szakmai tájékozódási pontot jelentettek az ellenzéki pártok oktatáspolitikusai számára, illetve hozzájárultak oktatáspolitikai programjuk kidolgozásához is.
A Civil Közoktatási Platform 2 éves szakmapolitikai mérlege
Tekintsenek rá elsőként a Civil Közoktatási Platform szakmai anyagainak listájára: válasszanak ki az izgalmasnak tűnő rövid szövegek alapján egy-egy cikket, hogy fogalmat alkothassanak az önkéntesen és díjmentesen elvégzett szakmai munka jellegéről, volumenéről. Vessenek egy pillantást szakmapolitikai megnyilatkozásainkra – két év alatt kiadott állásfoglalásainkra, sajtóközleményeinkre, minisztériumi körökkel váltott leveleinkre, amelyekkel a „szakma élő lelkiismereteként” bombáztuk az illetékeseket.
A Tanítanék mozgalom tiltakozásainak 2 éves mérlege
A Tanítanék mozgalom 2 év alatt 30 tiltakozó akciót, köztük jó néhány utcai demonstrációt szervezett. Képviselői, a mozgalom több, ismert vezetője más megmozdulásokon is aktív szereplőként van jelen. Ők azok, akiket a sajtóban is gyakran hallhatunk, láthatunk. A mozgalom eseményeinek hosszú listája itt olvasható.
Az Oktatói Hálózat tiltakozásainak mérlege
Az Oktatói Hálózat szakmapolitikai számvetése a 2013-as év januárjától a hallgatók 6 pontjának támogatására vonatkozó petícióval kezdődik. Az OHA a felsőoktatásban és a közoktatásban érintett és érdekelt társadalmi szerveződésekkel összefogva folyamatosan hallatja a hangját – többek között a Hallgatói Hálózattal, a Hálózat a Tanszabadságért Társasággal, a PDSZ-szel, napjainkban például a Tanítanék Mozgalommal, a Szülői Hanggal, a Független Diákparlamenttel együtt lép fel a hazai köz- és felsőoktatás rombolása ellen.
A Szülői Hang kezdeményezéseiről, valamint a Független Diákparlament demonstrációiról és országos akcióiról a belinkelt oldalakon tájékozódhatunk.
***
Az elmúlt nyolc év oktatásügyi mozgalmainak rövid története
2010-es FIDESZ-KDNP győzelem után az oktatási terület a KDNP hitbizománya lett. Az oktatási államtitkár, Hoffmann Rózsa elitista, avítt oktatáspolitikája és Parragh László kamarai elnök elavult, a gyerekek helyett a cégek érdekeit központba állító szakképzési elképzelései elnyerték Orbán Viktor tetszését.
Amikor 2011-ben ismertté váltak az új köznevelési és szakképzési törvénnyel kapcsolatos elképzelések, nyilvánvalóvá vált, hogy az új törvények az Orbán-Hoffmann-Parragh-féle elképzelések megvalósítását szolgálják.
Egyértelmű volt, hogy szakmai érvekkel nem lehet megakadályozni a változtatásokat: ez még a FIDESZ akkori alelnökének, a korábbi oktatási miniszternek, Pokorni Zoltánnak sem sikerült. A FIDESZ belső vitájában hangzott el Orbán Viktor emblematikus mondása:
Zolikám, mondhatod a számokat, de én máshogy látom az életet.
Ez késztetett arra húsz magánszemélyt és három egyesületet, hogy létrehozzák a HAT-ot, vagyis a Hálózat a Tanszabadságért kezdeményezést, amelyhez hamarosan ezernél is többen csatlakoztak.
A HAT 2011 decemberében nyilvános Fogadóórát hirdetett. Felállította asztalkáit a Kossuth téren, és a farkasordító hidegben mondta el, mutatta meg minden érdeklődőnek, mekkora károkat okoznak a tervezett törvényi változások.
A HAT mintájára a szülők is létrehozták saját hálózatukat, a Szülői Hálózatot.
A HAT az évek során számtalan tiltakozó akciót szervezett és számos akcióban vett részt. 2012 március 15-re elkészítette 12 pontját, 2014-ben közreadta vádiratát a FIDESZ oktatáspolitikájával szemben.
A Hálózat a Tanszabadságért a 2014-es választásokra készülve 2013-ban hat alkalomból álló kerekasztalt szervezett a demokratikus ellenzéki pártoknak, amely közös nyilatkozat kiadásával zárult.
A HAT résztvevői úgy gondolták, hogy a tiltakozások mellett szükség van egy konszenzuskereső gondolkodásra, szakmai egyeztetésre is. A HAT kezdeményezésére tizenhat szakmai szervezet együttműködésre hívta azokat a szakembereket és laikusokat, akik a közoktatási rendszer modernizációjáért tenni kívánnak. A felhívás hatására 2012 márciusában létrejött az Agóra Oktatási Kerekasztal, amelybe több mint kétszáz, a közoktatásban érintettek széles spektrumát képviselő tag regisztrált.
A deklarált cél az volt, hogy lehetőség nyíljon a magyarországi oktatásra vonatkozó legkülönfélébb álláspontok, vélemények, nézetek kifejtésére, és ezek egyeztetése eredményeként létrejöjjön egy, a szükséges pontokon a megoldások eltérő változatait felvonultató, nagy és sokoldalú támogatottságot élvező szakmai dokumentum, oktatáspolitikai koncepció.
A tagok aktív közreműködésével megszületett az Agóra értékeinek meghatározása, és azoknak a kérdéseknek a listája, amelyekkel a mindenkori oktatáspolitikának foglalkoznia kell. Ezek alapján született meg az Agóra Oktatáspolitikai alapvetések című anyaga, amely azóta is alapul szolgál az értékrendünket követő dokumentumok létrehozásánál.
A szakmai irány mellett a mozgalmi irányban is történt szerveződés. A HÍVATLANUL-csoport eredendően azzal a céllal alakult meg, hogy tiltakozzon a 2011-ben elfogadott köznevelési törvény minden szakmaiatlan, felelőtlen pontja és romboló hatása ellen. A Facebookon szerveződő titkos csoport 2013. szeptember 22-én hálózattá alakult, és ezzel kilépett a nyilvánosság elé. A hálózat elsődleges célja tájékoztatni a mindenkori közállapotokról, tiltakozni minden ellen, ami kirekesztő, másokat megnyomorító, ami az emberi méltóság és a gyermek mindenekfelett álló érdeke ellen hat, összefogni más civil szervezetekkel és egyénekkel a közös cselekvés érdekében.
A felsőoktatási lehetőségek szűkítése elleni tiltakozás újabb hálózatok létrejöttéhez vezetett. 2012 júniusában aktivizálódott a 2011-ben létrejött Hallgatói Hálózat (HaHa), 2012 februárjában megalakult az Oktatói Hálózat (OHA), 2013 őszén pedig a Középiskolai Hálózat (KIHA). (A felsőoktatási tiltakozásokkal külön cikkben foglalkozunk.)
2013-ban az egészségügy, a kultúra, az oktatás és a szociális ágazat terén működő szakmai és civil szervezetek, valamint személyek összefogására létrejött a Humán Platform. Célja a szakmai értékek közvetítése és védelme, az emberi életminőség javulása és a társadalmi szolidaritás erősödése. Feladatul tűzte ki az érdekképviselet, a mindenkori hatalom szakmai és civil kontrollját a humán szférát érintő kérdésekben. A Humán Platform számos akció mellett watchdog jelentést is adott ki az első FIDESZ-kormány intézkedéseiről.
A középiskolás diákok 2014-ben létrehozták a Független Diákparlamentet.
2015 őszén az oktatási terület civil szerveződései és a közoktatás területén dolgozó szakszervezetek létrehozták a Közoktatási Kerekasztalt azzal a céllal, hogy a fontos oktatáspolitikai kérdésekben egyeztetett álláspont szülessen. Fennállásának öt hónapja alatt négy fontos állásfoglalást adott ki.
A szervezetek, hálózatok mellett iskolák is tiltakoztak. Elsőként 2013 januárjában a Szilágyi Gimnázium tanári karának az iskolák államosítását bíráló petíciójához lehetett csatlakozni. 2015 végén jelent meg a törökbálinti Zimándy Ignác Általános Iskola pedagógusainak nyilatkozata a pedagógusok önértékelési rendszeréről, amelyhez a Tanítanék honlapon 45 iskola tantestülete csatlakozott.
Komoly hatása a miskolci Herman Ottó Gimnázium nevelőtestülete által 2016 januárjában írt levélnek volt: a 35 ezer egyéni és 950 szervezeti aláíró létrehozta a Tanítanék Mozgalmat.
A mozgalomhoz a szülők is csatlakoztak: létrejött a Szülői Összefogás Gyermekeink Jövőjéért csoport.
2016 január végén a PDSZ a Humán Platform és a Hívatlanul támogatásával Országos Tantestületi Értekezletet tartott, ahol találkozhattak egymással a tantestületek és civil szervezetek képviselői.
A Közoktatási Kerekasztal 2016 elején kezdeményezte egy szélesebb kört felölelő szakmai fórum, a Civil Közoktatási Platform létrehozását, és megbeszélésre hívott 130 oktatási szerveződést. A február 16-i összejövetelen alapító nyilatkozat megfogalmazásával létrejött a CKP, amelyhez több mint 50 szerveződés csatlakozott.
És a történet innen már ismerős …