Az elmúlt két hétben tovább pörgött a Lex Taigetosz ügye, a köztársasági elnök aláírta a törvényt, jelenleg az Alkotmánybíróság döntésére várhatunk. Nagy feltűnést keltett az Iparkamara elnöke, amikor kifogásolta a gimnáziumok bezárásának elmaradását. Mint ezt várni lehetett, rengeteg probléma merült fel a szakgimnáziumi érettségik kapcsán, ezért a TASZ, a CKP és a Tanítanék "fellebbezési kisokost" állított össze azok számára, akik problémásnak, jogsértőnek találják az érettségi vizsgájukat. A Kisokos a Tanítanék honlapján olvasható.
Tartalom
- Szakgimnáziumi érettségi
- Lex Taigetosz
- Oktatáspolitika
- Köznevelési Kerekasztal
- Parragh és a gimnáziumok
- Honvédelmi nevelés?
- Tanárhiány
- Kritikus megnyilvánulások
- Felsőoktatás
- Nevelés – oktatás – pedagógia – pszichológia
- Gyermek- és ifjúságvédelem
- Iskolai kirándulás
- Nyári szünet
- Civiltörvény
1. Szakgimnáziumi érettségi
Bár az írásbelik után volt olyan igazgató, aki úgy nyilatkozott a VH-nak, hogy a minisztérium a botrányt elkerülendő teljesen lebutított feladatlappal készült az iskolában tanított szakmai tantárgyakból, vannak iskolák, ahol nagyon rossz eredmények születtek. A mozgalomhoz beérkező több tucat panasz azt mutatja, hogy rendszerszintű problémák voltak az érettségivel, éppen ezért a Tanítanék együttműködik a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezettel, hogy jogorvoslati lehetőséget nyújtson a diákoknak.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
Szakgimnazisták figyelmébe! Jogorvoslati lehetőség az érettségi eredménye ellen (06. 21.)
A TASZ, a CKP és a Tanítanék "fellebbezési kisokost" állított össze azoknak, akik problémásnak, jogsértőnek találják az érettségi vizsgájukat.Aki jogsértőnek tartja írásbeli vagy szóbeli vizsgája értékelését, fellebbezzen ellene! Ha már minden erőfeszítésünk ellenére az eredeti elképzelések szerint tartották meg az előkészítetlen szakgimnáziumi érettségit, legalább azt szeretnénk elérni, hogy a hibás feladatok, a jogsértő értékelések ne rontsák az érettségizők továbbtanulási esélyeit. A kisokos itt olvasható: http://www.tanitanek.com/2017/06/21/fellebbezesi-kisokos-szakgimnaziumi-erettsegikhez-2017-ben/
(Forrás: ckp.tanitanek.com)
2. Lex Taigetosz
Taigetosz-törvény: a szakma kérte, de a rossz iskolarendszer miatt tragikus lehet (06.08.)
A törvénymódosítás tehát önmagában nem lenne probléma, „akkor válhat valóban kártékonnyá, ha ezzel együtt nem történnek olyan beruházások, amik az iskolát jobbá teszik. Például nem vesznek fel minden iskolába fejlesztő pedagógust, vagy nem emelik meg a felzárkóztató órák számát, amihez minden gyereknek joga van” – mondja a gyógypedagógiai szakértő. Ha minden így marad, akkor folyamatos kudarcra lesznek ítélve az érintett gyerekek, ebből pedig egyenesen következik, hogy csak a lemorzsolódók száma fog növekedni.
(Forrás: hvg.hu)
Áder János aláírta a Taigetosz-törvényt (06.09.)
Aláírta az oktatási törvények módosítását pénteken Áder János köztársasági elnök. Az államfő nyilatkozatában – amelyet a Köztársasági Elnöki Hivatal bocsátott az MTI rendelkezésére – kiemelte, hogy a jogszabály kihirdetése előtt a módosításokról konzultált az oktatási jogok biztosával, aki arról biztosította, hogy a módosítás nem támasztja alá a törvénnyel szemben megfogalmazott kritikákat és aggodalmakat. A köztársasági elnök emellett azt is kiemelte, hogy a jogszabály-módosítás irányával és tartalmával számos rangos szakmai szervezet is egyetért.
(Forrás: Kisalföld)
Áder János aláírt és füllentett (06.12.)
Szükség van a tanulási nehézségek kialakulásának megelőzését segítő oktatásra, a szakemberhiány megszüntetésére, a pedagógusok továbbképzésére, illetve a diagnosztikai rendszer fejlesztésére, hogy minden gyermek időben megkaphassa a szükséges segítséget. A törvény ezekből semmit sem garantál, sőt a Tanítanék Mozgalom szerint érdemi segítség helyett egyenesen legalizálja az egyre súlyosabb szakemberhiányt. A Magyar Pedagógiai Társaság Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztálya is azon az állásponton van, hogy a jelenlegi körülmények között a mentesítés elvétele nem javítana, hanem rontana a helyzeten.
(Forrás: Népszava)
Alkotmánybíróság elé kerül a Taigetosz-törvény (06.12.)
A módosítás ellen tanárok és szülők is tiltakoztak, szakértők embertelennek nevezték, a Tanítanék Mozgalom nyílt levélben (amelyhez 39 szakmai szervezet csatlakozott) kérte az államfőt, ne írja alá, inkább küldje meg az Ab-nak a törvénymódosítást – hiába. Az LMP szerint a lex Taigetosz több szempontból is alkotmánysértő, a párt ezért kéri az Ab közbenjárását. Ehhez azonban 50 parlamenti képviselő támogatása szükséges, ezt a feltételt – a lex CEU ügyéhez hasonlóan – gyorsan sikerült teljesíteni.
(Forrás: Népszava)
Palkovics László: Egyre több gyermek akar pedagógus lenni (06.12.)
Egyrészt azok az oktatási szakértők, akik Taigetoszról beszéltek, valószínűleg nem ismerik pontosan, mi történt annak idején azon a bizonyos spártai hegyen. Már csak ezért is illene bocsánatot kérniük a BTM-es gyerekek szüleitől. Másrészt az ellenzék már megint beviszi a politikát egy szakmai vitába, pedig ezt nem szabadna. Harmadrészt belekeverték a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeket is a történetbe, holott őket nem érinti a törvény. Nem utolsósorban pedig az említett változtatást a szakemberek kérésére tettük meg és nem hasra ütésre. A hozzáértők szerint nem segített, sokkal inkább megbélyegzésnek számított, amikor egy BTM-es gyerek esetében úgy döntöttek, hogy nem kap érdemjegyet valamilyen tantárgyból. Ráadásul a szakemberek szerint, akik nem kaptak érdemjegyet, azokkal sok esetben már nem is foglalkoztak rendesen.
(Forrás: Magyar Idők)
Odacsapott a Taigetosz-törvényt ellenző szakértőknek az államtitkár: "illene bocsánatot kérniük (006.12.)
A lapnak adott interjúban a Taigetosz-törvény elleni tiltakozásokról azt mondta, "az ellenzék már megint beviszi a politikát egy szakmai vitába, pedig ezt nem szabadna. Harmadrészt belekeverték a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeket is a történetbe, holott őket nem érinti a törvény. Nem utolsósorban pedig az említett változtatást a szakemberek kérésére tettük meg és nem hasra ütésre".Az államtitkár hozzátette: a hozzáértők szerint nem segített, sokkal inkább megbélyegzésnek számított, amikor egy BTM-es gyerek esetében úgy döntöttek, hogy nem kap érdemjegyet valamilyen tantárgyból, "ráadásul a szakemberek szerint, akik nem kaptak érdemjegyet, azokkal sok esetben már nem is foglalkoztak rendesen".
(Forrás: Eduline)
Pápay György: Szakpolitikai Taigetosz (06.14.)
A 2016 tavaszán tetőző pedagógustüntetések is úgy kezdődtek, hogy egyes tanárok szót emeltek az ész
nélküli központosítás és a mindent maga alá temető bürokrácia ellen, amit viszont a kormány nem érdemben próbált kezelni, hanem arra játszott, hogy a szakmai kritika megfogalmazóit betolja a (párt)politikai térbe. Innentől pedig minden úgy működik, mint egy önbeteljesítő jóslat: minél inkább kormányellenes színezetet ölt a tiltakozás, annál inkább csak azok maradnak, akik eleve a pártpolitikában érdekeltek. A probléma nem oldódik meg, a tényeket elmossa a vélemények árja, akiknek meg a bőrére megy a játék, azok egy életre megtanulják, hogy ennél az is jobb lett volna, ha hallgatnak.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Ne gondolja senki, hogy a köznevelési rendszer átalakítása befejeződött, hiszen ott van a kilenc évfolyamos iskolák bevezetésének kérdése vagy a Nemzeti alaptanterv átalakítása. Az iskolaközpontok ügye sem tekinthető lezártnak, vagyis az, hogy a kistelepülések felső tagozatait, cizelláltan fogalmazva, „átszervezzék”. Azt jósolom, hogy az első hat osztályt meghagyják a településeken, míg a felső tagozat további két osztályát iskolaközpontokba szervezik. Abból kiindulva, ahogyan a kormány a köznevelési törvény mostani átalakítását intézte, sok jóra senki se számítson. Egyetlen pedagógus sem lehet nyugodt, mert nem tudjuk, hogy mi sül a kemencében.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Elvett lehetőség – videó (06.15.)
Nyílt levélben fordult Balog Zoltán miniszterhez a nemrég elfogadott Taigetosz-törvény miatt egy érintett végzős gimnazista. A diák szerint sértő és helytelen az az indoklás, amellyel a kormány megvonta a kedvezményeket speciális nevelési igényű gyerekektől. Markos Balázs gimnazista volt az Egyenesen vendége.
(Forrás: Hírtv)
3. Oktatáspolitika
Nagy változások jönnek 2019-től: a csúszás ellenére meglesz az új alaptanterv? (06.08.)
2019 szeptemberében életbe lép az új Nemzeti alaptanterv – közölte Palkovics László oktatási államtitkár csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.Az új Nemzeti alaptantervről azt mondta: 2019 szeptemberére tűzték ki életbe lépését, ezen belül az, hogy a dokumentum mikor készül el, változhat. Szerinte ezt a dátumot tudják tartani.
(Forrás: Eduline)
Jelentős forrásbővülés az oktatásban (06.08.)
Jelentős forrásbővüléssel számolhat jövőre az oktatás: mind a köznevelésre, mind a felsőoktatásra fordított támogatások emelkedhetnek a büdzséjavaslat alapján, és folytatódik a pedagógusok, oktatók béremelése is – közölte Palkovics László oktatási államtitkár csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
(Forrás: kormany.hu)
Egyházi iskolákba tereli a kormány a gyerekeket (06.09)
A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) az állami és egyházi fenntartású intézmények támogatásainak vizsgálata alapján arra jutott, hogy bizonyos célokra az egyházi intézmények csaknem háromszor annyi forrást kaptak, mint az állami iskolák. Palkovics László szerint a tanárok bérére ugyanannyi jut, de elismerte, a dologi költségeknél más a helyzet. „A kettő közötti különbség az, hogy azoknak a munkavállalóknak, akik az állami iskolarendszerben nem tanárként szerepelnek, a költségeik a bérnél szerepelnek, míg az egyházi iskoláknál az udvarost, a takarítót, miegymást a költségek terhére alkalmazzák. Ez okozza a különbséget, a háromszoros szorzó nem úgy van” – hangsúlyozta az államtitkár.
(Forrás: Hírtv)
4. Köznevelési Kerekasztal
Látszatfórum marad a köznevelési kerekasztal? (06.18.)
Hosszú hónapokig tartó kormányzati ígérgetés után végül múlt pénteken, vagyis a 2016/2017-es tanév vége után egy nappal jelent meg a köznevelési kerekasztalt szabályozó kormányhatározat. A szervezet a továbbiakban Köznevelés-stratégiai Kerekasztal néven működik. A kormányzat részéről az Emmi mellett több más, az oktatásban érintett minisztérium is delegálhat egy-egy főt a testületbe: a Nemzetgazdasági, a Honvédelmi, a Földművelésügyi és a Belügyminisztérium. A szakma oldaláról többek közt a Nemzeti Pedagóguskar, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia jelölhet tagokat.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Átalakul a Kerekasztal – a kormányhatározat kihagyja a szakmai szervezeteket (06.21.)
Az új OKNT 17 tagja közül hatot a szakmai szervezetek, kettőt a pedagógusképző intézmények delegálnak. Ehhez regisztrálniuk kell, javaslatot kell tenniük, választaniuk kell – mindezt úgy, hogy a határozat szerint a Tanácsnak két hónap múlva már működnie kell! A Köznevelés-stratégiai Kerekasztal javaslattevő, véleményező, stratégiai tanácsadói tevékenységet végző társadalmi konzultációs szakmai testület hasonlít a régi Közoktatáspolitikai Tanácsra – nagy különbség azonban, hogy a szakmai oldalon nincs képviselete a civil szakmai szervezeteknek.
(Forrás: ckp.tanitanek.com)
5. Parragh és a gimnáziumok
Megszólalt Parragh: óriási hiba, hogy "a polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat" MTI (06.09.)
A kamarai vezető szerint a munkaerő biztosítását tekintve "az árral szemben úszunk": nemcsak a gyerekszám csökken, hanem az iskolába iratkozók száma is, miközben rendkívül erős a gimnáziumok "elszívó hatása"..Meg kell győzni az embereket, ha a gyereknek van olyan munkája, amit a piac keres, és megfelelő jövedelemre tesz szert, az számára önbecsülést is ad – mutatott rá a kamarai elnök, aki szorgalmazta a felsőoktatás átjárhatóságát, vagyis, hogy a diák a szakképzésből be tudjon jutni a felsőoktatásba.
(Forrás: Eduline)
Mit gondol a szakma? – videó
Radó Péter reflektál Parragh László megnyilvánulására Mészáros Antónia interjújában. Nem a foglalkoztatást, hanem a foglalkoztathatóságot és képezhetőséget kell fejleszteni. Nem ért ezzel az Iparkamara és a kormány elképzelésével, hogy gyorsan szakmát kell adni a gyerekek kezébe. Ma már egész Európában egyre hosszabb időt töltenek a diákok az általános képzésben. Miután lebutították a szakiskolákat, a szakközépiskolákat degradálták szakgimnáziumokká, ahonnan nincs sok esély a továbblépésre.
(Forrás: atv.hu)
Hiába reméltek több diákot a szakképzésben (05.15.)
Mélyponton vannak a szakgimnáziumok úgynevezett betöltöttségi adatai. Ezzel szemben még soha annyi férőhelyet nem sikerült feltölteni az elit intézményként számon tartott 6 és 8 évfolyamos gimnáziumoknak az elmúlt hét évben, mint idén az általános felvételi eljárás után. Mindez az Oktatási Hivatal lapunk által összesített legfrissebb adataiból derül ki. Az eredmény nem meglepő, hiszen mint korábban beszámoltunk róla, 2017-ben rekordmennyiségű diák írt felvételit az intézményekbe.
(Forrás: Magyar Nemzet)
6. Honvédelmi nevelés?
Legyen-e lőtér az iskolánál? (06.13.)
Elférne-e egy lőtér az iskolában vagy az udvarán. Erról érdeklődött a Klebelsberg központ az intézményeknél. A napokban levelet küldtek az iskolaigazgatóknak, amiben az áll, legalább hat méterszer tizenöt méteres elkeríthető területekre lenne szükség. A Pedagógusok Szakszervezete szerint ez veszélyes. Az államtitkárságnál azt mondják, ez csak választható szakkör lenne.
(Forrás: rtl.hu)
Már számolja a Klik az iskolai tatamikat (06.14.)
Ezúttal az iskolai küzdősportokkal kapcsolatos körülményekről kell számot adniuk az iskolaigazgatóknak kétnapos határidővel – tudta meg a Magyar Nemzet. Információink szerint hétfőn küldtek körbe egy e-mailt a tankerületi központok az intézmények vezetőinek, amelyben arra kérik őket, szerdáig küldjenek részletes adatokat az iskolában űzött küzdősportokról.
(Forrás: Magyar Nemzet)
7. Tanárhiány
Tanárhiány veszélyeztette a szakórákat (06.20.)
Már helyettesítésekkel sem tudta megoldani egyik budapesti szakképző iskola, hogy hetente 100 tanórát szaktanár tartson meg, ezért a helyi szakszervezet Székely László ombudsman segítségét kérte – derül ki az alapjogok biztosának júniusi, lapunk által megismert jelentéséből. Az érintett intézménynél a tavalyi tanévkezdésig nem sikerült betölteni az angol-, a matematika-informatika, a testnevelés- és turisztikatanári állásokat. Pedig feladat akadt bőven: az intézményt közel 1600 tanuló látogatta tavaly ősszel, nekik hetente több mint 2400 órát kellett volna megtartani.
(Forrás: Magyar Nemzet)
A pedagógusok is a kormány döntésére várnak (06.20.)
A pedagógusok körében is komoly gondot okoz a munkaerőhiány, így Galló Istvánné szerint az orvosokhoz hasonlóan náluk is engedélyezni kellene a "munka vagy nyugdíj" szabály alóli felmentést. „Már a kormány is azt kommunikálja, hogy a pedagóguspályán is munkaerőhiány van – különösen a gyógypedagógusoknál, a zenetanároknál, a kevesebb óraszámú tantárgyak – elsősorban a természettudományi tantárgyak – tanárai körében, de munkaerőhiány van a jó szakoktatókból is” – közölte a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
(Forrás: Inforádió)
8. Kritikus megnyilvánulások
Inkább a tanárok nemtörődömsége, nem az osztályozás tesz be a diszes gyerekeknek (06.12.)
Erős túlzás azt mondani a frissen elfogadott köznevelési törvény-módosításra, hogy gyerekellenes, vagy hogy páros lábbal rúgja fenékbe a tanulási nehézségekkel küszködőket. Van ugyanis igazság abban, hogy az osztályozás alóli felmentés nem a legjobb megoldás a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézségekkel rendelkező gyerekek problémáira. Amíg azonban a segítségnyújtás más formáit csak vonakodva alkalmazzák a tanárok, addig felelőtlenség elvenni ezt a könnyítést a máskülönben csak a kudarcélményeket gyűjtögető gyerekektől.
(Forrás: abcug.hu)
Újfajta tiltakozás – videó (06.15.)
Tüntetni nem elég, sztrájkolni nem lehet, ezért újfajta tiltakozásokra, léptékváltásra készülnek a legnagyobb megmozdulásokat szervező csoportok. Most vasárnap gyűlnek össze, hogy megvitassák, milyen akciócsoportok jöjjenek létre. Vendég: Horgas Péter, az egyik szervező.
(Forrás: Hírtv)
„Fogalmuk sincs, mi megy a világban” – Vekerdy Tamás keményen nekimegy Orbánék oktatáspolitikájának (06.15.)
Vekerdy úgy látja, az iskola nagyon rossz, mivel képtelen igazodni a világhoz, és folyamatosan azt az érzetet kelti a gyerekekben, hogy a világ unalmas, érthetetlen, szörnyű. Szerinte Mérei Ferencnek volt igaza, amikor azt mondta, „ahol untatnak, onnan menekülj!”Vekerdy nem fest túl optimista képet a mai oktatási rendszerről: úgy látja, az iskoláinkból eltűnt az öröm és az élmény. Szerinte ellenzékben eddig minden párt azt mondta, hogy az oktatásra kell a legtöbb pénzt költeni, de amikor kormányra kerülnek, elsőként a közoktatásból vonnak ki forrásokat. Pedig működő közoktatás nélkül nincs jövő.
(Forrás: Magyar Narancs)
Vécépapír már van, de a túlórapénz sokszor késik (06.16.)
– Ez nyugodtabb hangulatú tanév volt, mint az előző, a költségvetési források a legfontosabb kiadásokat fedezték – értékelte az évet lapunknak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke.– A legjobb, amit erről a tanévről el lehet mondani, hogy véget ért. Idén is olyan dolgokat kellett tanítaniuk a pedagógusoknak, amik nem feltétlenül szolgálják a diákok érdekét, elég a PISA-felmérés kudarcos eredményeire gondolni – nyilatkozta Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke.
(Forrás: Magyar Nemzet)
L.Ritók Nóra: Amikor egy szabályozás rossz (06.17.)
A számlaadás azonban a MÁV-nál mindig gond. Kedvezményes jegyre ugyanis nem adnak számlát. A kis pénztárakban már nem is kísérletezünk, egyből a megyeszékhelyen próbáljuk, van, hogy sikerrel, (ha olyan pénztárost fogunk ki) de van, hogy sikertelenül. Most ez utóbbi történt, a pénztáros makacsul állította, a szabály az, hogy nem adhat számlát kedvezményes jegyről. Mi azonban a kedvezményes útiköltséggel terveztünk, amiről viszont számla szükséges, hogy a könyvelésünkben rendben legyen a dolog.
(Forrás: Nyomor széle blog – hvg.hu)
Meglepő, de ettől a hírtől sokan kiborultak (06.17.)
Nem számítottunk arra, milyen kommentáradat érkezik majd a kitűnő bizonyítványért járó ingyenes strand- és fürdőbelépőkről szóló cikkünkhöz. Kiderült: sokan nem tartják jó ötletnek, hogy a csupa ötös diákok ilyen jutalmat kapnak. Olvasóink egy részét felháborítja, hogy csak a kitűnőknek jár kedvezmény és/vagy ingyen belépőjegy. A kommentekből válogattunk
(Forrás: Eduline)
Megszüntetnék a kötelező közösségi szolgálatot (06.17.)
Megszüntetné a kötelező közösségi szolgálatot a középiskolásoknál a Független Diákparlament. Azt javasolják a szaktárcának, hogy a feladat legyen önkéntes, és járjon érte pluszpont az érettségin. Bár sok iskola a szociális, kulturális feladatokat szorgalmazza a diákoknál, van, aki gyakorlatilag ingyenmunkát végez közösségi szolgálat címén.
(Forrás: Hírtv)
Horn Gábor: Merénylet az oktatás ellen (06.20.)
Ahelyett, hogy radikálisan megújítanák a pedagógusképzést, fejlesztenék a tanárok felkészültségét, biztosítanák számukra az autonómiát, tehát vonzó és megbecsült pályává tennék a tanári szakmát, ahol egy értelmiségi kiteljesedhet, a pedagógushiányt úgy orvosolják, hogy felmentést adnak a tanári diploma alól. Ezekre a döntésekre nincs mentség, nincs oktatáspolitikai magyarázat. A Fideszben, szatelit pártjában és a kormányban is dolgoztak, dolgoznak pedagógusok. Hoffmann Rózsa, Pokorni Zoltán, Sió László, Csépe Valéria és még jó néhányan. Igen különböző emberek, igen különböző szaktudással, de egyben egyeznek: hozzám hasonlóan tudják, hogy mindez súlyosan árt a gyermekeknek. Hölgyeim, Uraim, miért hallgatnak e kérdésben?
(Forrás: Népszava)
9. Felsőoktatás
Lénárd Sándor: Nem csak a Trefortban és a Radnótiban kell tanítani (06.11.)
Az osztott tanárképzés több szempontból is kedvezőbb volt. Akkor az első három évben csak belekóstoltak a diákok a tanárképzésbe (pedagógiai, pszichológiai kurzusokon), de ez arra elég volt, hogy eldöntsék, valóban tanárok szeretnének-e lenni, vagy inkább más irányba indulnának el. Amikor pedig már választott tárgyukkal végeztek, abban a tudatban kezdték el a mesterszakot, hogy ők biztosan pedagógusok akarnak lenni. Az osztatlan képzésben viszont a pedagógia és pszichológiai tárgyak többsége az első három évre csúszott le, tehát arra a korszakra, amikor még nem is igazán tudja a diák, mi szeretne lenni.
(Forrás: 24.hu)
Michael Ignatieff: Szabad egyetem a populizmus korában (06.18.)
A CEU harca világszerte felkeltette a figyelmet. Több mint 650 egyetem, főiskola és szakmai szervezet ítélte el a kormányzat támadását, és nyolcvanezren vonultak végig Budapest utcáin az egyetem védelmében. Huszonnégy Nobel-díjas tudós is ügyünk mellé állt, június 22-én pedig egyikük, Mario Vargas Llosa vendégünk lesz egy konferencián, amelyen az akadémiai szabadság elleni globális támadásokat térképezzük fel.Tudjuk, hogy nem mi vagyunk az egyetlen intézmény, amelynek kormányzati támadással kell szembenéznie. Törökországban egyetemeket zárnak be és professzorokat üldöznek. Szentpéterváron testvérintézményünket, az Európai Egyetemet olyamatos, rosszindulatú támadásokkal próbálják bezáratni.
(Forrás: hvg.hu)
10. Nevelés-oktatás-pedagógia-pszichológia
Lannert Judit: Az oktatási szakma Taigetosza (06.12.)
Ha az illetékes szakembereknek is csak annyi van a fejében, hogy a sok büdös gyerek nem akar tanulni és vissza kellene hozni a korbácsot és mézesmadzagot, akkor húzzuk le a rolót. A politikusoknak pedig rá kellene eszmélniük, hogy a rövidre zárt és olcsó eszközök általában nem működnek. Le kellene végre állni velük, mert tényleg nagy a baj! De, miért nem több pénzt, gyógypedagógust, fejlesztőt, rugalmas értékelési rendszert, a kompetenciamérés kiterjesztését követeli a döntéshozók által felkért szakmai grémium? Ne csodálkozzunk azon, ha egy rendszerben, ahonnan folyamatosan vonják ki az erőforrásokat, a szakmai háttér is meggyengül. Amíg a szakértők egy része, ráadásul az, amelyik súg a kormánynak, sem érti, mit is kellene tenni, ha egy ilyen felkérést kap, a másik része pedig nem tudja rávenni őket a tudomány eredményeinek a figyelembe vételére, addig nem lesz előrelépés.
(Forrás: Kölöknet blog)
Az alábbi „projektmunkát” egy alapítványi iskola két negyedik osztályos tanulója készítette több heti lelkes erőbedobással egy hegyvidéki faluba szervezett osztálykirándulás után. Nyilvánvalóan nem minden tanítói inspiráció nélkül, de azt jócskán meghaladó alkotói buzgalommal. Az eredményből is látható, hogy mindkét fiú könnyedén és célirányosan használja az internetet, de az is joggal feltételezhető, hogy ezt a készségüket az önként vállalt játékos feladat is jócskán továbbfejlesztette. .
(Forrás: Tani-tani Online)
Jánk István: Program az autista gyermekek fejlesztésére: Son-Rise (06.15.)
Az autizmusról viszonylag sokat tudunk, ám ahhoz még mindig nem eleget, hogy biztosan tudjuk, hogyan kezeljük és fejlesszük az autista gyermekeket. Mit lehet tenni az érdekükben? Hogyan segíthetjük a fejlődésüket? Egy lehetséges módszerről, a Son-Rise programról lesz szó — az elméleti leírás mellett személyes tapasztalatokat is ismertetve.
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
Mitől olyan boldog a Lego népe? Mert másképp szólnak a gyerekükhöz (06.16.)
Látszólag egyszerű okra vezethető vissza, hogy a dánok évtizedek óta a világ legboldogabb nemzetei között vannak. Ez pedig a teljesítménykényszer helyett az empátiára, a sok szabad játékra, a hitelességre alapuló nevelés. Sajnos a magyar közoktatás semmit nem tanul a Lego és Andersen népétől. Míg mi magyarok (az amerikai utat követve) sokszor arra törekszünk, hogy minél korábban tanuljon meg a gyerek írni-olvasni, érjen el jó teljesítményt a sportokban, járatjuk mindenféle szakkörökre, "fejlesztő foglalkozásokra", magántanárokhoz a gyerekeinket, és kétségbe esünk, ha a gyerek "nem csinál semmit, csak játszik", addig a dánok kifejezetten olyan környezetet teremtenek, amelyben a gyerek minél többet játszhat.
(Forrás: hvg.hu)
Deliága Éva: Rossz a gyerek bizonyítványa? A lustaság a legkisebb ok (06.17.)
A tanulás hiányán kívül sok oka lehet annak, ha a gyerek az év végén gyenge jegyeket hoz haza. Ilyen okok lehetnek a gyermekpszichológus szerint – többek között – a következők: a gyereket nem érdekli a tantárgy, pedagógus és diák nem illenek össze, a gyerek nem a megfelelő iskolában van, nincs a helyén, valamilyen krízist él át. Mit tegyen és mit ne tegyen a szülő?
(Forrás: hvg.hu)
DÍNÓBIRODALOM AZ OSZTÁLYTEREMBEN – MŰVÉSZEKKEL A KREATÍV TANULÁSÉRT (06.19.)
A „jól működő osztályterem” program a tanárokat osztálytermi munkájuk átalakítására bátorítja. Ennek lényege, hogy a tanulást valós élethelyzetekhez kötik, a tanulók saját élményei, megfigyelései és kérdései a tanulási folyamatban központi helyet foglalnak el. Művészeti, kreatív alkotási folyamatokat vesznek alapul, ezeket csatornázzák be a tanórai és az iskolai életbe, a művészeti gyakorlatból származó módszertani technikákkal, miközben a művész művész marad, a pedagógus pedig pedagógus. A program tehát nem művészeti nevelést kínál, hanem arra koncentrál, hogy fenntartható változást érjenek el a tanárok addigi tanítási gyakorlatában.
(Forrás: Kölöknet)
11. Gyermek- és ifjúságvédelem
Nem látja a gyerek a monitort, de miből vegyek szemüveget? (06.15.)
Több tízezer forintba kerül, és akár a továbbtanulás is múlhat rajta, mégis alig kapnak támogatást azok, akiknek szemüvegre van szükségük. A szegény gyerekekről sokszor ki sem derül, hogy nem látnak jól, legfeljebb beültetik őket az első padba, ahol aztán egész nap fáj a fejük. A Gyermekétkeztetési Alapítvány és a Magyar Látszerész Szövetség ezért járni kezdte a falvakat, hogy megvizsgálják a rászoruló gyerekeket, és ingyen szemüveget adjanak azoknak, akiknek szükségük van rá.
(Forrás: abcug.hu)
Gyermekjóllét: Magyarország a mezőny utolsó negyedében (06.16.)
Magyarország a gyermekek egészségét tekintve a rosszul teljesítő országok között van, a 30. helyen szerepel azon a 41 államot tartalmazó listán, amelyen az európai uniós és OECD-tagországok teljesítményét rangsorolták. Az UNICEF által kiadott gyermekjóllétet vizsgáló jelentés szerint a legsúlyosabb problémákat a kamaszok – 11–15 éves korosztály – túlzott alkoholfogyasztása okozza, ebben a tekintetben a negyedik legrosszabb eredmény hazánké, de a korai gyermekvállalás gyakorisága is rontja a statisztikánkat.
(Forrás: Magyar Nemzet)
12. Iskolai kirándulás
Szülők akadályozták meg, hogy jogsi nélkül vezesse a buszt külföldi kirándulásra (06.12.)
Nem engedték elindulni a 17. kerületben az iskolai kirándulásra leszervezett buszt a szülők, mert nem találták megfelelőnek a jármű gumiabroncsait. Még a rendőrséget is kihívták, amelynek ellenőrzése során kiderült, hogy a busz műszakilag rendben van, viszont a sofőrnek lejárt a jogosítványa. A legjobb diákokat vitték volna jutalomútra Ausztriába, de így itthon maradtak a gyerekek.
(Forrás: hvg.hu)
A gyerekek bűnhődnek a sofőr miatt elmaradt buszkirándulásért (06.13.)
A rendőröket riasztó szülőt hibáztatja annak az iskolai kirándulásnak a szervezője, amely hétfőn maradt el, mert aggódtak a busz nem megfelelő gumiabroncsai miatt – derül ki a hvg.hu birtokába került levélből. A jármű végül rendben volt, csakhogy a sofőr jogosítványa lejárt, mégsem a buszt biztosító cég felelősségét vetették fel. Ezért anyagi okokra hivatkozva nem is pótolják a legjobb tanulóknak járó utat, vagyis az ostor végül a gyerekeken csattan.
(Forrás: hvg.hu)
Fordulat a buszos ügyben: olvasónk viszi kirándulni a csalódott gyerekeket (06.20.)
Csalódottan mentek nyári szünetre azok a gyerekek, akik a lejárt jogsival érkező sofőr miatt nem mehettek el egy iskolai kirándulásra. Jött a tipikus egymásra mutogatás, a másik hibáztatása, végül viszont az igazi happy end: egy busszal rendelkező olvasónk bevállalta a diákok útiköltségét. Közben az is kiderült, hogy az eredetileg megbízott cég sofőrje olyan vezetői engedéllyel akarta Ausztriába fuvarozni a csoportot, aminek az orvosi érvényességi ideje járt le, a szervező nemzetiségi önkormányzat pedig az őket ért „tortúra” miatt már nem is akarja megszervezni az útjukat.
13. Nyári szünet
Tényleg rövidebb lehet a nyári szünet: érdekes megoldáson dolgozik a kormány (06.17.)
A nyári szünetben mindig az a javaslat kerül elő, hogy legyen rövidebb, hiszen a szülők nehezen tudják megoldani a gyerekek nyári felügyeletét, de ez egy nagyon érzékeny kérdés, amelyről mindenkinek megvan a véleménye. Kompromisszumos megoldás körvonalazódik: ha a kormány tömeges táboroztatási lehetőségeket, játékos nyári foglalkozásokat tud kínálni a diákoknak, „nem drágán, nem magánszervezésben, nem feltétlenül bentlakásos módon”, akkor ezzel kiegészülhet a tanév, bár „hogy ez a tanév részeként folyna-e, az csak technikai kérdés”.
(Forrás: Eduline)
Vakáció – de mettől meddig? (06.19.)
A mostani oktatási rendszer egyrészt hatalmas terheket rak rájuk – elképesztő mennyiségű papírmunkára vannak kötelezve –, továbbá a tanulók vakációjának első napja a pedagógusok számára csak a tanári munka oktatási részének végét jelenti, a napi teendőkét nem. Az idei nyári szünet, azaz az évi rendes szabadság első napja július elseje a pedagógusok részére, az utolsó augusztus 20-a. Ha a kormányzati elképzelések megvalósulnának, jelentősen csökkenne a pihenési idejük – most ne beszéljünk a nyári és napközis táboroztatásokról, iskolai ügyeletekről –, holott a gyerekekhez hasonlóan a pedagógusoknak is fel kell töltődniük a következő tanévre.
(Forrás: Magyar Nemzet)
14. Civiltörvény
Elfogadták a civiltörvényt, a célba vett szervezetek ellenállást hirdetnek (06.13.)
Elfogadta a parlament kedden a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. Szabó Tímea a szavazás után Orbán Viktorhoz vitt egy sokméteres dokumentumot a nehéz helyzetbe sodort szervezetek listájával. A szavazás utána a TASZ bejelentette: polgári engedetlenségbe kezd, és nem felel meg a jogszabálynak. A Helsinki Bizottság is közölte, hogy nem regisztráltatja magát. Cikkünk frissül.
(Forrás: hvg.hu)
A Velencei Bizottság szerint pont a legsúlyosabb részeket nem vette ki a kormány a civiltörvényből (06.16.)
A Velencei Bizottság pénteken kiadott közleménye szerint a civiltörvény elfogadott verziója csak részben felel meg azoknak az ajánlásoknak, amelyeket korábban a kormánynak küldtek.Pedig a kormány korábban a Velencei Bizottság ajánlásait figyelembe véve tárgyalta újra a javaslatot. A törvény elfogadása után az amerikai nagykövetség is tiltakozott.A Velencei Bizottság hangsúlyozta, hogy a külső politikai befolyásszerzés, a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelmet jogos törekvéseknek tartják, ugyanakkor hozzáteszik, hogy ezeket a legitim célokat nem lehet arra felhasználni, hogy megbélyegezzék a civil szervezeteket vagy ellehetetlenítsék a működésüket.
(Forrás: 444.hu)
Összeállította: Szekszárdi Júlia