Szakmaszerkezeti döntés, nyugdíj előtt álló pedagógusok átverése, szakgimnáziumi káosz, tanulói terhek; CKP plenáris előkészületei; Tanítanék, Független Diákparlament, Oktatói Hálózat felhívásai
TÖRTÉNÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN
1. Szakmaszerkezeti döntés
Elkészült a 2017/18-as tanévre szóló szakmaszerkezeti döntés tervezete. (Ez a döntés határozza meg megyénként, hogy mely szakképesítések és szakgimnáziumi ágazatok iskolai oktatását nem finanszírozza az állam, illetve melyek azok – ez a többség –, amelyeknél csak meghatározott számú tanuló képzését finanszírozza. Utóbbi esetben azt is meghatározzák, hogy a finanszírozott helyekből melyik hányat kap.)
A tervezet szerint a korlátozottan támogatható szakképesítéseknél kizárólag állami, ill. egyházi fenntartók kapnak finanszírozott létszámot!!! Az egyetlen kivétel az Artistaképző. Az alapítványi és magániskoláknak, akik eddig sokszor „problémás” gyerekekkel foglalkoztak, ill. a gimnáziumi érettségi utáni szakképzés zömét folytatták, mostantól nem lesz lehetőségük ilyen képzésekre – vagy csak nagy pénzekért indíthatnának oktatást.
A helyek szétosztása mellett az egész elgondolás – hogy néhány vállalkozás megkérdezése alapján évente meghatározzák, hogy három, ill. öt év múlva milyen szakképesítésekre lesz szükség – abszurditásáról, indokolatlanságáról bővebben itt olvashat. (Csak egy példa: A hatalmas informatikushiány ellenére az informatikai szakképesítések gyakorlatilag mindenhol legfeljebb korlátozottan támogathatók, a szakképesítések fele a megyék egy részében egyáltalán nem támogatható.)
2. Nyugdíj előtt álló pedagógusok átverése
Egy júliusi rendelet szerint azok a pedagógusok, akiknek max. 7 évük van a nyugdíjig, minősítés nélkül léphetnek a pedagógus 2 osztályba, ami kb. 25 ezer Ft fizetésemelést jelent számukra. Ez azonban nem vonatkozik azokra, akik sikertelen minősítési eljárásban vettek részt. Csak a legutóbbi fizetéskor derült ki, hogy a sikertelenséget úgy kell értelmezni, hogy arra sem vonatkozik a lehetőség, aki jelentkezett minősítésre, de végül nem töltötte fel portfólióját. (Akár azért, mert a jelentkezés után szembesült az eljárás visszásságaival, akár azért, mert bízott a pedagógus sztrájkbizottság követeléseinek sikerében.) A PSZ a sztrájkbizottság összehívását kérte az ügyben.
3. Ingyenes nyelvi és informatikai képzés
Ingyenes, iskolai rendszerű nyelvi – pontosabban informatikai és vállalkozói ismeretekkel kombinált nyelvi – képzést hirdetett az NGM. A képzést csak állami szakképző intézmények indíthatják, de a kijelölt 700 intézménynek fogadniuk kell minden jelentkezőt, aki valamilyen szakképesítéssel rendelkezik – függetlenül attól, hogy az iskolákban vannak-e a felnőttképzéshez szükséges speciális tudással rendelkező, ezt vállaló tanárok. A képzés után Kis- és középvállalkozások ügyvezetője OKJ szakképesítést lehet szerezni – de annak se kell visszafizetni a képzés árát, aki nem vizsgázik le. Az alapítványi és magániskolákban, amelyeknek az ilyen típusú felnőttképzésben gyakorlatuk van, csak pénzért szerezhető meg ez a szakképesítés.
Az iskoláknak felkészülési idő nélkül kell az új szakképesítést oktatni. A tanárok egy része nem bánja, ha kijelölik erre a fizetett különmunkára, kérdés azonban, hogy hogyan tudják beilleszteni az órákat a tanrendbe, hogyan bírják majd a túlterhelt tanárok ezeket a nem várt pluszórákat.
4. Még mindig nem jelent meg az összes jogszabály a szakgimnáziumi képzésekhez
Előző hírlevelünkben felsoroltuk azokat a jogszabályokat, amelyek tanévkezdésre nem jelentek meg (és azokat, amelyek csak az előző héten jelentek meg). Tévesen jeleztük, hogy tanévkezdésre nem jelentek meg a szakmai kerettantervek: augusztus 31-én ugyanis már olvashatóak voltak a Közlönyben. Azóta (augusztus 31-én, ill. szeptember 16-án) megjelentek az NFM és az EMMI által felügyelt szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei is, így már csak a HM által felügyelt szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei hiányoznak. Jogi nonszensz, hogy a kerettantervi rendelet korábban jelent meg, mint azok a szakmai és vizsgakövetelmények, amelyekre épülniük kell.
Továbbra sem jelentek meg a középszintű szakmai érettségi követelmények, csak az általános követelmények tervezete került társadalmi egyeztetésre. Ennek megjelenése után kerülhetnek csak egyeztetésre a részletes követelmények.
5. Tanulói terhelés, NAT és kerettanterv felülvizsgálata, kerettantervi kötöttségek enyhítése
Augusztus 31-én megjelent az a rendelet, amelyik lehetővé teszi a tanároknak, hogy eltérjenek a kerettantervtől. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a tanár autonóm módon határozhatja meg, hogy mit tanít, csak annak a gyakorlatnak a legalizálását jelenti, amely szerint a megtanulhatatlan mennyiségű tananyag egy részét a tanár eddig is kénytelen volt elhagyni. A rendelkezés ugyanis szó szerint így hangzik: „Az iskola, a pedagógus a tantárgyi kerettanterv helyi alkalmazása során a tematikai egységekben előírt tevékenységektől, ismeretektől, fejlesztési követelményektől – a Nat.-ban meghatározott fejlesztési feladatok, közműveltségi tartalmak kivételével – eltérhet, a kerettantervben meghatározott tananyag tartalmakat elhagyhat. A tantárgy felszabaduló órakerete a pedagógus döntése alapjánátcsoportosítható ismétlésre, gyakorlásra az adott tanulócsoport szükségletei szerint.”
A tervezet sem változtatna a magas heti óraszámokon, csak az elsősöknek és másodikosoknak engedné meg, hogy a 45 perces órából 15 perc ne oktatással teljen.
A tanulói terhek könnyítését a NAT és a kerettantervek átdolgozásától kellene várnunk. Ez a munka Nemzeti Kerekasztal e célból létrehozott bizottsága keretében már megkezdődött. A nyilvánosság, a szakma egyelőre nem tud arról, mik lesznek az átdolgozás lépései, lesz-e koncepcionális változás, kiket vonnak be a munkába. Annyi került nyilvánosságra, hogy az új NAT bevezetésére csak a 2018/2019-es tanévtől kerülhet sor.
6. Újabb nyílt levél az igazgatói kinevezésekről
Korábbi hírlevelünkben beszámoltunk arról, hogy a Tanítanék nyílt levelet írt Varga Mihálynak, a amelyben azt kérte, indokolja meg a tárca, miért nyilvánította számos esetben érvénytelennek a szakképző intézmények vezetői pályázatait. A levélre azóta sem jött válasz.
Most a Szegedi Deák Ferenc Gimnázium Közalkalmazotti Tanácsa fordult nyílt levélben Balog Zoltánhoz egy hasonló eset miatt. Azt javasolja, változtassák meg a jogszabályokat úgy, hogy a tantestület egyetértése legyen szükséges az intézményvezetői kinevezéshez.
CKP TÖRTÉNÉSEK
Plenáris gyűlés előkészületei
Az Ügyvivő testület elkészítette, ill. megvitatta a plenáris gyűlés elé kerülő dokumentumokat (működési mód, stratégia, munkacsoport átalakítására javaslat), és eljuttatta azokat a szervezetekhez.
Akció munkacsoport ülése
Az ülésen Törley Kata bejelentette lemondását a munkacsoport-koordinátori tisztségről, és beszámolt a Tanítanék öndefiníciós folyamatáról, amely az akció munkacsoport működésének, feladatkörének megváltoztatását teszi szükségessé.
SZERVEZETEK HÍREI
Tanítanék Mozgalom
- A mozgalom Szeptemberi kiáltvány negyed századdal a rendszerváltás után című kiáltványában bemutatta, hogy milyen értékek mentén működik, és felvázolta a vízióját arról, hogy milyen társadalmi céljai vannak, és mindez hogyan függ össze az oktatásüggyel.
- A Tanítanék Mozgalom csatlakozik a szeptember 30-i, „Lásd meg az embert!” elnevezésű civil demonstrációhoz.
Független Diákparlament
Független Diákparlament
Idén is megválasztásra kerül a Független Diákparlament, megkezdődött a 2016/17. tanévre történő, képviselőnek való jelentkezés időszaka. Tanárok, szülők, diákok és volt diákok jelentkezését várják. A jelentkezési lap itt található. További fontos információk itt.
Oktatói Hálózat
Az OH nyílt levelet intézett minden egyetemi polgárhoz: „ Nem engedhetjük be az oktatási intézmények falai közé az idegenellenességet, az idegenek ellen hazug érvekkel folytatott uszítást”
SAJTÓFIGYELŐ
Oktatáspolitika , Egyházak, Kritikus megnyilvánulások,Tanítanék mozgalom,Szakszervezetek, Szakképzés , Tankönyvek, Alternatív megoldások, Diákok, Gyermekvédelem, Hátrányos helyzet, Felsőoktatás, Szülők