„…fortélyos félelem igazgat minket…”
A tankönyv(választás) – mint cseppben a tenger – az oktatás mindenkori állapotának jellemző tükre, mely tényszerű bepillantást enged a tanulás–tanítás tartalmának és módszertanának mindennapi gyakorlatába.
1. A konfliktushelyzet vázlatos leírása: egyes tankerületek „kézi vezérléssel” íratják át bizonyos tankönyvek rendelését.
Az alábbiakban körülírt jelenség az elmúlt 5–6 évben a tankönyvrendelés idejéhez közeledve – különös tekintettel az állami ún. „tankeres” iskolákban – szokott felerősödni, de nem ismeretlen az egyházi, illetve alapítványi fenntartású iskolákban sem. (tanker = a szóbeszéd gyakran így rövidíti a tankerületet)•
Hiába a tantárgyanként 1–2 (esetleg három) féle tankönyvcsaládra lecsupaszított tankönyvlista, a gyakorló pedagógusok számára informálisan minduntalan tudtul adják, hogy mely állami fejlesztésű tankönyveket szeretnék látni az állami tankönyvellátónak (KELLÓ–nak) leadandó rendelési felületen. Ez az iránymutatás az egyes intézményekben különböző fokozatokat jelent a parancsba adástól a szelíd rávezetésen át az elnéző mosolyig… Ez a tankönyvrendelési befolyásolás szinte sohasem hagy írásos nyomot, inkább suttogó propaganda, amelyről az iskolákban mindenki tud, ám nyíltan, kifelé nemigen beszélnek róla, afféle alattomosan velünk élő jelenség…
Mivel az április 30–áig a KELLÓ felé leadandó rendelést idén is április 26–áig „be kellett mutatni” a tankerületnek, ezt követően az utolsó 2–3 napban egyes tankerek – az iskolaigazgatót gyakran kikerülve –közvetlenül utasították a tankönyvfelelősöket, hogy a már elkészült és iskolájukban egyeztetett rendelést a KELLÓ tankönyvrendelési felületén írják át. Így jutott tudomásunkra az a tény, hogy egyes tankerekben Meixner Ildikó: Játékház c. 1. osztályos (állami kiadású!) tankönyvcsaládjának rendelését például az ún. OFI–s (most OH–kódú, tehát az Oktatási Hivatal kiadói kódjával jelölt)tankönyvcsaládra íratták át.•
Nem tudható pontosan, hogy ez az „átíratási lendület” hány iskolában, mely évfolyamokon és mely tankönyvek esetében történt/történik, de kimondható: nemcsak idén, de az elmúlt években is nem kevés alkalommal került sor hasonlóan kínos április végi színjátékokra.
A fentiekben leírt „tankeres kézi vezérlés” mindig a KELLÓ–nak átadandó tankönyvrendelés leadása előtt történik, ezért a KELLÓ–t semmilyen elmarasztalás nem érheti. (Tapasztalataink szerint a KELLÓ Tőczik Zsolt igazgató irányítása alatt korrekten és pontosan azt juttatja el az iskolákba, amit a rendelési felületen kapott, és nem változtat rajta.)
Megjegyzések a Meixner tankönyvcsaládról és a kezdő olvasástanításról: A most folyó tanévben a 100 ezer körüli első osztályos tanulólétszámból több mint 35–35 ezer megrendelés (ami legalább 1500 osztályt jelent) érkezett a Meixner írásfüzetre és a Képes olvasókönyvre. Utóbbira lényegesen több, mint a 2014 óta többször átírt és kapkodva jóváhagyott ún. OFI–s (most OH–kódú) ábécéskönyvre. Mintegy 1500 tanító választását illik komolyan venni és tiszteletben tartani,ha a tanítók „a lábukkal szavazván”, a magánkiadós ábécéskönyvek tankönyvjegyzékről való kiűzése után és a rájuk nehezedő nyomás ellenére még mindig igen kevesen akarják a képtelenül olcsó árú és többször átigazított OFI–s ábécéskönyvet használni. A következtetések levonását az olvasóra bízzuk.
Az 1. osztályos tankönyvekről szóló tartalomelemzést a TANOSZ Műhelyében megtettük. Ezt a közeljövőben minden érdeklődőszámára hozzáférhetővé tesszük.A TANOSZf elvállalt küldetéséből adódóan kötelességének érzi, hogy a fenti tankönyvügyben pedagógiai álláspontját nyilvánosságra hozza.
2. A TANOSZ állásfoglalása és annak indoklása
2.1 A hivatalos tankönyvjegyzéken lévő tankönyvek bármelyike (legyen az állami vagy magán kiadású) azonos megrendelési lehetőséggel rendelkezik, ezért ha az adott iskola nem lépi túl tankönyvkeretét, a tankönyvjegyzékről való rendelési jogosultsága pedagógiai szempontból nem írandó felül/nem kérdőjelezhető meg.
2.2 A tankönyvjegyzéken szereplő tankönyvek mindegyikét ugyanazon az államigazgatási eljáráson keresztül nyilvánították –több százezer forintért –tankönyvvé és került fel a jegyzékre. (Nyilvánvalóan jogszabályellenes és diszkrimináló, hogy a jóváhagyási eljárásért csak a magánkiadóknak kellett fizetniük, az állami kiadónak nem.) Több mint furcsa, ha éppen azoknak a tankönyveknek a rendelését tiltanák le mondvacsinált magyarázatokkal, amelyeknek bírálatáért fizettek…
2.3 Legtöbbször azt a (jogi?) érvet szokták felhozni: nem használható az a tankönyv, amelyik nem rendelkezik aktuális kerettantervi megfelelőséggel, miközben például a magánkiadóknál rendeletileg kizárták 2020–as kerettantervi vizsgálatukat, illetve az állami kiadású (!) tankönyvek egy részének kerettantervi vizsgálatát mellőzték, de fönnhagyták a jegyzéken. (A miérteket az Oktatási Hivatalnak illene megmagyaráznia.)
2.4 Megrendelhetők–e azok a tankönyvek, amelyek például nem rendelkeznek aktuális 2020–as kerettantervi pecséttel?
• Tapasztalatok igazolják, hogy a tankönyvfelhasználás mértéke a tanítási órákon – évfolyamtól, tantárgytól függően – nemigen haladja meg a 60%–ot, a többi feladatot a tanítók–tanárok teszik hozzá. Az igényes tanítási óra nem kizárólag a tankönyvekről és a munkafüzetek kitöltéséről szól. Ebből következően semmilyen pedagógiai bizonyíték nincs arra vonatkozóan, hogy az új kerettanterv csak a NAT 2020–as bélyegzővel rendelkező tankönyvekkel valósítható meg! (Tény: a most folyó tanévben az 5. és különösen a 9. évfolyamon több tantárgyban a NAT 2020–as megfelelőséggel rendelkező állami tankönyvek rendelése együtt nem érte el vagy alig haladta meg az 50%–ot. Jogosan kérdezhetnénk: az adott tantárgyban és évfolyamon gyakorlatilag nem vezették be azúj NAT–ot?!)
• A fenti gondolatmenet alapján megerősítjük: Nehezen vitatható, hogy az adott iskola adott évfolyamát/tantárgyát tanító pedagógus lényegesen jobban ismeri/tudja, hogy a tankönyvjegyzékről melyik tankönyvvel tudja a rábízottakat a legeredményesebben fejleszteni, mint a tőle 20–30 km–es távolságban lévő tankeres munkatárs! Pedagógiai evidencia: osztálya eredményességéért nem a tankerületi vezető felel, hanem az adott iskola tanítója–tanára!
• Hagyják az iskolákat/pedagógusokat legalább a hivatalos tankönyvjegyzékről szabadon választani! Ebben a nemzeti köznevelési törvény 63.§ (1) röviden idézett részlete is megerősít minket: „A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy… a nevelés–oktatás módszereit megválassza, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket…”
• A tankönyvek és munkafüzetek használatának gyakorlata módszertani kérdés. Álláspontunk szerint az egyes osztályok módszertani–pedagógiai gyakorlatába–helyi tapasztalat híján – ne avatkozzon bele a tankerület! Ebben is megerősítést ad a fenti törvény 85.§ (4): „A fenntartó kötelezettségeinek teljesítése, jogainak gyakorlása nem sértheti a nevelési–oktatási intézmény szakmai önállóságát…”Az ebből keletkező pedagógiai kárt ne próbálják „összefércelt jogászkodással” megmagyarázni!
3. Van kiút?
Az iskolák éljenek azzal, hogy júniusban 15% erejéig még módosíthatják áprilisban leadott rendeléseiket. Bízzunk abban, hogy az oktatásirányítás különböző rangú vezetői megértik: kontraproduktív, ha a tankönyvválasztás amúgy is szűkre szabott és még megmaradt kicsiny mozgásterét tovább próbálják nyirbálni! Az 5–8. és 9–12. évfolyamon tanítók jelen írás szerzőjénél jobban tudják, milyen eszközökkel védhetik meg tanári önállóságukat az esetenként rájuk tukmált tankönyvekkel szemben. A tanítók nevében mondom: amikor becsukódik az a bizonyos ajtó, ami ott történik, az a tanító és a gyerekek összekacsintásából jön létre, és ebbe kívülről már nem tud beleszólni semmilyen hatalom…
Mogyoród–Budapest, 2021.05.11.
Az írást jegyzi: Romankovics András pedagógia szakos tanító, tankönyvszerző, a TANOSZ alelnöke
A TANOSZ Elnöksége egyetért alelnökének hangsúlyozottan pedagógiai fogantatású kiállásával és hozzájárul ahhoz, hogy a fenti írás a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének álláspontjaként jelenjen meg a nyilvánosságban.