A Civil Közoktatási Platform nyilvános hírlevele
9. szám | 2025. január 11 – február 16.
🛎️ Becsöngetés
Eltelt egy újabb hónap, ráadásul elég sűrű heteken vagyunk túl, így ismét jelentkezünk szokásos hírlevelünkkel, a Faliújsággal.
Ha szeretnél a közoktatás, valamint a Civil Közoktatási Platform legfontosabb híreiről és tevékenységeiről elsők közöttértesülni, iratkozz fel a CKP hírlevelére.
Vigyétek a CKP és a Faliújság hírét azon ismerőseiteknek, akiket érdekel az oktatás ügye! Örülünk, ha visszajelzéseitekkel segítitek munkánkat. Visszajelzés az email-címünkön lehetséges.
📰 Fakultáció
kiemelt témák
Nemrég jutott el a szülőkhöz a KRÉTA rendszeren keresztül egy kérdőív, melynek több felvetése is okot ad az aggodalomra. A benne feltett néhány kérdés – amiket jóval kisebb jelentőségű kérdések közé rejtettek el – komoly változásokat vetíthet előre a gimnáziumi felvételivel kapcsolatban anélkül, hogy azok kontextusát és következményeit kifejtenék a kitöltők számára. Ennek következtében a szülők úgy kénytelenek válaszolni, hogy nem ismerik döntésük lehetséges hatását. Írásunk a témában itt olvasható.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentést tett közzé „Így nyitotta meg Brüsszel a pénzcsapot a Soros-hálózat finanszírozására” címmel. Cikkünk nem a dokumentum részletes elemzése, hanem egy annak alapvető mondanivalójával vitatkozó gondolatsor. Nem emlegetjük fel számtalan súlyos tévedését, csúsztatását, bizonyítékok nélkül tett kijelentését, hanem a szerzők szándékát szeretnénk megragadni és kritika alá venni.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentését kritizáló írásunk ide kattintva elérhető.
A Szülői Hang Közösség petícióval és fényképes üzenetekkel tiltakozik a gimnáziumi felvételi eljárásban bevezetett új korlátozás ellen, mellyel az állami gimnáziumok egy részében a január 18-iki írásbelin elért központi minimálpontszámhoz kötik a felvételt.
A kormányzat azt tervezi, hogy a gimnáziumi képzés arányát 40%-ról 30%-ra, vagy még ennél is alacsonyabbra szorítja, vagyis minden 4. gimnáziumi férőhelyet vagy még annál is többet megszüntethetnek; ennek a stratégiának lehet része a korlátozás, amely önmagában nézve értelmetlen és idegen a jelenlegi felvételi eljárásrendtől.
Bár a szakképzés 2020-as átalakítása után a szakképzés vonzereje növekedett, az elmúlt években a gimnáziumi képzés részaránya mégsem csökken, sőt enyhe növekedést mutat; ez magyarázhatja, hogy a kormányzat most adminisztratív eszközökkel próbálja átterelni a diákokat a gimnázium helyett a szakképzésbe.
Az ország több mint 240 iskolájában volt bombariadó január 24-én. Az ügy kapcsán a Tanítanék petíciót indított, melyben magyarázatot követelnek Pintér Sándor belügyminisztertől a kialakult helyzetet illetően, és a gyerekek biztonsága érdekében a mobiltelefonok visszaadását követeli. Pintér Sándor szerint utóbbira nincs szükség, hiszen az iskola minden szülőt értesít.
„Hamarosan zárulnak a középiskolai felvételi jelentkezések, a szülőknek és gyermekeiknek dönteni kell arról, hová járjon gyerekük a következő 4-5 évben. A kormányzati kampány érezhetően az általuk “világszínvonalúnak” titulált szakképzésbe szeretné terelni a diákokat többek között az ösztöndíj- és munkabér-juttatásokkal. Egyet biztosan nem árulnak el: ez az új, 2020-ban elindított rendszer egyelőre “teszt üzemmódban” fut, a rendszer hibáinak következményeit viszont a diákok “élesben” szenvedik el. A rendszert kezdetektől egyfajta bizonytalanság légköre jellemezte, mindenki reménykedett benne, hogy az induló évfolyam végére biztosan lesz átláthatóan szervezett érettségi, duális képzés, technikusi vizsga. Sajnos, amit ezekből biztosan a beígért színvonalon megkapnak mindenhol a diákok, az csak az ösztöndíj, bár az is néha pontatlanul érkezik” – írja cikkében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.
Felkerült az Óvodai nevelés új alapprogramjának tervezete véleményezésre, a határidő február 22.-e. A változtatások kinyilvánított célja az „iskola-előkészítés” erősítése – feltehetően annak hatására, hogy az új, általunk is sokat bírált eljárásrend miatt tömegesen kerülnek iskolai követelményeket teljesíteni nem tudó gyerekek az első osztályokba. Ahelyett, hogy a NAT követelményrendszerének megváltoztatásával tennék könnyebbé az óvoda-iskola átmenetet, a „boldog gyermekkor” végét akarják korábbra hozni, az óvodákra hárítva a felelősséget az iskolai kudarcokért. A cél érdekében a nagyobb óvodákban az iskola előtti évben nem lehetnének a gyerekek vegyes életkorú csoportokban – holott sok óvoda programja erre a korszerű, a gyermekek változó érettsége miatt preferált szervezési módra alapozódik. Az iskola előtti mérés lehetőségének konkrétumok nélküli szerepeltetése pedig előrevetíti egy szakszerűtlen iskolaérettségi vizsgálat lehetőségét.
Eseménynaptár
a közeljövő eseményei és rendezvényei
Miért válik unalmassá az iskola? Hogyan nyomja el a jelenlegi oktatási rendszer a gyerekek kreativitását? Milyen hatással van mindez a hátrányos helyzetű diákokra, és hogyan lehetne esélyt teremteni számukra? Ezekről a kérdésekről is beszélgetnek a Kreatív tanulás c. könyv szerzői, Lannert Judit és Németh Szilvia 2025. február 27-én 17:00-kor az Írók Boltjában megrendezett A kreativitás ereje – Hogyan törjünk ki az unalmas oktatás csapdájából? c. eseményen. A beszélgetést Kende Ágnes vezeti.
Bővebb információ és részletes leírás a Facebook eseménynél.
Bár a kritikai pedagógia elnevezést nem használták magukra, mégis van magyar hagyománya ennek a szemléletnek, amihez a jelenből érdemes visszanyúlni! De vajon mit tanulhatunk ezekből a példákból? Milyen intézmények léteztek a gyerekek vagy a munkásosztály számára, és hogyan szolgálták ezek az egyén felszabadulását és a társadalmi változást?
A Pirosfecske Kollektíva, a Közélet Iskolája és a Tanítanék Mozgalom együttműködésében létrejövő műhelyen
- a múltbeli példák megismerésén keresztül értelmezzük a kritikai pedagógiát,
- közösen gondolkodunk arról, hogy különböző életkori csoportok esetében hogyan alkalmazható ez a szemlélet,
- kísérletet teszünk annak az elképzelésére, hogy 2025-ben milyen közösségekben és milyen módon érdemes a kritikai pedagógiához nyúlnunk közös céljaink érdekében.
Az esemény 2025. március 7-én 17:00-20:00 között kerül megrendezésre az Auróra Közösségi Házban (1084 Budapest, Auróra utca 11.)
A részvétel regisztrációhoz kötött, melyet 2025. március 2-ig lehet megtenni, ezen a linken.
Az iskolában folyó munka eredményességét alapvetően határozza meg az intézményen belül működő kapcsolatok, a dokumentumokban rögzített és szokás alapú működési módok, eljárások és elvárások. Minderről ritkán esik szó, noha a deklarált pedagógiai célok megvalósítása legtöbbször ezen áll vagy bukik.
Ideje hát tudatosítani, felfejteni az eddig rejtett okokat, együtt meglelni a változtatás lehetőségeit! Katartikus lehet egy közösségnek a napi gyakorlattól a mélyebb összefüggések felismeréséig vezető út.
A Szervezeti kultúra…című workshop ezekről a témákról szól, az Önfejlesztő Közösségek Projekt keretein belül, 2025. február 28-án, pénteken 17:00-tól. Részletek a Facebook-eseményben és a workshop aloldalán.
Korábbi programok
a közelmúlt eseményei és rendezvényei
2025. január 15-én az MCC Tanuláskutató Intézete szervezésében került sor Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, az MRK Pedagógusképzési Bizottság elnöke, a magyar oktatáspolitika meghatározó alakja legújabb könyvének bemutatójára, amely „A holnapután iskolája – Felkészítés az emberi jövőre” címet viseli. A szerző beszélgetőpartnerei Setényi János, a Tanuláskutató Intézet igazgatója és Fodor Richárd kutatásvezető voltak.
Hogyan lett az észt oktatás Európa egyik legjobbja? Mit tanulhatunk mi az észtektől? A fórumon egy észt gyakorló pedagógus, Kai Tiislär mutatta be oktatási rendszerüket, s annak mindennapjait. Az online workshop 2025. február 5-én került megrendezésre.
📓 Szorgalmi
- Az Akadémiai Dolgozók Fórumának posztja szerint 2025-től szinte valamennyi hazai egyetemen „hirtelen és jelentősen”
csökkentik az állami finanszírozású felsőoktatási helyek számát. A legtöbb helyet az ELTÉ-től vonják meg, nagyobb mennyiségű plusz helyet csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kapott. Saját áttekintésünk alapján a csökkentés elsősorban a bölcsész, jogász és gazdasági képzési területeket érinti: az ELTÉ-n például a tavalyinál 50 %-kal kevesebb bölcsész és jogász helyet hirdettek meg. - A gimnáziumokba való bejutás megnehezítését célozhatja a KRÉTA rendszeren keresztül kiküldött szülői kérdőív egyik kérdése, amely a kompetenciamérések eredményének figyelembevételét veti fel a gimnáziumi felvételi eljárásban. Egy másik kérdés az iskolák közötti rangsor felállítását vetíti előre, melynek hatására tovább növekedhet az iskolák közötti különbség, romolhat az esélyegyenlőség és a rangsorban alulra kerülő iskolákat a megszűnés veszélye fenyegetheti. Egy harmadik kérdés pedig a politikusok intézményekből való teljes kitiltására utal, amely révén a problémák még inkább rejtve maradhatnak a közvélemény előtt. A Szülői Hang részletes elemzése az alábbi linken, Pintér Sándornak írt nyílt levele ide kattintva olvasható el.
👓 Tantestület
a Civil Közoktatási Platform tevékenységei
A tavalyi évhez hasonlóan idén is fogadja a Civil Közoktatási Platform mögött álló CKP Alapítvány a Tanszabadságért az adó 1%-os felajánlásokat. Részletek az alábbi cikkben.
– A CKP választ kapott az Oktatási Hivataltól arra a közérdekű adatkérésre, amelyben azt kérdezték, nőtt-e a panaszok és az elfogadott kérelmek száma a felsőoktatási felvételi tavalyi módosítása következtében. (Az egységes rendszer felrúgása miatt ez várható volt, és a felvételik elbírálása után is sok problémáról számoltak be a sajtóhírek.) A válasz szerint a jogos panaszok száma 7 volt, ami nem különbözik lényegesen a korábbiaktól. A benyújtott panaszok számára a CKP újból rá fog kérdezni.
– Az ukrán menekülteket tájékoztató hivatalos oldallal kapcsolatban az IDOMSOFT-hoz intézett adatkérésre megtudtuk, hogy az oldal létezik, csak arra nem fordított senki figyelmet, hogy az érintettek tudjanak róla.
A Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék szervezésében 2025-ben is folytatódnak az Önfejlesztő Közösségek Projekt online beszélgetései. A projekt nagy sikerű, régebben is elérhető témák mellett új workshopokkal is bővült, az erről szóló összefoglaló elérhető itt.
A 2023-as TIMSS-mérések nemrég nyilvánosságra került eredményei betekintést nyújtanak a 4. és 8. évfolyamos magyar diákok matematikai és természettudományos teljesítményébe, valamint ezek családi háttér általi meghatározottságába. Bár a magyar diákok teljesítménye számos területen meghaladja a nemzetközi átlagot, a társadalmi különbségek az átlagosnál lényegesen jobban, ráadásul egyre növekvő mértékben meghatározzák a tanulási eredményeket.
E reprezentatív, 44 ország részvételével végzett felmérés 1995 óta, négyévente valósul meg, ezáltal hosszú távú tendenciák megállapítására is alkalmas. Magyarországon 2023 tavaszán mindkét évfolyamon több mint 5000 tanuló töltötte ki a digitális tesztet.
A CKP elemzése itt olvasható.
A Civil Közoktatási Platform véleményezett egy törvénytervezetet, amely ugyan elvileg lehetővé teszi, hogy civil szervezetek bizonyos fajta felvilágosító tevékenység folytatására bemehessenek az iskolákba, gyakorlatilag azonban egy életszerűtlen feltétel továbbra is lehetetlenné teszi ezt.
Három és fél évvel ezelőtt került be a köznevelési törvénybe az a rendelkezés, hogy csak olyan civil szervezet vagy magánszemély tarthat a köznevelési intézményekben szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel, a kábítószer-fogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást, amelyet az erre kijelölt szerv nyilvántartásba veszi. Ezt a listát azonban csak ez a rendelet hozza létre, a szexuális témákban azonban ez után sem lesz lista.
Erről beszélgetettek Ercse Krisztina oktatáskutatóval a Civil Rádió délutáni magazinjában.
A beszélgetés itt meghallgatható.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) az Oktatási Hivatallal (OH) együttműködésben elkészítette Magyarország új, az iskolákba jelentkezők számára és felvételi eredményeire, az érettségi, kompetenciamérési és OKNT eredményekre és a felsőoktatási felvételik sikerességére, valamint az iskolák tehetséggondozási eredményeire épülő gimnáziumi rangsorát.
„Egy már korábban a magyar oktatás testébe döfött tőrön most sikerült megint nagy fájdalmat okozó módon csavarni egyet” – kommentálta a rangsort Nahalka István oktatáskutató. A teljes véleménycikk ide kattintva olvasható.
A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény szerint nagyon speciális estektől eltekintve minden új vagy jelentősen módosított jogszabályt társadalmi egyeztetésre kell bocsátani. Mivel ennek az előírásnak a betartása az uniós pénzek kifizetésének egyik feltétel volt, két éve a minisztériumok formálisan betartják a jogszabályi előírásokat, ténylegesen azonban nem veszik figyelembe a véleményeket. A köznevelési államtitkárság az utóbbi másfél évben beérkezett több száz hozzászólás mindegyikét elutasította. Az oktatási jogszabályok egyeztetését és a CKP javaslatairól részletesen bemutató cikk itt olvasható.
Felmerült az a javaslat, hogy a tanulók Országos kompetenciamérés (OKM) során elért eredményei beszámítsanak a középiskolai felvételibe, és ennek pontszáma alapján iskolai osztályzatokat is kapjanak. A Civil Közoktatási Platform (CKP) néhány szakmai szemponttal járul hozzá a döntéshez.
Alapvető javaslatunk az, hogy az OKM eredményeinek osztályzatokká, illetve felvételi pontokká alakítását ne vezesse be az oktatásirányítás.
Javaslatunk indoklása ebben a cikkben olvasható el.
🔖 Utolsó óra
egyéb fontos megjelenések, amik nem fértek bele a korábbi kategóriák egyikébe sem
„Ebben az országban a rendszerváltás után nem sikerült azt megvalósítani, hogy a hazai legnagyobb kisebbségnek jelenleg kettő darab, érettségit adó nemzetiségi középiskolája kiszámíthatóan működhessen. Ez az egész ország karácsonyfáján a szégyen-csúcsdísz. A karácsonyfa tetején ez a szégyen villogjon!” – mondja Orsós János Waldorf-pedagógus, a mélyszegénységbe született roma fiataloknak érettségit kínáló, miskolci Dr. Ámbédkar Iskola alapítója, aki régóta jelzi, hogy intézményüknek hosszú évek óta a folyamatos bizonytalansággal, csődközeli állapottal kell megküzdenie. Az iskola másik alapítójával, Derdák Tibor szociológussal közösen készült interjúnkban Orsós arról is beszél, hogy a magyar kormány számos intézkedéssel szándékosan akadályozza azt, hogy ezek a fiatalok versenyképes, minőségi tudást szerezzenek. Most éppen a négymillió forintos munkáshitellel csábítják ki az iskolapadból a diákokat, miközben pontosan tudható, hogy ez az összeg nemigen lesz a fiataloké, mert az uzsoramaffia már alig várja, hogy lecsapjon a pénzre. Interjúnkból kiderül az is, kiszabadíthatja-e a digitális világ a gyerekeket az alávetett némaságból.
A teljes interjú ide kattintva, a Jelen folyóirat oldalán olvasható.
Alapos átalakításon esett át a Tanítanék magazinja, a Szabad Vonalzó (SzaVon). Az újság fő területei: „Tanítanék!” aloldal, ahol a tanítanékos munkatársak cikkei vannak. A „Közbeszéd” hasábon felkért szerzők cikkei vannak. A „Tudástár” menüpontban a jelenlegi „általános” módszertantól eltérő jó gyakorlatokat vagy olyan információkat osztanak meg a szerzők, melyek fontosak az oktatás szereplői számára, de máshonnan nehezen összeszedhetők. „Azt írja az újság” alatt az oktatásügy aktualitásai szerepelnek – ahogy azokról más online felületek beszámolnak. Az „Archívumba” elkezdik összegyűjteni a korábbi/megújulás előtti olvasnivalók mellett azokat az írásokat és legfőképpen beszédek szövegeit, felvételek linkjeit, melyeket 2016 óta a tanítanékosok írtak, mondtak.
.
Tanári szoba
Impresszum
A hírlevelet összeállította: Csernai Mihály | Felelős szerkesztő: Juhász Ágnes
Kiadja a CKP Alapítvány a Tanszabadságért.
Amennyiben lehetőségében áll támogatni a működésünket, az alábbi számlaszámon megteheti: 16200010 – 10134339.
Honlap: http://www.ckpinfo.hu | E-mail: ckp.faliujsag@gmail.com
2025. január 11 – február 16.