Azt kérdeztük, mire alapozza Rétvári Bence állítását: begyűjtötték-e az iskoláktól, illetve a tankerületektől az adatokat. Emellett kértük, hogy amennyiben ezek az adatok a minisztérium, illetve a Klebelsberg Központ rendelkezésére állnak, számunkra is küldjék el a hivatalos adatot.
Mind a két esetben azt a választ kaptuk, hogy ők nem adatkezelők, mivel az adattal a pedagógusok munkáltatói, a tankerületek rendelkeznek. Arra pedig, hogy mire alapozva nyilatkozott Rétvári Bence, azt válaszolták, hogy ez az információ nem közérdekű adat.
Ami ugyebár azt jelenti, hogy az államtitkár azt nyilatkozik, amit akar, az adatok valódisága nem ellenőrizhető.
Térjünk vissza a számokhoz! A PDSZ közérdekű adatigényléssel fordult mind a 60 tankerülethez, amelyek többsége válaszolt. Ennek alapján azt állapították meg, hogy a státuszváltozást szeptemberben a nem válaszoló tankerületeket leszámítva 1158 pedagógus és 322 nem pedagógus munkakörben dolgozó nem fogadta el, augusztusban pedig 670 dolgozó utasította vissza. Vagyis a státusztörvény életébe lépése után a tankerületeknél összesen kb. 2200 fő, köztük 1700 pedagógus érintett. Ez hozzáadódik a tavalyi tanítási év alatt elmentek létszámához. (Részletek ebben a cikkben: https://nedolgozzingyen.hu/
Ebből úgy látszik, hogy Rétvári Bence valós adatot mondott – de miért kellett akkor titkolni, hogy ezeket az adatokat bekérte a minisztérium vagy a Klebelsberg Központ a tankerületektől? Az teljesen természetes, hogy a minisztérium és a Klebelsberg Központ tudni kívánja, hogy hány pedagógus pótlásáról kell gondoskodnia decembertől. Ha ezt nem tették volna meg, akkor nagy hibát vétettek volna. Ha viszont megtették, akkor a rendelkezésükre álló adatot a közérdekű adatigénylésre ki kellett volna adniuk akkor is, hogyha nem ők az adatkezelők. (A belépők számát egyelőre nem tudtuk ellenőrizni, az adatkérés folyamatban van. Az biztos, hogy ha volt is 450 új belépő – és miért ne lett volna, hiszen más években kb. 6000-en létesítettek egy tanévben foglalkozási jogviszonyt – , azok Rétvári állításával ellentétben nem az új pedagógusi foglalkoztatási jogviszonyba léptek be, hiszen ez csak január 1-től lesz lehetséges. Természetesen az ezzel kapcsolatos érdeklődésünket is elutasították.)
Az azonban nem igaz, hogy a pedagógusok kevesebb mint 1 %-a távozott, mivel ezek a számok csak az állami fenntartású köznevelési intézményekben történt létszámcsökkenést mutatják.
Semmit sem tudunk arról, hogy az óvodákban, illetve a nem állami, hanem egyházi vagy alapítványi fenntartású köznevelési intézményekben hányan mondtak fel. A 160 ezer pedagógusból csak kb. 110 ezer dolgozik általános iskolában és gimnáziumban. Ennek a 110 ezernek is körülbelül negyede egyházi vagy alapítványi intézményben dolgozik. Tehát ezt a létszámcsökkenést nem 160 ezer, hanem 80 ezer pedagógushoz kell viszonyítani!
Lehet azt mondani, hogy ez sem sok. Ez azonban csak az országos átlag. És mint jól tudjuk, az átlaggal való számolás sok mindent el tud takarni, lásd például a magyar átlagjövedelmek esetét. Egyes tankerületekben ennél lényegesen nagyobb az arány, hiszen például a Közép-Pesti Tankerületben 103 fő mondott fel, és 12 olyan tankerület van a fővárosban, az agglomerációban és a megyei jogú városokban, ahol 30 feletti a távozók száma (míg például a Sárospataki tankerületben csak 1 fő ment el). Ha pedig azzal is foglalkozunk, hogy az egyre elviselhetetlenebb körülmények miatt nagy számban léptek ki olyanok az egyébként is létszámhiánnyal küzdő közoktatásból, akik hivatásuknak tekintették a tanítást és magas színvonalon foglalkoztak tanítványaikkal, minden okunk megvan a szomorúságra és az aggodalomra.
A tankerületi számokat egyébként a PDSZ egy kérdőívvel kívánja ellenőrizni és pontosítani. Akinek van információja, járuljon hozzá a kérdezés sikeréhez!
Becslésünket decemberben tudjuk ellenőrizni, amikor már a Köznevelés Információs Rendszeréből is kikérhető lesz, hogy mennyivel csökkent a pedagóguslétszám december 1-jével, a státusztörvényt el nem fogadók foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésével.