A Civil Közoktatási Platform (CKP) évek óta hangsúlyozza: a kormányzati sikerpropaganda mögött, amely a diplomák számának növekedésével büszkélkedik, egy egyre súlyosabb tartalmi válság húzódik meg. Az OECD legfrissebb, „Hogyan alakul át az iskolai végzettség készségekké és munkahelyekké?” című jelentése tűpontos diagnózist ad arról a folyamatról, amit mi „diplomagyár-effektusként” ismerünk: a végzettségi szintek emelkednek, de a tényleges tudás drámai módon kopik. A jelentésből kiemeltünk pár érdekes adatot, ezekről olvashatnak a továbbiakban röviden.
A látszat és a valóság: a „készség-végzettség paradoxon”
A statisztikák első ránézésre biztatóak: 2024-re az OECD-országokban a 25-34 évesek közel fele (48%) már rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Az iskolai lemorzsolódás is csökkent, a középfokú végzettség nélküliek aránya 13%-ra esett vissza.
Azonban a jelentés rámutat egy súlyos ellentmondásra, amit a kutatók „készség-végzettség paradoxonnak” neveznek. Miközben papíron mindenki képzettebb, a 15 évesek PISA-eredményei 2000 óta folyamatosan romlanak, 2022-ben pedig minden eddigi mélypontot alul múltak. Ez azt jelenti, hogy az oktatási rendszerek egyre több oklevelet állítanak ki, miközben az alapvető készségek – mint az olvasás vagy a matematikai gondolkodás – átadása látványosan kudarcot vall.
Magyarország a statisztikák tükrében
A jelentés adatai különösen aggasztóak a közép-európai régióra, így Magyarországra nézve is. Bár a munkaerőpiaci integráció javult – a középfokú végzettség nélküli fiatalok munkanélküliségi rátája az OECD átlagában 17,7%-ról 12,8%-ra csökkent – ez nem a minőségi oktatásnak, hanem sokkal inkább a demográfiai fogyásnak és a munkaerőhiánynak köszönhető.
Ami azonban ennél is riasztóbb:
- Funkcionális analfabétizmus a rendszerben: Magyarországon a középfokú végzettséggel nem rendelkező fiatalok 71%-a mindössze a legalapvetőbb szövegértési feladatokra képes, vagy még azokra sem.
- Értéktelen bizonyítványok: Az OECD átlagában a középfokú végzettségűek 23%-a, a diplomások 10%-a küzd alapvető szövegértési nehézségekkel. Ez a szám bizonyos országokban – például Chile vagy Lengyelország – még sokkal magasabb, rávilágítva arra, hogy a papír önmagában nem garancia a tudásra.
Nem diplomát, hanem tudást kell adni
A dokumentum rávilágít, hogy a magas szintű alapvető készségekkel rendelkező középfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája (88%) magasabb, mint a gyenge készségekkel rendelkező diplomásoké (77%). Ez világos üzenet: az oktatási rendszernek nem „átrugdosnia” kell a diákokat a vizsgákon, hanem biztosítani kell a minőségi oktatáshoz való jogot és a valódi tudás megszerzését.
Amíg az oktatásirányítás csak a számokra koncentrál, és figyelmen kívül hagyja a PISA-eredmények romlását, addig a magyar fiatalok versenyképessége és jövője forog kockán. Nem csak több iskolát, hanem jobb iskolát akarunk.