Az OECD 2023-as felnőtt készségfelmérési programjának (PIAAC) eredményei alapján készült ‘Skills that Matter for Success and Well-being in Adulthood’ című jelentés rávilágít arra, hogy a szociális és érzelmi készségek a kognitív képességekkel (mint az írás-olvasás és számolás) egyenrangú hajtóerői a gazdasági sikernek. A Hay Anna Klára által készített alábbi összefoglaló a dokumentum statisztikai adataira támaszkodva mutatja be ezeket a gazdasági hatásokat.
Mik azok a szociális és érzelmi készségek, és miért fontosak?
A gyorsan változó, technológiavezérelt (lásd mesterséges intelligencia úttörése) munkaerőpiacon a kognitív képességek (mint az írás-olvasás) már nem elegendőek a sikerhez. A szociális és érzelmi készségek – melyek a gondolataink, érzéseink és viselkedésünk szabályozását jelentik – váltak a 21. századi boldogulás kulcsaivá. A dokumentum a pszichológiában konszenzusosnak számító „Big Five” (Nagy Ötök) modellt használja e készségek mérésére: agreeableness (barátságosság), conscientiousness (lelkiismeretesség), emotional stability (érzelmi stabilitás), extraversion (extraverzió) és openness to experience (nyitottság) (Costa & McCrae, 1992; John, Naumann & Soto, 2008).
A „miért fontosak” kérdésre a tanulmány határozott, adatokkal alátámasztott választ ad: ezek a készségek önálló és jelentős előrejelzői az életminőségnek és a gazdasági sikernek. A kutatási eredmények szerint a szociális készségek hatása a munkaerőpiaci részvételre összemérhető a kognitív tudáséval. Ez bizonyítja, hogy a „soft skillek” nem csupán kiegészítők, hanem a munkaerőpiaci integráció alapvető pillérei. A készségek szerepe az oktatásban is kiemelendő, ahol a nyitottság és az érzelmi stabilitás a legerősebb motorok: a nyitottabb személyiségjegyekkel rendelkezők átlagosan 0,4 évvel tovább tanulnak, ami hosszú távon jobb munkaerőpiaci kilátásokat eredményez.
Szerencsére a kognitív képességekkel ellentétben, amelyek felnőttkorban nehezebben fejleszthetők, a szociális és érzelmi készségek „plasztikusak” (malleable). A lelkiismeretesség és az érzelmi stabilitás például az életkor előrehaladtával természetes módon is növekszik, de célzott tanulással bármely életszakaszban fejleszthető. Ez a felismerés alapozza meg a jelentés azon következtetését, hogy a felnőttkori tanulásnak (lifelong learning) kiemelt fókuszt kell helyeznie ezekre a kompetenciákra.
Munkaerőpiaci részvétel és foglalkoztatottság
A 2023-as felmérés eredményei szerint a szociális és érzelmi készségek, különösen az érzelmi stabilitás és az extraverzió, meghatározó szerepet játszanak abban, hogy valaki rendelkezik-e munkahellyel. Ez a kapcsolat a legtöbb országban kimutatható, mivel az olyan tulajdonságok, mint a meggyőzőképesség vagy a higgadtság, jól érvényesíthetők az állásinterjúk és a kapcsolatépítés során.
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy ezeknek a „soft skilleknek” a jelentősége összemérhető a kognitív képességekével. Míg az írás-olvasási készség (literacy) egy egységnyi (egy szórásnyi) javulása átlagosan 4 százalékponttal növeli a foglalkoztatottság valószínűségét, addig az extraverzió vagy az érzelmi stabilitás hasonló mértékű növekedése egyenként körülbelül 3 százalékpontos esélynövekedést eredményez.
A többi készség hatása vegyesebb: a lelkiismeretesség az országok felében segíti az elhelyezkedést (inkább a munka megtartásában van szerepe), míg a nyitottság és a barátságosság hatása területenként eltérő, sőt néhol negatív. A jelentés kiemeli a kétirányú hatást is: nemcsak a jó készségek segítik a munkavállalást, hanem a munkanélküliség is negatívan hathat vissza az egyén érzelmi stabilitására és nyitottságára.
Bérezés és jövedelmi különbségek
Bár a bérek meghatározásában továbbra is a kognitív képességek dominálnak, a szociális készségek pénzben kifejezhető hozama is statisztikailag szignifikáns. Míg az írás-olvasási készség egy szórásnyi növekedése átlagosan 9%-os bérnövekedéssel jár együtt, addig a szociális készségek hatása szerényebb, de mérhető: az érzelmi stabilitás 2,8%-os, az extraverzió 2,6%-os, a lelkiismeretesség pedig 1,9%-os növekedést jelent.
A bérkülönbségek magyarázatában a „Big Five” személyiségjegyek együttesen a variancia 1,5%-áért felelősek. Ez elsőre kevésnek tűnhet, de összemérhető a munkaviszony hosszának (1,3%) hatásával, és csak kevéssel marad el a tanulmányi területtől (2,6%), bár az írás-olvasási készség (4,3%) és az iskolai végzettség (8,8%) hatása ennél jóval nagyobb. A legszorosabb összefüggést a bérekkel az asszertivitás mutatja, mely az extraverzió része. Az adatokkal rendelkező OECD-országokban átlagosan egy szórásnyi növekedés ebben az aspektusban 4,8%-kal magasabb bérekhez kapcsolódik az iskolai végzettség és a kognitív készségek figyelembevétele előtt, és 3,2%-kal magasabb bérekhez ezen tényezők figyelembevétele után.
Karrierutak és vállalkozói kedv
A készségek a karrier típusát is befolyásolják. Az extraverzió és a nyitottság erősen növeli a vállalkozóvá válás esélyét; az extraverzió egy egységnyi növekedése az OECD-országokban átlagosan 2,5 százalékponttal emeli a valószínűségét annak, hogy valaki vállalkozó lesz. Ezzel szemben a közszférában való elhelyezkedés esélyét a nyitottság és a barátságosság növeli kismértékben. Dániában, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Új-Zélandon és Lengyelországban a barátságosabb (agreeable) felnőttek valamivel nagyobb valószínűséggel dolgoznak az állami szektorban. Ezenkívül az eredmények azt mutatják, hogy a foglalkozások között jelentősen eltér a munkavállalók átlagos szociális és érzelmi készségeinek szintje. Például az értékesítési, marketing- és fejlesztési vezetők átlagosan magas extrovertáltságot mutatnak az OECD-országokban, míg az általános iskolai és kisgyermekkori pedagógusok átlagosan magas szintű barátságossággal rendelkeznek. Az adminisztratív és szakosodott titkárnők átlagosan magas lelkiismereti pontszámot érnek el az OECD-ben, míg a gyártási, bányászati, építőipari és disztribúciós vezetők átlagosan magas érzelmi stabilitással rendelkeznek.
Viszont idővel ezek a kiválasztási dinamikák megerősítik és felerősítik a foglalkozási csoportok közötti készségbeli különbségeket. Ezeket a különbségeket a foglalkozási kultúra és a feladatkövetelmények is alakítják, amelyek erősíthetnek bizonyos szociális és érzelmi készségeket, miközben másokat tompíthatnak. A foglalkozások szociális és érzelmi profiljának felismerése segíthet a politikai döntéshozóknak olyan célzott kezdeményezések kidolgozásában, amelyek szélesítik a jutalmazó karrierutakhoz való hozzáférést, és elősegítik a befogadóbb munkaerőpiacokat.
Munkával való elégedettség
A munkahelyi elégedettséget nem csupán a munkakörülmények, hanem az egyén szociális és érzelmi jellemzői is alapvetően meghatározzák. A kutatás szerint az érzelmi stabilitás egy egységnyi (szórásnyi) növekedése 6 százalékponttal, míg az extraverzió 4 százalékponttal növeli annak esélyét, hogy valaki elégedett legyen a munkájával.
Ez a hatás összemérhető az írás-olvasási készség (4 százalékpont) befolyásával, ám lényeges különbség, hogy míg a kognitív készségek hatása eltűnik a bérszínvonal és a munkakör figyelembevételével, addig a szociális készségek hatása független marad. Ez arra utal, hogy ezek a kompetenciák – a stresszkezelés és az érzelmi szabályozás segítésével – közvetlenül járulnak hozzá a jobb munkahelyi közérzethez, függetlenül attól, milyen pozícióban dolgozik az egyén.
Az iskolai végzettség kérdése
Az iskolai végzettség és a szociális-érzelmi készségek között kölcsönös kapcsolat áll fenn: a jobb készségekkel rendelkezők nagyobb eséllyel tanulnak tovább, az oktatás pedig tovább fejleszti ezeket a kompetenciákat. A 2023-as felmérés adatai szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők általában magasabb pontszámokat érnek el a „Big Five” minden dimenziójában, különösen az érzelmi stabilitás, az extraverzió és a nyitottság terén, összehasonlítva a középfokú végzettséggel nem rendelkezőkkel.
A különbségek mértéke országonként változó: a barátságosság tekintetében 16 országban, míg a lelkiismeretesség esetében 19 országban mértek szignifikánsan magasabb értékeket a diplomásoknál. Ugyanakkor vannak kivételek: Ausztriában például az alacsonyabb végzettségűek valamivel lelkiismeretesebbnek bizonyultak, más országokban (pl. Svédország, Norvégia) pedig bizonyos készségek terén nem volt statisztikailag jelentős eltérés a csoportok között.
A magasan képzett szülőkkel rendelkező felnőttek többnyire magasabb pontszámot érnek el a nyitottság és az extraverzió terén, míg az alacsonyabb képzettségű szülőkkel rendelkező felnőttek többnyire a lelkiismeretesség terén érnek el magasabb pontszámot a legtöbb országban. Sok országban a külföldön született felnőttek magasabb szintű nyitottságot, kedvességet vagy lelkiismeretességet jelentenek, mint a hazai születésű felnőttek.
Hogyan tovább?
Összességében a jelentés adatai azt bizonyítják, hogy bár a kognitív tudás elengedhetetlen a belépéshez és a magasabb bérkategóriákhoz, a munkaerőpiaci stabilitást, a foglalkoztatottságot és a vállalkozói aktivitást nagymértékben a szociális és érzelmi kompetenciák határozzák meg.
A szociális és érzelmi készségek terén fennálló tartós társadalmi-demográfiai különbségek célzott beavatkozásokat tesznek szükségessé. Az egész életen át tartó tanulás, a szociális és érzelmi tanulást (SEL) a formális oktatási rendszerekbe, a nem formális tanulásba és a munkahelyekre beépítő, többcsatornás megközelítés hozzájárulhat ezeknek a készségeknek a megerősítéséhez mind a fiatalok, mind a felnőttek körében, és támogathatja az alacsonyabb készségszintű csoportokat.
Az ilyen stratégia kidolgozására irányuló politikai lehetőségek a következők:
– felnőttekre összpontosító SEL-keretrendszer kidolgozása és elfogadása a politikák és képzési programok kidolgozásának iránymutatására
– a hátrányos helyzetű csoportok célzott támogatása, például az SEL-nek a korai iskolai oktatásba való integrálása révén, az esélyegyenlőség érdekében.
A témával kapcsolatban ajánljuk még a OECD felnőttképzési felmérésének 2024 decemberi eredményeinek következő fordulóját megelőzően készült EduSkills OECD webináriumunk felvételét. A beszélegtés során meggyőző érveket hangzanak el arról, hogy a szövegek és a számok világában egyaránt otthonosan mozgó, jól kommunikáló emberek tömegei nélkül a demokrácia végveszélyben van.
Az áttekintést összeállította: Hay Anna Klára