Home HírekNAT NAT-vizsga – kérdések és problémás válaszok

NAT-vizsga – kérdések és problémás válaszok

2024-12-07

A levélváltás elé

 Tisztelt Olvasók!

Az alábbiakban egy levélváltás követhető.

A pedagógusokat érintő NAT-vizsgáról (Nemzeti Alaptanterv) és a TÉR-ről (pedagógus Teljesítményértékelési Rendszer) van szó a szövegekben.

Az idei tanév elején szembesült a pedagógustársadalom azzal, hogy ezt a két kötelezettséget nagy gyorsasággal bevezeti az oktatásirányítás Magyarországon.

Sokan voltak, akik nem értették – köztük mi sem -, hogy milyen célt szolgál ez a kezdeményezés, és milyen értékalapon született meg az ellenőrzés és értékelés gondolata, ami ki tud hatni a pedagógusok közösségére, munkabérére, a munkájuk megítélésére.

Ezért kérdéseket fogalmaztunk meg, és megpróbáltuk kideríteni, hogy ki tud érdemben válaszolni azokra.

Több helyre is elküldtük a kérdéseket, és végül Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke volt szíves azokra válaszolni. Mivel nem voltunk elégedettek azzal, amit tőle olvastunk, segítséget kértük a CKP-től (Civil Közoktatási Platform).

Ezúton is köszönjük a támogatást: nekünk nincs olyan tág tapasztalatunk és felkészültségünk, hogy érdemben tudjunk reagálni. Csak azt éreztük, hogy a válaszlevélben a Hivatal tekintélye mögött nincsenek korrekt feleletek feltett kérdéseinkre.

Így most élünk a lehetőséggel, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjon ez a levélváltás.

 

dr. Stefány Judit középiskolai tanár

Nagy Mélykuti Luca középiskolai tanár

Bakó Katalin könyvtárostanár

Juhász Iván középiskolai tanár

Az itt közreadott levélre az alábbi válasz érkezett:

Tisztelt Juhász Iván!

Köszönöm szépen a tájékoztatását. 

Üdvözlettel:

Brassói Sándor, Elnök

OKTATÁSI HIVATAL

A levélváltást a két téma mentén két posztban tesszük közzé.

NAT
TÉR

A feltett kérdésekből az első nyolc a Nemzeti alaptantervre és azzal azzal kapcsolatos vizsgára vonatkozott. Az alább olvasható.

Hat kérdés pedig a teljesítményértékelési rendszerre (TÉR) vonatkozott. Azok a fenti gombra kattintva tekinthetők meg.

Általánosságban

A levélváltás kiváltó jogszabály: 40/2024. (IX. 2.) BM rendelet a nevelő-oktató munka során alkalmazott tartalomszabályozók ismeretéről szóló, miniszter által elrendelhető képzés teljesítési kötelezettségéről c. jogszabály elrendeli a kötelező képzést és vizsgát.

A TÉR is és a NAT továbbképzés + vizsga is egy neoliberális filozófiai alapokon nyugvó, a gazdaság logikáját a „lágy szférákba” is átültetni akaró, mindent mérni szándékozó oktatáspolitika terméke. Az intézkedésekből szinte teljesen kimaradnak az emberi szempontok, de nagyon sok esetben az elemi logika is hiányzik belőlük.

A közoktatási rendszerben a pedagógiai értékelési folyamatok általános válságban vannak (tanulók értékelése, szakmai ellenőrzés, pedagógusok értékelése, intézményértékelés stb.). Ennek döntően szakmai okai vannak, pontosabban sem a szakma önmagától, sem a politika kívülről nem tett semmit azért, hogy az alapvetően behaviorista meghatározottságú értékelési folyamatok „filozófiája” átalakuljon. Hogy ennek mi az oka, azt neveléstörténészeknek kell kikutatniuk.

I. A Nemzeti alaptanterv (NAT)

A NAT 2020-ban bevezetett, jelenleg érvényes változatával kapcsolatban 46 szakmai szervezet, 118 iskola és petícióval 26 ezer szakember és más állampolgár tiltakozott.
Ennek átfogó tartalmi összefoglalása: https://ckpinfo.hu/2020/03/11/mi-a-baj-a-nat-tal-a-tiltakozasok-tartalmi-osszefoglalasa-1/

I.1. A NAT tartalma

Pedagógusok kérdése: „Létezik-e felmérés, amely azt mutatja, hogy a jelenlegi NAT megfelel a külvilág kihívásainak (tanulók képességei, ismeretei, értékalkotása)?”

OH elnök válasza: „A jelenlegi NAT-ot oktatási szakemberek készítették – követve azt az elvet amely 1993-tól jellemző volt a mindenkor új NAT-ok készítésére és azok felülvizsgálataira – tovább széles körű társadalmi egyeztetés előzte meg az elfogadását. (a)  A jelenlegi NAT megalkotásakor is az volt a cél, hogy a diákok a XXI. század kihívásaival szemben megfelelő képességekkel, ismeretekkel és értékekkel rendelkező fiatalokká váljanak. A NAT 2020 álláspontom szerint (b) megfelel a kor kihívásainak: hangsúlyt fektet a kompetenciaalapú oktatásra, (c) elősegíti a diákok problémamegoldó és kritikai gondolkodási képességeinek fejlődését, (d) felkészít a digitális világra, fenntarthatóságra stb. De természetesen 5 éves ciklusonként szükség van a felülvizsgálatra, abból a célból is, hogy a tananyagtartalom mennyire alkalmazkodik a folyamatosan változó világ igényeihez, például a munkaerőpiac elvárásaihoz, a fenntarthatóság kérdéseihez és a globális problémákhoz.”

Problémák a válaszban:

  • (a1) A korábbi NAT-okat és a jelenlegi NAT előző, bevezetésre nem kerülő, Csépe Valéria által vezetett kidolgozás változata került társadalmi vitára. A 2020-ban elfogadott, a korábbitól jelentősen eltérő szövegváltozat, nem került egyeztetésre. A munkafolyamat kronológiája 2012-től: https://ckpinfo.hu/2020/01/13/nat-tortenet/ 
  • (a2) Az eredmény előtt pedig mint a bevezetőben is hivatkoztuk jelentős tiltakozás volt.
  • (b) A kérdés nem Brassói Sándor álláspontjára vonatkozott.
  • (c1) Bármilyen képesség, kompetencia fejlesztését nagymértékben akadályozza az előírt, kötelező tananyagnak a legtöbb iskola, a legtöbb tanuló számára túlságosan nagy „volumene”. A pedagógusok közül nagyon sokan örülnek, ha „le tudják darálni” a tananyagot (ha tartani akarják magukat a szabályokhoz).
  • (c2) A kompetenciaalapú oktatás kiemelt szerepe az utóbbi időben megkérdőjeleződött magas politikai szereplők nyilatkozataiban (ld. pl.: Orbán Balázs 2023. decemberében, a Kommentár c. folyóiratban megjelent tanulmányát, vagy a nagyon fontos kormányzati feladatokat ellátó MCC pedagógiai kiadványait, illetve várhatóan a konzervatív pedagógiához való illeszkedése okán a NKE-en szerveződő tanárképzést).
  • (d) A kritikus gondolkodás mint fejlesztendő képesség nem szerepel a NAT-ban, helyette a „mérlegelő gondolkodás” olvasható, amely máshol megismerhető definíció alapján nem más, mint az a fajta gondolkodás, amely elismeri a vitapartner részkérdésekben kinyilvánított véleményének, állításainak „igazságát”. A fogalom zavaros, nem tekinthető olyannak, ami helyettesítheti a kritikai gondolkodás fogalmát.

Kérdés: „Hogy fogja kiállni a NAT az idő próbáját – leginkább a modern oktatási gyakorlatokkal szemben?”

Válasz: „5 évenként megtörténik a NAT felülvizsgálata, ez most is megtörténik majd. Ezt követően, ha szükséges a NAT módosítására is sor kerülhet.”

Problémák:

    • A jogszabály ezt valóban előírja. De a NAT4 esetén sem történt meg. Mi a garancia, hogy most meg fog?
    • A NAT4/NAT2012 után az újabb, jelenleg érvényes NAT5/NAT2020 visszalépés a korábbiakhoz képest a modern oktatási gyakorlat területén. 

I.2. A NAT továbbképzés és vizsga szükségessége

Kérdés: „Mi indokolta, hogy a NAT-ból vizsgázni kell?”

Válasz: „A NAT vizsga a NAT2020 képzést zárja le. (a) A NAT 2020 képzés célja, hogy minden magyarországi pedagógus (óvodapedagógus vagy tanító, tanár munkakörben foglalkoztatott) a jelentős mennyiségű, de jól körülhatárolható központi állami tartalomszabályozókról naprakész ismerettel rendelkezzen, amelyek alapvetően meghatározzák az Ő és az intézménye  pedagógiai munkáját. A NAT képzés lehetőséget teremt az óvodapedagógusoknak az Óvodai nevelés országos alapprogramjával kapcsolatos, a tanító, tanár munkakörben foglalkoztatottaknak a Nemzeti alaptantervvel, és az azon alapuló, szakképzettségükhöz kapcsolódó kerettantervekkel, irányelvekkel összefüggő ismereteinek folyamatos megújítására, valamint annak biztosítására, hogy a nevelő-oktató munkájuk során jobban ismerjék és alkalmazzák a központilag meghatározott tartalomszabályozókat, azokra jobban figyelve folytassák hivatásukat. A pedagógusok munkáját szabályozó jogszabályi környezet részletesebb megismerése álláspontom szerint elengedhetetlenül szükséges, mivel ezen alapul a szakmai tevékenységüket meghatározó tartalom és a fejlesztési feladatok köre továbbá a munkájuk eredményessége. (b) A NAT 2020 képzés is – mint általában a képzések – egy számonkéréssel zárul. (a)”

Problémák:

    • (a) Egy értékelési folyamat egy továbbképzés részeként valóban szükségszerű, és miért ne lehetne ez egy vizsga. Vagyis az igazi kérdés az, hogy a továbbképzésre – ráadásul kötelező formában – szükség volt-e.
    • (b1) Nem világos, hogy mi értelme van a képzésnek és így a vizsgának akkor, amikor várhatóan kb. két éven belül a NAT megújul.
    • (b2) Az új szabályozások elemeivel a pedagógusoknak a szabályozás érvénybe lépésekor kellene megismerkedniük, hiszen az előírásokat alkalmazniuk is kell. A NAT nem megfelelő bevezetésére utal (hibás implementáció), hogy a hatályba lépést követő negyedik évben szerveződik csak képzés.
    • (b3) A pedagógusok a tartalmi szabályozás elemeivel, azokkal, amelyek konkrét tevékenységüket érintik, már a legelső alkalommal meg kellett, hogy ismerkedjenek. Ahhoz, hogy feladatukat a szabályoknak megfelelően, tartalmasan, eredményesen végezzék, erre elengedhetetlenül szükség volt. Vagyis joggal feltételezhető, hogy a pedagógusok azt, amire valóban szükségük van a munkájuk során, már régen megismerték. Sem a képzésnek, sem a vizsgának nincs semmi értelme.
    • (b4) Ha a feltételezéssel szemben viszonylag sokan mégsem ismernék kellően a szabályozás megfelelő részeit, akkor annak korábban már ki kellett derülnie, és akkor az igazgatóknak valamint a fenntartóknak gondoskodni kellett volna arról, hogy ez a probléma megszűnjék. Ha ezt nem tették meg, akkor nem a pedagógusokat kell továbbképezni.
    • (b5) Semmi életszerű nincs abban, hogy egyetlen pedagógus sem ismerte azt, amire a NAT-ból, a szabályozásból a munkája során szüksége volt. Az intézkedés mégis mindenkire vonatkozott. Ez is értelmetlen.
    • A Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián az is elhangzott, hogy Brassói Sándor OH elnök örül, hogy a NAT-vizsgával kapcsolatban nem érkeztek kifogások. Ez nem igaz.
      •  
        • A Könyvtárostanárok Egyesületének (KTE) levélben feltett kérdésre az OH nem érdemben válaszolt a BM Köznevelési Főosztálya pedig szept. 15 óta nem válaszol.
        • A PDSZ és a Tanítanék is bojkottra szólított fel.

Kérdés: „Milyen pedagógusi vagy intézményvezetői szakmai indokok adták a vizsga ötletét?”

Válasz: „A vizsgáról való rendelkezés nem pedagógusi vagy intézményvezetői hatáskör, (a) jelen esetben rendeleti szintű a szabályozása lásd a nevelő-oktató munka során alkalmazott tartalomszabályozók ismeretéről szóló, miniszter által elrendelhető képzés teljesítési kötelezettségéről 40/2024. (IX. 2.) BM rendeletben foglaltakat. Amúgy alapvető pedagógiai, pszichológiai tény; a tananyag elsajátítását, a tudás kiépülését az egyes egyénekben a tananyag elsajátítását követő számonkérés ténye, módszere tovább erősíti. Ezt egyetemi oktatóként is megerősítem, mint aki több mint 20 éve oktat pedagógusokat az ország több egyetemén.”

Problémák:

  • (a) A 3. kérdésre megkerüli a válaszadást. A 3. kérdés világosan arról szól, hogy milyen szakmai indokok sorolhatók fel a képzés és a vizsga kötelezővé tétele mellett, vagyis kimutathatók-e hiányosságok az igazgatók és a pedagógusok konkrét gyakorlathoz kapcsolódó tudásában a tartalmi szabályozással összefüggésben, olyanok, amelyek akadályát képezték a színvonalas pedagógiai tevékenységnek. Ezt az alapkérdést Brassói nem válaszolja meg.
  • Azt nem lehet tudni, hogy milyen probléma megoldása, vagy milyen fejlesztési folyamat beindítása érdekében születik meg a képzés és vizsga bevezetése. Az ember nem tud szabadulni a gondolattól, hogy a kb. 160 ezer fő képzése és vizsgáztatása valamely cégnek vagy cégeknek komoly bevételt hozhatott.
  • Természetesen az sem kizárt, hogy érzékelve, hogy a tartalmi szabályozás jelenlegi állami módjával szemben komoly szakmai aggályok merültek fel, és szakemberek nyilvánossá is tették kritikáikat ezzel kapcsolatban, az oktatáspolitika irányítói most a pedagógus fejekben meg akarják erősíteni a saját elképzeléseiknek megfelelő elgondolásokat és gyakorlatot.

Kérdés: „Mi teszi mostanra kötelezővé a NAT ellenőrzésének kereteit, hogy soha ennek az ismeretnek ellenőrzése nem volt a továbbképzés része?”

Válasz: „A NAT szakmai ellenőrzése a kiválasztott intézményekben a tavalyi tanévben valósult meg, melyet a 30/2023. (VIII. 22.) BM rendelet a 2023/2024. tanév rendjéről 12. § (1) bekezdése írt elő „2024. január 8. és 2024. április 30. között szakmai ellenőrzés keretében a Hivatal az általa kiválasztott nevelési-oktatási intézményekben, az intézményi dokumentumokban megvizsgálja, hogy az intézmények a 2020. évi Nemzeti alaptantervhez illeszkedő tartalmi szabályozókat a felmenő rendszerben bevezették-e.” (b) Ez most nem egy ellenőrzés, hanem a pedagógusok számára előírt kötelező képzés. (a)”

Problémák:

  • (a) Azt írja, hogy nem ellenőrzésről van szó, hanem egy képzésről. Ez csak szavakon való lovaglás. A „mi tette szükségessé (miért kötelező)?” kérdésre a választ ezzel megkerüli.
  • (b) Bár nem volt kérdés, de azt mondja, hogy a minisztérium már végrehajtotta a NAT felülvizsgálatát: általa kiválasztott intézmények dokumentumait vizsgálta meg, hogy azokban szerepelnek-e a NAT2020-ban foglalt előírásoknak megfelelő tartalmak. Ez azt jelenti, hogy itt szó sincs beválásvizsgálatról, csak a bevezetés törvényességét vizsgálta a minisztérium.

I.3. A NAT vizsga tartalma

Kérdés: „Milyen sztenderdek ismeretében dől el a vizsgázó vizsgakérdéseinek összeállítása és az eredményesség felmérése?

  • milyen kutatások előzték meg a vizsgázás szükségességét? (b)
  • milyen körben történt meg az ötlet társadalmi párbeszéde?

Válasz: „A tananyagot és a vizsgakérdéseket gyakorló pedagógusok állították össze, akik az adott tantárgy elismert oktatási szakértői. (a) Ennek során egyértelműen alkalmazkodtak a NAT és az ÓNAP, illetve kerettantervek szaktudományos, és módszertani igazodási pontjaikhoz. (b) Az Oktatási Hivatal megelőző években lefolytatott országos szakmai ellenőrzéseinek tapasztalatai azt mutatják, hogy szükséges az oktatásirányításnak nagyon figyelemmel a pedagógusok alaposabb szakmai támogatására, a tartalmi szabályozókkal kapcsolatos tudások, ismeretek mélyebb közvetítésére és az elsajátítottak ellenőrzésére. (c)”

Problémák:

  • (a) Nem szól semmilyen sztenderdekről, tehát nem adja meg, hogy a képzés során milyen követelmények érvényesültek a pedagógusokkal, a vizsgázókkal szemben. Erre akkor is szükség lenne, ha bárkik állítanák össze a vizsga anyagát, hiszen akárki teszi ezt, tudnia kell, minek kell megfelelniük a vizsgázóknak.
  • (b) A vizsgát elvégzők nagy számban számolnak be a NAT és szaktárgyuk szempontjából nem releváns kérdésekről. Ilyeneket sokan hoztak nyilvánosságra és/vagy juttatak el szervezeteinkhez.
  • (c1) Nem említ semmilyen kutatást, amely megalapozta volna a képzést és benne a vizsgát. Pusztán a szakmai ellenőrzések tapasztalatait említi, de ezzel kapcsolatban nem ismerünk korrekt módszertannal lebonyolított kutatásokat, vizsgálatokat, de még csak a tapasztalatok kvalitatív összefoglalása sem ismert a szakmában, nagy valószínűséggel ilyen nincs is.
  • (c2) Egyetlen példát sem említ, hogy milyenfajta tapasztalatok mutattak abba az irányba, hogy a képzést és a vizsgát meg kellene rendezni.

I.4. A NAT-vizsga alá vont pedagógusok, következmények

Kérdés: „A pedagógus pálya elöregedése két kérdést vet fel:

  • a több évtized gyakorlattal rendelkezőket milyen szakmai tekintély tudja vizsga alá vonni?
  • amennyiben lesznek nyugdíjas vagy nyugdíj előttiek, akik rosszul teljesítenek, akkor a munkavállaló hogyan viseli az esetleges sikertelenség következményeit?” (a)

Válasz: „A BM rendelet hatálya életkortól és gyakorlati tapasztalattól függetlenül kiterjed az óvodában, általános iskolában, gimnáziumban, szakgimnáziumban, szakiskolában vagy készségfejlesztő iskolában az e rendelet hatálybalépése és 2024. december 31. napja között köznevelési foglalkoztatotti (b) jogviszonyban álló óvodapedagógus, tanító, – a szakmai tantárgyat oktató tanár kivételével – tanár munkakörben foglalkoztatott pedagógusra. (c) A képzés a tananyag feldolgozásából, azt követően az ahhoz kapcsolódó számonkérés megoldásából áll. A tananyaghoz kapcsolódó számonkérés sikeres teljesítéséhez a pedagógusnak húsz kérdésből legalább tizenöt kérdésre kell helyesen válaszolnia. A pedagógus sikertelen számonkérés esetén, azt követően a számonkérést kettő alkalommal ismételheti meg a képzési-számonkérési időszakban. Az értékelő vezető a pedagógus teljesítményértékelése során a képzés teljesítését és eredményét figyelembe veszi.

Mindezek mellett szerintem abban ne áltassa magát senki, hogy ha valaki adott ideig, akár pedagógusként, akár orvosként, mérnökként, kormánytisztviselőként dolgozik adott munkakörben, akkor neki már nem szükséges tanulnia, továbbá a tudását megújítania.  Sőt, vizsgáztatni nem tudja egy fiatalabb személy. A felsőoktatásban és a tudományos, vagy piaci viszonyok közt a gyakorlat épp azt, hogy akár nyugdíj előtt álló egyéneket fiatalabb, az adott szakterületen magasabb szakértelemmel rendelkező oktatja, vizsgáztatja. A pedagógus kollégákra, akár nyugdíj előtt állókra is olyan hasznos ismeretet tartalmaznak a NAT-2020 tananyagok, amelyek hátralévő szakmai karrierjük során hasznosak, jól alkalmazhatók lesznek.”

Problémák:

  • Ha a pedagógus társadalom lenyeli ezt a megalázó lépést, akkor az, hogy az idősekre egy fokkal ez még megalázóbb, már nem oszt és nem szoroz.
  • (a1) Nem válaszol arra a kérdésre, hogy a nyugdíj vonatkozásában nincsen tisztázva.
  • (a2) A sikertelenség következményei nemcsak a nyugdíj előtt állók esetén nincs tisztázva.
  • Ha a NAT megvalósulása és a pedagógusi munka minősége fontos, akkor miért nem terjed ki a NAT továbbképzés és vizsga azon szakképzésben oktatókra is, akik a NAT szerint dolgoznak? Miért csak a BM által felügyelt intézményekre vonatkozik?
  • (c) A jogszabály valóban ezt írja, de egyes pedagóguscsoportokat kihagytak. Csak azok tudnak részt venni, akiknek dolgoztak ki tanfolyamot és vizsgát. Akik nincsenek a listán (nem tudni milyen oknál fogva), mint például a könyvtárostanárok nem tanulhatnak/vizsgázhatnak, nem teljesíthetik jogszabályi kötelezettségüket. Ennek következményei pedig nem láthatók.

Kérdés: „Hogyan kívánja kiküszöbölni a NAT-vizsga a tantestületeken belüli konfliktusokat?”

Válasz: „Nem értem, mire gondol, mitől lenne itt konfliktus.  Nem konfliktus keltés a NAT vizsga célja.”

Pontosítás, problémák:

  • Arra a konfliktusra akartunk utalni, hogy ki teljesíti és ki nem teljesíti adott testületen belül a feltételeket, kit hogyan tesz az értékelés/megkülönböztetés részévé a NAT-vizsga és a TÉR.
  • Még nálunk is vannak véleménykülönbségek, hát még ahol erősebb a hierarchia mint az egymás közti figyelem és együttműködés, a pedagógus-értékelésről nem is beszélve.
  • Az is benne van, hogyha csalással/ügyeskedéssel/kikerüléssel szerezzük meg a vizsgát, akkor mi a morális következmény.
  • Meg az is benne van (ami persze nem igaz), hogy ha mindenki letette a NAT-vizsgát, akkor mindenki egyformán kompetens = nem lehet a (vezetői) értékelésben különbség.

További problémák

  • A PDSZ részletesen ír arról, hogy nem tisztázott, mi a következménye ennek a kötelező vizsgának. https://pdsz.hu/milyen-kovetkezmenye-van-annak-ha-nem-csinalom-meg-a-nat-vizsgat/ 
  • A 18/2024. (IX. 2.) BM rendelet 4. § (3a) szerint „az értékelő vezető a (3) bekezdés a) pontja szerinti pedagógus értékelése során az 1. mellékletben foglalt táblázat 2. sora szerinti szempont értékelése során figyelembe veszi a köznevelésért felelős miniszter által az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint elrendelt képzés teljesítését és eredményét.” Ebbe a bizonyos 28 pontba tartozik a NAT-vizsga is.
    • A PDSZ közétett egy választ az OH-tól: „a képzés teljesítése, illetve a vizsga „nem felelt meg” eredménye nem feltétlenül jár munkajogi következménnyel. Az Ön intézményében a teljesítményértékelését végző vezető figyelembe veszi ezt a tényt a tanév végén esedékes pedagógus teljesítményértékelés (TÉR) során.”
0
Facebook Twitter Google + Pinterest