A közveszélyt okozó május 4-i érettségi elleni tiltakozást nagyban nehezíti, hogy a diákok, a szülők, a tanárok nagy része nagyon-nagyon túl akar lenni már az egészen. A kormányzati kommunikáció is azt szajkózza, hogy aki a májusi érettségit akadályozza, a diákok továbbtanulását veszélyezteti. Holott a 80 ezer tanuló veszélyhelyzetben való érettségiztetésén túl számos más lehetőség lenne a középiskola lezárására és a továbbtanulásra.
Mint nyilatkozatunkban is kimondtuk, ideális megoldás nincs, minden megoldás esetén vannak, akik rosszabbul járnak. Ezért nem tettük le a voksot – sok más szervezettel együtt – egyik megoldás mellett sem.
Annak érzékeltetésére azonban, hogy nem a jelenlegi megoldás az egyetlen, felsorolunk néhány lehetőséget. Mivel nem mindenki tanul most tovább , számos intézkedést a felsőoktatástól függetlenül is meg lehetne tenni. Más intézkedésekhez a felsőoktatással való egyeztetésre van szükség – de miért ne változtathatna a lehetséges kereteken belül a felsőoktatás is? Már csak azért is, mert idén minden eddiginél kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba: az átlagos csökkenés 20 %, de 35 karon 30, a pedagógusképzésben 40, az óvodapedagógus-képzésben 55 % a csökkenés
Lássunk hát néhány lehetőséget – minősítés nélkül:
- a 12. évfolyamos végbizonyítvány jogosíthatna – akár ideiglenes jelleggel – érettségihez kötött szakma tanulására, érettségihez kötött munkakör betöltésére
- a szakgimnáziumok 13. évfolyamára lépés a jelenlegi jogszabályok szerint is lehetséges érettségi nélkül, kötelező őszi érettségivel – ezt lehetne közismertté tenni, meghatározva hozzá az őszi érettségi feltételeit
- a felsőoktatási felvételi feltételeket módosítani lehetne akár általánosan, akár a pótfelvételinél; azokra a felsőoktatási szakokra, intézményekbe, ahova nincs számottevő túljelentkezés, fel lehetne venni mindenkit, aki valamilyen előírt középiskolai eredménnyel rendelkezik
- minimálisra lehetne csökkenteni a vizsgák számát a jegyek megajánlásával (valamilyen számítási mód szerint), lehetővé téve valamilyen korrekciót, vizsgát azoknak, akiknek ez nem felel meg
- ahol elengedhetetlennek látszik a sorrend vizsgával való megállapítása, lehetne csak a felvételi tárgyakból vagy csak emelt szinten vizsgázni
- ha csak kevesen vizsgáznának, lehetne online szóbelit szervezni, mint ahogy a felsőoktatásban most a vizsgákat szervezik
- a felsőoktatás még akkor is tudna időben kezdődni, ha csak augusztusban tartanák a vizsgákat (azoknak, akiknek erre szükségük van); ha erre augusztusban sem ad a járvány lehetőséget, akkor a felsőoktatásnak úgyis később kell kezdődnie
- ha mindenáron járvány alatt – de semmiképp sem annak csúcspontján! – rendezik meg a vizsgákat, az azon részt venni nem tudók vagy nem akarók számára olyan időpontban kellene a pótló – akár digitális – vizsgát megszervezni, ami lehetővé teszi a továbbtanulásukat…
Vannak helyzetek, amikor valóban csak rossz és még rosszabb időpontok között lehet választani. Egy életveszélyben levő beteget akkor is meg kell operálni, ha pillanatnyi állapota miatt kockázatos a műtét – ott lehet azt mérlegelni, hogy most vagy később nagyobb a kockázat.
Itt azonban nem ez a helyzet.
Horn György szavaival (amelyben a felvételi rangsor csak kevés esetben szükséges felállítására utal): Megéri-e ennek a néhány ezer gyereknek a rangsorolása akárcsak egy nagymama halálát?
Összeállította: Juhász Ágnes