A Lépjünk, hogy léphessenek Közhasznú Egyesület más civil szervezetek – köztük a Csak Együtt van Esély Csoport – támogatásával hosszú küzdelemben, számos akcióval elérte, hogy a kormányzat elismeri a fogyatékos gyermek otthongondozását az ápoló családtag munkájának és nyugdíjjogosultságot szerző időnek. 2019. január 1-től bevezették a gyermek otthongondozási díját (GYOD), mely havi 100.000 Ft. Gratulálunk a sikerhez!
Az örömbe azonban nem kis üröm vegyült, amikor – az érintettek való egyeztetés nélkül – megjelent a végrehajtási rendelet, benne a jogosultság elbírálásához megadott szempontrendszerrel. A szülők egy része, aki eddig ápolási díjban részesült, most attól tart, hogy a szakértői vizsgálat szempontrendszere alapján nem lesz jogosult sem a GYOD-ra , sem az ápolási díjra. A szempontrendszer jelenleg ugyanis csak az önellátási képességet nézi, így – ha a rendeletet nem módosítják időben – sok autista, értelmi fogyatékos, epilepsziás és egyéb ápolása szoruló gyermeket gondozó szülő kiesik a GYOD-ra jogosultak köréből. A szülői megkeresések alapján a szervezetek levélben fordultak Fülöp Attila államtitkárhoz, melyben kérik a szempontrendszer felülvizsgálatát, mivel azt diszkriminatívnak tartják. A levél mellékletében a szülői felvetéseket olvashatjuk. A problémával a 24.hu összefoglaló riportja is foglalkozott.
Bár az első reakció nem pozitív – az ECHO TV Napi aktuális című műsorában Fülöp Attila, az EMMI szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára azt mondta, hogy „Sajnálatos, hogy fogyatékosságügyben, szociális területen, az egyéni helyzeteket kihasználva teljesen méltatlanul próbálnak meg politikai hisztériát kelteni” – reméljük, hogy a szervezeteknek sikerül ezt a csatát is megnyerniük.
Az eset egyrészt azt mutatja, hogy tudatos, végiggondolt, elszánt küzdelemmel lehet változásokat elérni – másrészt azt, hogy mire vezet az érintettekkel való egyeztetés nélkül, a valós helyzetet nem ismerve történő jogszabályalkotás.