Szakképzés és felnőttképzés
| A közös oktatási minimum kidolgozását – a kormányzati ciklusokon átívelő oktatáspolitika kialakítása érdekében – a Tanítanék Mozgalom képviselői kezdeményezték. A három hónapig tartó tárgyalássorozat tíz párt oktatáspolitikusai és szakértői, valamint a Tanítanék mozgalom és az Oktatói Hálózat aktivistáinak közreműködésével zajlott. A dokumentumot aláíró 9 párt: DK, Együtt, Liberálisok, LMP, MOMA, Momentum, MSZP, Párbeszéd, Új Kezdet. A Jobbik, bár szakértője révén részt vett a tárgyalásokon, végül több, korábban egyeztetett sarkalatos pont elhagyásához kötötte a dokumentum elfogadását, s azt végül nem írta alá. (A dokumentum február 5-i aláírási ceremóniája.) |
A szakképzés és felnőttképzés egységes reformja
A 9 ellenzéki párt vezetői által aláírt dokumentum leszögezi, hogy a szakképzésnek és a felnőttképzésnek a közoktatásra és a felsőoktatásra is tekintettel levő reformja kulcskérdés, mivel jelenlegi rendszere, formája és tartalma károsan befolyásolja a társadalom szerkezetét, fokozza az egyenlőtlenségeket ahelyett, hogy csökkentené. Az oktatáspolitika e területén különösen fontos a diszkrimináció-mentesség, az esély- és feltételteremtés, az intézményeken belüli és azok közötti átjárhatóság, a tanulmányi utak zsákutca-mentessége, és lehetőségek biztosítása az iskolai életutak felnőttkori korrigálására. A dokumentum szerint a felnőttképzésre vonatkozó szabályozásnak igazodnia kell a felnőttek tanulási sajátosságaihoz és változatos élethelyzetéhez. A felnőttoktatás kiemelt feladata a pályamódosítások lehetővé tétele mellett a közművelődési és kedvtelési célú közösségi tanulás, a művelődés. A felnőttoktatás feladata az is, hogy a kulcskompetenciákat fejlessze az iskolarendszer alsóbb szintjein nem megfelelő oktatásban részesült felnőttek körében. A dokumentum egységes szakképzési és felnőttképzési stratégia kidolgozását és törvénybe foglalását tűzi ki célul. Ezen belül és emellett számos intézkedést tervez.
Tervezett intézkedések:
- az EU országaiban elismert szakképesítések és szaktudások megszerezhetőségének biztosítása,
- az élethosszig tartó tanulásra is felkészítő szakképzés tartalmának meghatározása a készség- és kompetencia-fejlesztés céljainak megfelelően,
- szakmai támogatás nyújtása a szakképző intézmények pedagógusai számára az alapképességek fejlesztéséhez szükséges hatékony módszerek alkalmazásához,
- a rövid időtartamú, specializáló szakmai képzések áthelyezése a 12. évfolyam utáni iskolai szakképzésbe, illetve a felnőttoktatásba és felnőttképzésbe,
- lehetőség teremtése arra, hogy az iskolai szakképzés során módosítani lehessen a szakmaválasztást és iskolatípust is lehessen váltani,
- teljes értékű érettségi biztosítása a szakgimnáziumokban is, ami lehetővé teszi a felsőfokú továbbtanulást
- a szakértők, szakmai szervezetek, pedagógusok, a gazdasági érdekképviseletek és a munkavállalókat képviselő szervezetek bevonása a döntés-előkészítési, oktatáspolitika-alkotási folyamatokba,
- szakképzési bizottság létrehozása az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatás-politikai Tanács tapasztalatai alapján létrehozandó új, országos szintű konzultatív testületben,
- a tanulási motivációit is fejlesztő, komplex képzési programok működtetése a hátrányos helyzetűek körében,
- A Munka Törvénykönyvének a munkavállalók felnőttkori képzését támogató módosítása,
- a munkáltatók érdekeltségét növelő adókönnyítések bevezetése a munkavállalóik képzésénél,
- a nem formális keretek között szerzett ismeretek, tudás és készségek formális elismerését lehetővé tévő feltételek fokozatos megteremtése,
- ingyenes pálya-tanácsadási szolgáltatás bevezetése felnőttek részére,
- az egy évig tartó képzési szabadság pénzügyi és jogszabályi feltételeinek megvizsgálása.
Szakképzés és felnőttképzés cím alatt itt olvashat további részleteket az Oktatási minimumból.