Az elmúlt hetekben különösen sokat lehetett olvasni különös igazgatói kinevezésekről. Számos esetben indoklás nélkül nyilvánítottak érvénytelennek támogatást kapott intézményvezetői pályázatokat, neveztek ki a nevelőtestület által nem támogatott vezetőket az iskolák élére. A civil szervezetek mellett a Nemzeti Pedagógus Kar és a szakszervezetek is úgy gondolják: elengedhetetlen lenne a döntések indoklása, és semmiképpen nem szabadna vezetőt kinevezni a nevelőtestület ellenében.
Tartalom
- Iskolaigazgatók kinevezése
- Parragh László és a gimnáziumok jövője
- Mobilitás
- Szakképzés
- NAT
- Hazafias testnevelés
- Nyelvoktatás
- Lex Taigetosz
- Tankönyvek
- Felsőoktatás
- CEU
- Diáksikerek
1. Iskolaigazgatók kinevezése
Aki nincs velük (07é.13.)
Huszonkét év után válthatják le posztjáról a makói József Attila Gimnázium igazgatóját, Rója Istvánt. Munkájára panasz nem érkezett korábban, a tantestület és a szülők támogatják, az igazgatói pozícióra egyedüli pályázóként jelentkezett. Mégsem felelt meg. Ennek az egyik oka az lehet, hogy az igazgató tavaly aláírta a Herman Ottó Gimnázium kiáltványát, ami az oktatás viszontagságos állapotaira, az új közoktatási rendszer kudarcára próbálta felhívni a figyelmet. Az eset ismét rávilágít a kormánypártok logikájára: arra a logikára, amit ugyebár Rákosi elvtárshoz szoktunk társítani: aki nincs velük, az ellenük van.
(Forrás: Magyar Nemzet)
A keszthelyi gimnázium után újabb iskola igazgatói kinevezésénél hátrál meg a Fidesz? (07.16.)
A keszthelyi Vajda János Gimnázium általam nyilvánosságra hozott igazgatóválasztási botránya nyomán Balatonszentgyörgyről is megkerestek, ahol a helyi általános iskolában szintén érdekes körülmények között zajlik az intézményvezető kiválasztása.Legfrissebb értesüléseim szerint a KLIK Balatonszentgyörgyön sem kívánja hatalmi szóval megváltoztatni az igazgatóválasztás legitim és a helyi közösség által elfogadott eredményét. Ha mégis így lesz, számíthatnak az Együtt és a sajtó kiemelt érdeklődésére, akárcsak a keszthelyi gimnázium igazgatói pályázatánál.
(Forrás: Index)
E-mailben rúgták ki az igazgatót (07.16.)
Menesztik a Szinyei Merse Pál Gimnázium igazgatóját – ezt ő maga erősítette meg Híradónknak. Hogy miért, ő sem tudja. Ennek a gimnáziumnak a tanulói és tanárai szenvedtek tragikus buszbalesetet Veronánál, még év elején. Az intézményt vezető Tóth Gábor azt mondja: három napja egy e-mailből tudta meg, hogy az államtitkár indoklás nélkül elutasította az újbóli pályázatát az igazgatói posztra – pedig rajta kívül nem is volt más jelölt.
Petíció indult a Szinyei gimnázium igazgatójáért, Balog gyorsan hosszabbított (07.16.)
Online petíciót indítottak a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium igazgatójáért, Tóth Gáborért, aki bár egyedüliként indult az iskola igazgatói pozíciójára kiírt pályázaton, jelentkezését mégsem fogadta el az Emberi Erőforrások Minisztériuma – tudta meg a Magyar Nemzet. Nem sokkal később az MTI-vel azt közölte a tárca: miniszteri utasításra legalább egy évvel meghosszabbítják a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium igazgatójának megbízatását.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Hiába a tiltakozás, a kormány igazgatót váltott (07.18.)
Az igazgatói posztra kiírt pályázaton elindult az eddigi igazgató, az intézményt 25 éve irányító Zoltán László, illetve jelenlegi helyettese, Cserfalviné Mészáros Zsuzsanna is. Zoltán László alakította át két tannyelvű intézménnyé a gimnáziumot, ahova az utóbbi években többszörös a túljelentkezés, ma már 838-an tanulnak az iskolában. A helyzet pikantériája, hogy Zoltán Lászlóval pár napja egy kurta telefonhívás keretében közölte az Emmi, hogy nem őt választották.
(Forrás: Magyar Nemzet)
„Tévesek azok a sajtóban megjelent találgatások, amelyek szerint politikai szándék áll a Budapest II. Kerületi Szabó Lőrinc Két Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium intézményvezetői pályázatáról hozott döntés mögött. A valóság ezzel szemben az, hogy szakszerű, megalapozott és jogszerű döntés született. A Klebelsberg Központot az ügyben megkereste az iskola szülői munkaközössége is. A jelenlegi intézményvezető megbízatása 2017. július 31-én lejár, ezért az illetékes minisztérium pályázatot írt ki az igazgatói posztra. A pályázati eljárás jogszerű, érvényes, de eredménytelen volt. A minisztérium a döntési folyamat során minden körülményt, köztük a véleményezésre jogosultak javaslatait, a benyújtott pályázatokat valamint a szakmai szempontokat mérlegelve, és az intézmény jövőjét szem előtt tartva határozott úgy, hogy az egyik pályázót bízza meg egy évre az intézményvezetői feladattal. A pályázati eljárás lebonyolítása, valamint a döntés meghozatala a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően zajlott.”
(Forrás: 444.hu)
Gyanús a szülőknek az új iskolaigazgató kinevezése (07.22.)
A szülők arra figyelmeztették a fenntartót, hogy a vonatkozó kormányrendelet leszögezi: ha eredménytelen a pályázat, ki lehet ugyan egy évre nevezni valakit pályáztatás nélkül, de az illetőnek teljesítenie kell „az intézményvezetői megbízáshoz szükséges feltételeket”. Márpedig a köznevelési törvény szerint alapfeltétel, hogy a kinevezett pedagógus határozatlan idejű, teljes munkakörű állásban legyen az iskolában. T. Zuggó Tünde pályázatából viszont kiderül, 2010 óta nem tanított. A törvény egyetlen kiskaput hagy: ha az igazgatót hirtelen tanítással is megbízzák. Ám az iskolában senki nem tud arról, hogy T. Zuggó Tündét felvették volna óraadónak is.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Csak az lehet iskolaigazgató, akinek zsebében ott Fidesz-tagkönyv (07.24.)
Palkovics államtitkár indokolás nélkül mindhárom pályázatot elutasította, nem nevezett ki senkit az iskola igazgatójának. Totyik Tamást egymondatos levélben tájékoztatták, hogy pályázatát az oktatási kormányzat nem támogatta. Senki sem érti mi történhetett, hiszen a mindenki által támogatott iskolaigazgató-elölt szakmai felkészültsége, emberi tisztessége, egész eddigi életútja megkérdőjelezhetetlen, makulátlan. A szülők felháborodva fogadták a döntést, képviselőiket augusztus elsején fogadja a tankerület vezetője.
(Forrás: propeller)
Iskolaigazgatók leváltása: érveket akar a szakma (07.24.)Jó lenne, ha az iskolaigazgatói pályázaton elutasított jelöltek nem egy egyszerű „nemet” kapnának, hanem egy rövid indoklást is, ezt a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) kezdeményezte is a döntéshozóknál – erről beszélt lapunk megkeresésére az elmúlt időszak vitatott intézményvezetői kinevezései kapcsán Horváth Péter, az NPK elnöke. Mint ismeretes, a közelmúltban országszerte több iskolában is felháborodást váltott ki, hogy nem a helyi tantestületek és a közösség által támogatott intézményvezető-jelöltek kinevezésére bólintott rá az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Vitatott döntésre volt példa egyebek közt Algyőn, Makón, Keszthelyen, de a fővárosban is.
(Forrás: Magyar Nemzet)
„Érthetetlen döntés született a kazincbarcikai iskolaigazgatói kinevezésről!” (07.25.)
A Pollack Mihály Általános Iskola intézményvezetői posztjára pályázatot írtak ki. Két jelölt nyújtotta be pályázatát: Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes, aki 13 éve igazgatója, 34 éve tanára az intézménynek, és 6 intézmény, közel 3 ezer gyerek, valamint 270 pedagógus munkáját irányította. Eddig. Mert az emberi erőforrások minisztere nem őt, hanem a másik pályázót, Kondorné Sztojka Ágnest kívánja kinevezni, aki az Aggteleki Általános Iskola igazgatója, Kazincbarcika képviselő-testületének tagja (Fidesz-KDNP). Pedig a nevelőtestület az eddigi igazgatót támogatta.
(Forrás: BOON)
Több mint kétszázan tűztek zöld szalagot – az algyői iskola új vezetője ellen tüntettek (07.25.)
Nem adta le az éves előírt matematika tananyagot, nem vigyázott az osztálykiránduláson a rábízott gyerekekre, vezetői pályázata idézetekkel teletűzdelt, célok nélküli sablonszöveg – többek között ezeket fogalmazták meg az Algyői Fehér Ignác Általános Iskola élére kinevezett Gondáné Pál Ildikóval szemben az intézmény előtt tartott tüntetésen. A résztvevők hangsúlyozták, nem politikai kérdésről van szó, hanem arról, hogy alkalmatlannak tartják szakmailag a poszt betöltésére.
(Forrás: szegedma)
A szülők, a tanárok és az önkormányzat ellenében neveztek ki új iskolaigazgatót a XIII. kerületben (07.26.)
A XIII. kerületi önkormányzat közleménye szerint az Angyalföldön működő XIII. Kerületi Ének–zenei és Testnevelési Általános Iskola igazgatói posztját úgy bízta új emberre az emberminisztérium oktatási államtitkársága, hogy a jelölt leadott szakmai programját a tantestület 87 százaléka nem támogatta, az alkalmazottak 89 százaléka ellenezte, a szülői munkaközösség sem kért belőle, és a XIII. kerületi önkormányzat képviselő-testülete is alkalmatlannak tartotta.
(Forrás: 444.hu)
Igazgatóváltás politikai felhangokkal (07.26.)
Ketten pályáztak a keszthelyi Vajda János Gimnázium intézményvezetői posztjára, de egyikükből sem lesz most igazgató. Értesüléseink szerint az iskola két tanárának, Markovics Györgynek és tanárok, szülők által támogatott Rónaky Attilának a pályázatát is elutasította a nagykanizsai tankerület, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A jelenlegi igazgató, Szörényi Zoltán mandátuma hamarosan lejár, a tantestület azonban még most sem tudja biztosan, ki fogja vezetni szeptembertől az intézményt. Noha Szörényi nem pályázott, a legvalószínűbb, hogy az ő megbízását hosszabbítják meg, úgy tudni, politikai okokból a tankerület is ezt preferálná.
(Forrás: Népszava)
Igazgatóváltások az iskolák élén: álhírekkel zavarják meg a szülőket a Klebelsberg Központ szerint (07.26.)
Számos fővárosi és vidéki oktatási intézményről is megjelentek hírek, amelyek szerint a tantestületek, a szülői közösségek által sem támogatott vezetők kerültek az intézmények élére. Makó és Algyő a megyei példa. A Klik kiakadt. Algyőn ezen a héten tüntetést hirdetett a helyi iskola szülői munkaközössége, mert a tantestület, a szülők és az önkormányzat akarata ellenére is Gondáné Pál Ildikó mellett döntött a minisztérium. A makói József Attila Gimnázium leváltott igazgatója, Rója István interjúban beszélt arról, hogy 22 év után azért nem fogadták el pályázatát
(Forrás: Délmagyar
Igazgatói pályázatok: nem indokolnak, mert az máshol sem szokás (07.27.)
A helyettes államtitkár szerint az új rendszer, vagyis az, hogy a tárcánál döntenek, jobb. „Az, hogy helyben születhettek döntések, az nem jelenti azt, hogy adott esetben ott nem volt olyan ráhatás, vagy nem történhettek esetleg ott olyan szabálytalanságok, amelyeket ma viszont a társa azért »megfog«” – fogalmazott. Maruzsa Zoltán állította: mindig szakmai szempontok alapján választanak igazgatót. Egyáltalán nem bevett szokás az – akár az állami, akár a céges világot vizsgáljuk –, hogy részletes indoklások szülessenek. Az indoklás hiánya egyébként a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint sem jó módszer. Maruzsa Zoltán azt ígérte, egyeztetnek majd a pedagóguskarral.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Elutasított intézményvezetői pályázatok, támogatás nélküli kinevezések – indoklás nélkül (07.29.)
Indoklás nélkül nyilvánítottak érvénytelennek támogatást kapott intézményvezetői pályázatokat, neveztek ki a nevelőtestület által nem támogatott vezetőket az iskolák élére. Az érintettek mellett a Nemzeti Pedagógus Kar és a szakszervezetek is úgy gondolják, szükséges lenne a döntések indoklása, és nem szabadna vezetőt kinevezni a nevelőtestület ellenében. Cikkünkben kitérünk arra is, milyen lehetőség van jelenleg az okok kiderítésére, a döntés megtámadására.
(Forrás: ckp.tanitanek.com)
Egy újságírói kérdésre válaszolva mondta a vitatott iskolaigazgatói kinevezésekről, hogy „egy évben sok száz igazgatót neveznek ki, és a döntések elsöprő többségével, 99,5 százalékával (ez a szám honnan jött?) mindenki egyetért. Ha bárki úgy érzi, hogy törvénytelen volt az eljárás, akkor jogorvoslattal élhet, de úgy tudom, az eljárás törvényességét senki sem vitatta egyik esetben sem”.
(Forrás: Magyar Narancs)
Alig van hatalmuk, de az a biztos, ha fideszesek az iskolaigazgatók (08.08.)
Amíg az önkormányzatok nevezték ki az iskolaigazgatókat, legalább félhettek tőle, hogy ha rosszul választanak, a lakosok megbosszulják a rossz döntésüket, és leválthatják őket. A kormány viszont következmények nélkül küldheti a számára kedves embereket az iskolák élére, függetlenül attól, mit akarnak a helyiek. Bár az igazgatók kezét megkötik a tankerületek, a kistelepüléseken élők még mindig felnéznek rájuk, ezért a választások előtt nem mindegy, kik vezetik az iskolákat.
(Forrás: abcug.hu)
Tiltakoznak a szülők a szegregáló iskolaigazgató ellen (08.09.)
A Biatorbágyi Általános Iskolában a szülői közösség nem ért egyet az újra kinevezett igazgató személyével, és az iskola szegregációgyanús gyakorlatával, az önkormányzat azonban meg sem hallgatta az ellenjelöltet – számolt be az esetről az Index a most esedékes iskolaigazgatói megbízások megújítása kapcsán.
(Forrás: Népszava)
2. Parragh László és a gimnáziumok jövője
Itt a magyarázat: ezért üzent hadat a gimnáziumoknak Parragh László (07.13.)
A kamarai elnök régóta forszírozza a „piac” igényeit jobban szolgáló oktatási rendszer kialakítását, s ebben számíthat az ország újraiparosítását kiemelten fontosnak tartó Orbán Viktor miniszterelnök figyelmére. De vajon egy új kormányzati reform előkészítése zajlik? Parragh László lapunknak ezt cáfolja, azt mondja, kamarai véleményt képvisel. Ugyanakkor tény, hogy minden kormányzati előfeszítés ellenére a szakképzés súlya csökken, a diákok inkább a gimnáziumi oktatást választják. Ennek egyik oka a képzés alacsony színvonala, a másik a diákok jelentős részének motiválatlansága.
(Forrás: Heti Válasz)
Lebutított jövő – Parragh László és a kormányzat harca az értelem ellen (07.13.)
Parragh László elszántságára, ha nagyon keresünk, még találhatunk racionális magyarázatot. A magyar ipar egyes, egyébként sem túl versenyképes szereplőinek rövid távon talán jó lehet, ha a közoktatási rendszer nem a végzett munkaerő minőségére, hanem a mennyiségére koncentrál. Más kérdés, hogy később a teljes adófizetői közösség fogja viselni a szakmájuk elavulásával maximum közmunkára fogható tízezrek támogatásának költségeit. Hogy a kormánynak miért érdeke ez, arra nehéz mást mondani, mint hogy dacból is az ellenkezőjét akarják csinálni annak, amit a „liberális mainstream” szakértői javasolnak.
(Forrás: Magyar Narancs)
3. Mobilitás
Épp csak azt nem adja a magyar iskola, ami a boldoguláshoz kell (07.13.)
Mint oly sok mindenben, a magyar diákok a problémamegoldási készségeket mérő teszteken is cudarul teljesítenek. Pedig a 21. században a modern oktatási rendszerek egyik legfontosabb feladata lenne, hogy felkészítse a diákokat a gyorsan változó világban folyamatosan kialakuló új helyzetek megoldására. A magyar iskolákban jelenleg az árral szemben úszik az a tanár, aki figyel arra, hogy a tanóráin a tárgyi tudásuk mellett fejlődjön a gyerekek gondolkodása is.
(Forrás: abcug.hu)
Befagyott társadalom – Leállt a társadalmi mobilitás Magyarországon (07.15.)
Néhány hónapja nyilvánossá váltak az Eurofound nagyszabású kutatásának eredményei. E vizsgálat az Európai Unió tagállamainak mobilitási folyamatait hasonlította össze a 2002 és 2010 között felvett adatok alapján. A kutatás Magyarországra vonatkozó tapasztalatai egészen lesújtóak. A magyar az Európai Unió legzártabb társadalma. A Magyarországon élőknek van a legnagyobb esélyük arra, hogy abban a helyzetben maradjanak, amiben a szüleik voltak. Ha a nemek szerinti bontást vizsgáljuk, a kép semmivel sem vidámabb: mind a magyar férfiak, mind a magyar nők az utolsó helyen állnak. Mindez azonban nem az ő hibájuk. A hiba a „rendszerben” van. A fő ok a társadalmi felemelkedést segítő esélyteremtő intézményrendszerek gyengesége, illetve hiánya.
(Forrás: Népszava)
4. Szakképzés
A duális szakképzési rendszer nem attól duális, hogy az iskolában és a vállalatnál megosztva folyik a képzés, hanem attól, hogy a képzőhelyeket a vállalatok a munkaerő-piaci kereslet alapján hozzák létre. Ez Németországban egyfajta befektetés a jövőbe, semmiképpen nem nyereséges a képzés pillanatában, viszont ezáltal a cégek a minőségi képzésben érdekeltek. Ezzel szemben Magyarországon a gyakorlati képzést biztosító cégek olyan költség-visszatérítést kapnak a tanulóik után, hogy némi profitra is szert tehet az, aki diákot fogad, főleg, ha a leggyengébb tanulóktól megszabadul, és csak a jobbakat tartja meg és dolgoztatja.
(Forrás: 168 óra)
Ad hasznos ismereteket? Ad! – Pölöskei Gáborné elégedett a szakképzés rendszerével (07.16.)
Maximálisan indokolt, hogy a szakképzéssel kapcsolatos irányítás átkerült a nemzetgazdasági tárcához, mert ennek az oktatási területnek szorosan össze kell kapcsolódnia a foglalkoztatási szakpolitikával. A Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára elégedett a megújult, szakértők által ugyanakkor súlyos bírálatokkal illetett szakképzési rendszerrel, és abban sem lát problémát, hogy a Parragh László vezette iparkamarának szinte kizárólagos befolyása van a területtel kapcsolatos kormányzati döntésekre. Úgy véli, a szakképzésnek a gazdaság igényeire kell fókuszálnia, és nem elsődleges feladata az, hogy kompenzálja a nehéz sorsú gyermekek hátrányait.
(Forrás: 168 óra)
Áder János húga szerint nem baj, hogy a magyar oktatás nem segít a hátrányos helyzet leküzdésében (07.16.)
„Ön szerint az megoldás lenne a gazdaság fejlődésére, ha a szakképzést a hátrányos helyzet megoldásának tekintenénk?” Majd egy következő válaszában kifejti, hogy „a szakképzés a gazdaság igényeire kell hogy fókuszáljon, és nem elsődleges feladata a hátránykezelés. A hátrányos helyzetű gyerekek helyzetének javítása következmény. Nem mindegy, hogy mi a cél és mi a következmény. A cél a gazdaság igényeinek kielégítése, és ezért jó helyen van itt az oktatás (mármint az NGM égisze alatt).”
(Forrás: Magyar Narancs)
Beterelnék a diákokat a szakképzésbe, de a cél pont nem az, hogy a helyzetükön javítsanak (07.18.)
A gazdasági fejlődés záloga nem az, hogy értelmetlen módon beterelünk gyerekeket egy olyan oktatási intézménytípusba, ami semmilyen garanciát nem ad arra, hogy a végén valóban jól jöhetnek ki belőle. Hol vannak azok a számok, amelyek igazolják, hogy valóban értelmes életpályát fog tudni adni ez a végzettség a fiataloknak? Hol látjuk azokat a makrogazdasági folyamatokat, melyek átstrukturálják a munkaerőpiacot, és biztos (tehát vonzó) elhelyezkedést garantálnak számukra? Egyáltalán mi a garancia arra, hogy az amúgy sem túl jó színvonalú szakképzés valóban versenyképes tudást biztosít majd nekik?
(Forrás: Kettős mérce)
Akár árral szemben is (07.14.)
Két minapi kormányzati jelentés is arról árulkodik, hogy az erőteljes intézkedések ellenére mind rosszabb eredményeket produkál a középfokú képzés. Nézzük a számokat, amelyek tényleg nem adnak okot túl sok örömre. A szakiskolába jelentkezők száma a gyerekszám általános csökkenéséhez képest is jelentősen visszaesett. Az elmúlt öt évben százezer gyerek hullott ki a középfokú képzésből, ebből 84 ezer a szakképzésből. A 2011–2012-es tanévben a nappali rendszerű képzésben 567 451 tanuló vett részt, a 2016–2017-esben pedig már csak 434 707. Öt év elteltével 132 744 tanulóval kevesebben ültek iskolapadban.
(Forrás: Magyar Nemzet
Csak nyerhet az a fiatal, aki hiányszakmát tanul (08.18.)
Sajnálom azt a 33 ezer fiatalt, akiknek nem sikerült a felvételijük a felsőoktatásba, mert ha egy részük a szakképzést választja, akkor most egy sikeres életpályamodell első szakaszát teljesíthették volna, vagy esetleg sokkal simább úton kerültek volna be az egyetemre vagy a főiskolára – mondta lapunknak Vörös-Gubicza Zanett, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési igazgatója. Hozzátette: nincs veszve semmi, országos szintű a munkaerőhiány, 50-60 ezer állás betöltetlen, ugyanakkor a felsőoktatásba fel nem vett fiatalok 238 szakma közül választhatnak 44 képzési centrumban.
(Forrás: Magyar Idők)
5. NAT
Van szülő, aki ezt még megvárja, addig nem mennek el az országból – beszélgetés Csépe Valériával (07.13.)
Nahalka István oktatáskutató egyenesen horrorisztikusnak nevezte a koncepció azon elemét, hogy az új NAT tartalmazna alap-, emelt-, valamint speciális kerettantervet. Szerinte ez nem más, mint a szegregáció intézményesítése. Nézze, mindent félre lehet érteni, ha nagyon akarjuk. A dolog mindenesetre onnan indul, hogy bármilyen képességet nézünk, a gyerekek több csoportra oszlanak. Aki a középtartományba, szűkebb értelemben 68, tágabb értelemben 84 százalékba tartozik, az az adott képesség, készség szempontjából úgynevezett tipikus fejlődésű. Aki pedig a középmezőnytől lefelé és felfelé van, az az atipikus, valamiben kiugróan tehetséges vagy egy kicsit lassabb, felzárkóztatandó. Nekik szól az emelt vagy a speciális kerettanterv.
(Forrás: 24.hu)
Gyarmathy Éva: Legyen inkább értelem és harmónia (07.20.)
Készül a Nemzeti Alaptanterv. Nem tudni róla semmit, de egy rosszul megépített házon egy szép festés sem fog segíteni, így nem fogja megváltani az oktatásunkat, ezt biztosan tudhatjuk. Amúgy is kaptunk már kész Nemzeti Alap Tantervet országunk felelős vezetőitől. Sokáig óriás plakátokon és mindenhol olvashattuk is: Erős és büszke ország vagyunk.
(Forrás: hvg.hu)
NAT-munkálatok: várjuk a hivatalos információkat és a nyílt vitát! 2017-08-04
A NAT koncepció alapvetően befolyásolja a közoktatást, ezért elengedhetetlen, hogy a közvélemény megismerje azt. Az interjúban, illetve a tavaszi roadshow során sok olyan megközelítés elhangzott, amivel egyet tudunk érteni, de – mint arra elemzésünkben rámutattunk – a megismert koncepcióból ezek nem következnek. Az elképzeléseket csak akkor ítélhetjük meg, ha ismerjük azokat. Fontos az is, hogy a NAT kidolgozásába minél szélesebb körből válasszák ki a szakértőket. Ha valóban száz szakembert vontak már be a munkálatokba, nem fogadható el, hogy a CKP-hoz csatlakozott nagy múltú és nagy szakmai tekintélyű szervezetek nem kaptak felkérést a delegálásra.
(Forrás: ckp.tanitanek.com)
Az új Nemzeti alaptantervvel terelnének a szakképzésbe? (08.15.)
Mint ismeretes, a kormány az oktatással kapcsolatos tavalyi tiltakozások hatására úgy döntött: újból átalakítja a NAT-ot. Így vetődött fel annak a kérdése ismét, hogy érdemes lenne-e kilenc évfolyamossá alakítani az általános iskolákat, vagy inkább a jelenlegi, nyolc évfolyamos szerkezetet kell-e megújítani. Az új szerkezet bevezetése révén az alsó tagozat elvégzése után a kistelepülések tanulói a létrehozandó iskolaközponti iskolákban folytatnák általános iskolai tanulmányaikat, „ezzel csökkenne a teher a kistelepülések iskolafenntartása vonatkozásában”. Egyúttal magasabb színvonalú oktatást biztosítana a felső tagozatokon.
(Forrás: Magyar Nemzet)
6. Hazafias testnevelés
Jönnek a hazafias tornaórák (07.27.)
Még idén év végéig módosítani kell a testnevelésórák kerettantervét, hogy megjelenjen benne tantervi szinten a „hazafias és honvédelmi nevelés programja”. Ehhez kapcsolódóan megvalósíthatósági tanulmányt is ki kell dolgozni – derül ki a keddi Magyar Közlönyből. Nem oktatással kapcsolatos rendelkezésként jelent meg az intézkedés, hanem a védelmi felkészítés 2017. évre szóló feladattervében.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Hazafias tesióra: a tanterv részévé válik az alattvalóképzés? (08.03.)
Meglóduló fantáziával akár a sorkatonaság visszaállításának előkészítését is bele lehet látni abba a kormányzati tervbe, amely hazafias és honvédelmi elemekkel dúsítaná a testnevelésórákat. Arra egyelőre nincs válasz, hogy miként történik mindez, a tanárokban mindenesetre rossz emlékeket idéz a felvetés.
(Forrás: hvg.hu)
Sulyok Blanka: Hazafias tornaórák, lojális igazgatók, szép, új világ (08.04.)
Amikor meg kell védeni Európát, nincs idő oktatásfejlesztésre. De a hazafias tornaóra, az fontos. A gyerekek kis fogékony agyába bele kell égjen: itt veszély van. Itt háború lesz. Jobb, ha mindenki ideje korán megtanul célba lőni, és megtanulja, hogy kicsik hátra, nagyok előre, a gyenge leverve, a parancs teljesítve jó. Szádat befogod, sorba beállsz, vigyázz, kész, tűz. Ha nem tetszik, kerülhetsz te is célkeresztbe, mert ne félj, vannak sokan, akiknek ez tetszik.
(Forrás: Kettős mérce)
Az államtitkár szerint a hazafias tesióra életérzés, nem pedig a gyerekek militarizálása (08.07.)
Itt nem egy új tantárgyról beszélünk, még véletlenül sem! Tartalomról, életérzésről, ami már ma is megjelenik a történelemben, a földrajzban, de megjelenhet a zenében és a testnevelésórán is. A hatályos kerettantervek módosításánál is fontosabb azonban, hogy legkorábban 2019 szeptemberétől egyébként is jön az új Nemzeti alaptanterv.
(Forrás: Magyar Idők)
Hazafias tesi után sorkatonaság? Itt a HM válasza (08.08.)
Ettől függetlenül minden demokratikus társadalom oktatási rendszerében elengedhetetlen, hogy a lakosság felelőssége megjelenjen, amikor az ország védelmi képességéről van szó. Arról a védelmi képességről beszélek, amelyet meghatároz, hogy mennyire elkötelezett az adott ország lakossága a hazája irányában, mennyire kész azt megvédeni, ha szükséges. Fontos, hogy az iskolai évek alatt szó essen az ezzel szorosan összefüggő hazaszeretetről. Ebben nincs semmi ördögtől való, amitől bárkinek rettegnie kellene." – mondta Maruzsa Zoltán.
(Forrás: hvg.hu)
7. Nyelvoktatás
Lép a kormány az iskolai nyelvtanulás terén (07.11.)
Nyelvtanulással a boldogulásért címmel hirdet 3,3 milliárd forint keretösszegű, a középiskolások tanórán kívüli nyelvtanulását segítő pályázatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma – közölte Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár. a program keretében a középiskolások az iskolában vehetnek részt külön nyelvórákon, amelyeket az iskola nyelvtanárai, illetve felsőoktatási intézmények nyelvszakos hallgatói tartanak nekik. Az államtitkár elmondta: a pályázaton felsőoktatási intézmények vagy az általuk vezetett konzorciumok vehetnek részt
(Forrás: Eduline)
Bent ragadt több mint tízezer diploma (07.17.)
Csaknem 12 ezer diploma ragadt bent az egyetemeken és főiskolákon 2016-ban azért, mert hiányzott az oklevél kiadásához szükséges nyelvvizsga – írta a Magyar Hírlap az Oktatási Hivataltól kapott tájékoztatásra hivatkozva. Tavaly 11 708-an voltak azok, akik a bizonyítvány hiányában nem jutottak hozzá az oklevélhez. 2015-ben ez a szám 9354, egy évvel korábban 8500 volt – olvasható az újságban. A lapnak a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke azt mondta: hasznos lenne, ha a kormány újraindítaná a Diplomamentő programot.
(Forrás: Inforádió)
Minőségi problémák a hazai nyelvoktatásban (07.21.)
Amikor azt mondjuk, hogy a magyar nyelvoktatás nem jó, hogy kevesen beszélnek nyelveket, akkor nemzetközi statisztikákra szoktunk hivatkozni – mondta Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke a hír kapcsán, hogy a kormány ősztől helyzetfelmérő kutatást indít annak érdekében, miként lehetne javítani a hazai nyelvoktatáson. Szerinte a legnagyobb probléma az, hogy alacsony hatékonysággal működik a rendszer. Nulláról a középfokú szintig 480 tanóra alatt lehet eljutni, ehhez képest az állami iskolákban negyediktől tizenkettedikig általában 936 tanórát kapnak a diákok, és ez még nem is az emelt szintű óraszám, a többségnek mégsem elegendő a nyelvvizsgához.
(Forrás: Magyar Idők)
Tessék végre rendesen az idegennyelvet tanítani! (07.26.)
Mint az ATV műsorában sugárzott interjúból is kiderült, a legdrámaibb, hogy a közoktatás tunyasága, az oda nemfigyelés éppen a legfogékonyabb korosztályból, a középiskolát végzettek köréből szedi áldozatait. Ez szűrhető le abból amit a műsorban Salusinszky András a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete elnöke is elmondott, hogy a tanárok jelentős része maga sem használja eleget a nyelvet. Az ilyen oktató, hogy tudná nem csak megszerettetni, de arról is meggyőzni a diákokat, hogy az idegennyelv ismeret milyen óriási előny lesz nemcsak a felsőoktatásban, de később, a munkaerő-piacra kikerülve is. Hogy tud egyáltalán tanítani ilyen nyelvtanár?
(Forrás: propeller)
Tízezrével vesznek el a diplomák a nyelvvizsga hiánya miatt (08.05.)
A közoktatás hiányosságai miatt azok a szülők, akik megtehetik, nyelviskolába járatják a gyerekeiket. Az ottani oktatás sokkal hatékonyabbnak tűnik, hiszen sok diák az iskolában ezer óra után sem tudja letenni a nyelvvizsgát, míg a nyelviskolákban ennek a töredéke is elég ehhez. A nyelviskolát azonban sok szülő nem tudja megfizetni, ezért 2020-tól a felvételin megkövetelt nyelvvizsga szociális szűrő lehet a diákok között. A kormány nem mérte fel alaposan, mire képes a közoktatás, amikor 2014-ben elrendelte az új felvételi feltételeket. Éppen emiatt Székely László ombudsman elhalasztatná ennek a felvételi követelménynek a bevezetését.
(Forrás: hvg.hu)
8. Lex Taigetosz
Bősz Anett: Alázásalapú társadalom (07.12.)
Az eredmény a folyton fáradt, boldogtalan, túlterhelt és összetört gyerek. A Taigetosz-törvényre most mindenki felkapta a fejét, mert ez nyilvánvaló jele annak, hogy a rendszerben egyfelől nagyfokú szakemberhiány létezik – mi mással magyaráznánk a gyógypedagógiai feladatok ellátására feljogosított, nem gyógypedagógusok csoportját? –, másfelől pedig ismét az emberi méltóságot figyelmen kívül hagyó szabályozással kívánják egyszerűbbé tenni a rendszer irányítóinak dolgát. „Aki nem tud a többiekkel egyszerre megtanulni olvasni, az hülye – esetleg lusta.” Így mennek itt a dolgok.
(Forrás: 168 óra)
Ahol több a "problémás" gyerek, ott kevesebb a pénz (07.15.)
A szakma évek óta kongatja a vészharangot: miközben a tanulási problémákkal küzdő gyerekek száma nő, országszerte nagy hiány van gyógy- és fejlesztő-pedagógusokból. A statisztikai évkönyv szerint a gyógypedagógiai oktatásban foglalkoztatott tanárok száma az állami intézményekben összesen 9983, az egyháziakban 449 volt tavaly. Vagyis az állami iskolákban átlagosan 14,5 tanulási problémával küzdő gyerek jutott egy gyógypedagógusra, az egyházi iskolákban pedig 36,7. Ebből is látszik, hogy az egyháznak juttatott magasabb támogatások nem feltétlenül a nehézségekkel küzdő diákok hatékonyabb fejlesztésére mennek el.
(Forrás: Népszava)
Még ha többdiplomás is mindkét szülő, akkor is villámgyorsan a létminimum alá tud csúszni a család. Az elején úgy vannak vele: az anya otthon marad a kicsivel, elhordja minden létező fejlesztésre, az apa pedig egyedüli pénzkeresőként próbál meg helytállni. Mire 3 éves lesz a gyerek, nemcsak azt veszik észre, hogy üres a pénztárcájuk, de általában akkor jönnek rá arra is, hogy óvoda sem lesz, aki fogadja a kicsit. Az anya újabb három évet kénytelen otthon lenni, és sokszor ezután az is kiderül: iskola sem lesz, vagyis a gyerek 6 éves kora után sem mehet vissza dolgozni, pedig addigra már anyagilag teljesen kimerült a család.
(Forrás: Magyar Nemzet)
9. Tankönyvek
Hogy mennyire népszerűek a kísérleti tankönyvek, az az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet jelentéséből is könnyen leszűrhető: a megkérdezett tanárok alig 22,7 százaléka tanítana ezekből szívesen… Ugyanebből a jelentésből derült ki az is, hogy mi volt a legfőbb probléma a kísérleti tankönyvekkel: az első osztályos környezetismeret-könyvnek például nem volt logikai íve, hasonló volt a probléma a tizedikes matematika könyvvel is, a hatodikos magyar nyelv és kommunikáció könyvből pedig nehéz volt kiemelni a lényeget, és még hosszasan lehetne sorolni a hasonló panaszokat. Igaz ugyan, hogy ez a jelentés még a 2014-15-ös tanévben használatos tankönyvekre vonatkozik, azóta persze eszkábálták már párszor a szövegeket.
(Forrás: Kettős mérce)
Már szállítják a tankönyveket az iskolákba (08. 02.)
Maruzsa Zoltán kifejtette: a gyártási folyamat hétfőn lezárult, és ezzel megkezdődhetett évfolyamonként szétválogatva a könyvek kiszállítása a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. raktáraiból. Hozzátette: az előválogatással is az iskolák munkáját szeretnék megkönnyíteni a tanévkezdés előtt. A köznevelési intézmények mintegy 12 millió tankönyvet rendeltek meg a 2017/2018-as tanévre. A helyettes államtitkár emlékeztetett: a tankönyvellátás az 1–9. évfolyamon ingyenes, és rászorultsági alapon a 10–12. évfolyamon a diákok több mint 60 százaléka kapja térítésmentesen a kiadványokat,
(Forrás: Magyar Idők)
Sokkal jobb könyvből tanulhatnak a magyar gyerekek Romániában, mint idehaza (08.09.)
Egyszerűen felüdülés volt ezt a könyvet átolvasni, nagyságrendekkel jobb, mint a Magyarországon használt tankönyvek – mondta a Magyar Nemzetnek Arató László. A Magyartanárok Egyesületének elnökét azután kerestük meg, hogy több online közösségi fórumon is élénk diskurzust váltott ki a román oktatási minisztérium gondozásában megjelent új, ötödik osztályosok számára készült magyar nyelv és irodalom tankönyv.
(Forrás: Magyar Nemzet)
10. Felsőoktatás
Egyre több a pénzes külföldi diák, egyre kevesebb a szakközépből érkező magyar (07.13.)
Évről évre csökken a felsőoktatásba bejutó szakközépiskolás elővégzettségű diákok aránya, csak az elmúlt öt évben hat százalékkal esett vissza. Eközben rohamosan nő a külföldi hallgatók száma a magyar intézményekben – derül ki az Oktatási Hivatal Magyar Nemzet által megismert adataiból. Míg a 2012/2013-as tanévben a felsőoktatásba belépő diákok közel 20,5 százaléka szakközépiskolából jött, ez a tavaly ősszel kezdődő tanévre 14,5 százalékra csökkent. Ez azt jelenti, hogy tavaly kevesebb mint 6900 szakképző intézményből érkező diák kezdett felsőoktatási tanulmányokat.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Németek, kínaiak, irániak tanulnak a magyarok helyén (07.13.)
Miközben évről évre csökken a felsőoktatásba szakközépiskolai végzettséggel bekerülő magyar diákok száma, egyre több a külföldi – emeli ki a Magyar Nemzet az Oktatási Hivatal adataiból. Míg a 2012/2013-as tanévben még 20,5 százalék volt az előbbiek aránya, addig a tavaly ősszel kezdődő tanévben már csupán 14,5 százalék. Így kevesebb mint 6900-an érkeztek szakképző intézményből.
(Forrás: Napi.hu)
Alapozó képzés a Corvinus családpolitikai kurzusához (07.14.)
Szeptemberben indulhat a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) két féléves „családpolitikai elemző” szakirányú továbbképzése, amely a „családpolitika és humán-szakpolitikák gazdaságtana” mesterképzési szak alapozó képzése lesz – tudatta lapunkkal Lánczi András rektor megbízásából az egyetem vezetése. A rektori titkárság közölte azt is, hogy a szakirányú továbbképzés és a mesterszak erős közgazdasági alapokon álló, közpolitikai fókuszú program, így gazdája a Közgazdaságtudományi Kar keretein belül működő Gazdaságpolitika és Közpolitika Intézet lesz.
(Forrás: Magyar Hírlap)
Mit tudnak a kínai egyetemek? (07.18.)
Miben különböznek a nemzetközi rangsorokban előrébb végző egyetemek a magyar állami egyetemektől? Az adatok azt mutatják, hogy a nyugati és a kínai egyetemek is sokkal több pénzt költenek, és a tanárok túlterheltsége is kisebb. Például a nálunk jóval szegényebb Kína elitegyetemein egy diákra átlagosan tízszer annyi pénz, és másfélszer annyi oktató jut, mint a hazai elitegyetemeken. Ezen körülmények fényében különösen tiszteletre méltó a magyar állami egyetemen dolgozók elhivatottsága.
(Forrás: Index)
Egyetemi kar lett a Pető András Főiskola (08.01.)
Semmelweis Egyetem (SE) karaként működik mától a 2014 óta állami fenntartásban működő Pető András Főiskola, valamint az annak részét képező Konduktív Pedagógiai Központ, továbbá a konduktív fejlesztési intézmények, tehát a Pető óvoda és iskola. A két felsőoktatási intézmény szenátusai még áprilisban hoztak elvi nyilatkozatot az egyesülésről. Hankó Balázs, az orvos- és egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási képzőhelyek fejlesztésének koordinálására nemrég kinevezett miniszteri biztos lapunk megkeresésére hangsúlyozta: az integrációval Pető András szellemisége és hagyatéka tovább erősödhet.
(Forrás: Magyar Idők)
Negyven oktató távozik a Műegyetemről (08.02.)
2017 szeptemberétől közel 40 oktató távozik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karáról (BME GTK) – írja honlapján az intézmény hallgatói képviselete.Közleményükben hozzáteszik, a távozó oktatók más felsőfokú intézményben folytatják munkájukat, ugyanakkor számos új oktató érkezik a BME GTK-ra. Felhívják a figyelmet arra, hogy az elmúlt hetekben egyeztetések indultak a hallgatói képviselet bevonásával arról, hogy a kar és a távozó oktatók közötti megállapodás keretei között biztosított legyen a gördülékeny oktatás.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Távozó BME-s oktatók: megszólalt az ELTE (08.04.)
Tényleg az ELTE-n folytatják a műszaki egyetemről távozó oktatók közül „sokan” – erősítette meg az elmúlt napokban szárnyra kapott sajtóhíreket az intézmény kancelláriája. Az ügy komoly hullámokat vert az utóbbi napokban, negyven dolgozó hagyja el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdaságtudományi Intézetének kedvéért. Megírtuk: ők egyenként nem, csoportosan viszont akár vállalják, hogy átmenetileg tovább tanítsanak a BME-n, hogy így biztosítva legyen az ottani képzések folytatása is. Egy ilyen megoldásra az ELTE is hajlana.
(Forrás: Magyar Nemzet)
A fasorban sincsenek a magyar egyetemek (08.16.)
Intézményeink pozíciója romlott: három éve még az ELTE és a Szegedi Egyetem is benne volt a TOP500-ban, most egy kategóriával lejjebb csúsztak: az 501-600-as csoportban vannak. Azaz a magyar egyetemeket a kelet-közép-európai egyetemek második harmadának a végén tartják őket számon, egyértelműen és tartósnak tűnően lemaradva Prága, Varsó és Krakkó mögött. A szakterületi listákon jobb a helyzet, hiszen például a matematikai területen az ELTE a legjobb posztszocialista országból figyelembe vett egyetemként a 101-150-es csoportban, a BME a 201-300 közöttiben szerepel. Fizikában az ELTE és a Debreceni Egyetem a 201-300 között (elmaradva a cseh, szlovák és szerb egyetemi pozícióktól) található, míg kémiából, földtudományokból, ökológiából nem találni magyar egyetemet.
(Forrás: hvg.hu)
11. CEU
A felsőoktatási törvény semmilyen módon sem veszélyezteti a felsőoktatás szabadságát, hiszen van egy Magyarországon hosszú évek óta működő amerikai egyetem, amely a megállapodással minden probléma nélkül működhet tovább – magyarázta. A tárcavezető megjegyezte: a McDaniel College-nak az Egyesült Államokban háromezer, Magyarországon pedig száz hallgatója van. Arról, hogy a tárgyalások hogyan állnak New York állammal a CEU ügyében, Szijjártó nem tett említést. A törvény célkeresztjében főként a Soros György alapította egyetem áll.
(Forrás: 168 óra)
Precedens CEU-ügyben: már nem kell a kormánynak Trump (07.15.)
Az elmúlt hónapokban nagy port kavart CEU-törvény alapján a kormányzat eredetileg csak a szövetségi állammal lett volna hajlandó tárgyalni arról, milyen feltételekkel működhet tovább amerikai akkreditációjú egyetem Magyarországon. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma ugyanakkor többször jelezte a kabinetnek, hogy az oktatás náluk szövetségi tagállami és helyi felelősség, így Donald Trump erről biztosan nem fog egyeztetni a magyar féllel. Egy közleményben úgy fogalmaztak: az amerikai kormánynak nincs hatásköre vagy szándéka tárgyalni Magyarországgal a Közép-európai Egyetem vagy más magyarországi egyetemek ügyéről.
(Forrás: Magyar Nemzet)
A kormány szegi meg elsőként a lex-CEU-t, beismerve a totális vereséget (07.14.)
Akár még szórakoztató is lehetett volna e vita az USA kormánya és a magyar között az amerikai jogállamiságról – már ha nem emberi sorsokkal szórakoztak volna. Emlékezetes: az Egyesült Államok minden létező eszközzel igyekezett megértetni Orbánékkal, hogy bármennyire is vágynak egy baráti kézfogásra Trumptól, ez így nem fog össze jönni. A rendelkezésre álló hat hónapból hármat már le is tudott Budapest, mire egyáltalán meghallották, hogy New York állammal kellene beszédbe elegyedni.
(Forrás: B1 BLOGCSALÁD )
Hamarosan pecsét kerülhet a CEU-megállapodásra (08.08.)
Nem kergeti tovább a külügyminisztérium az amerikai szövetségi kormányt a CEU-ról szóló megállapodással, hanem beéri a New York állammal kötendő egyezséggel, amelyet hamarosan alá is írnak – értesült a hvg.hu. A megállapodással az egyetem ugyanakkor csak az egyik, működését ellehetetlenítő feltételt pipálhatja ki: a lex CEU értelmében még New York-i kampuszt is kell létesítenie
(Forrás: hvg.hu)
Feladta a kormány, CEU-ügyben mégis beéri egy New York állammal kötött szerződéssel (08.09.A CEU további magyarországi működésének a felsőoktatási törvény nyáron elfogadott módosítása szerint az egyik feltétele, hogy a külföldi egyetemek magyarországi működését nemzetközi szerződés szabályozza. A magyar kormány és New York állam megállapodásával ez teljesülhet. További követelmény még, hogy Magyarországon csak olyan külföldi felsőoktatási intézmény működhessen, ami otthonában – a CEU esetében New York államban – is fenntart kampuszt. Ez pillanatnyilag még megoldatlan, de akár úgy is megoldható, hogy a CEU megállapodást köt egy New Yorkban kampuszt fenntartó egyetemmel. Vagyis elméletben a szeptemberi tanévkezdetig megoldódhat a CEU sorsa, és továbbra is Magyarországon működhet az egyetem.
(Forrás: 444.hu)
CEU-törvény: a kormány kioktatja a Velencei Bizottságot (08.11.)
A kormány állítja: minden érintett felsőoktatási intézményt egyenlőként kezelnek, és ennek alapján tárgyalnak azokkal. A tárgyalásokra kijelölt magyar munkacsoport komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy a tárgyalások sikeresek legyenek, és érvelésük szerint ennek alapján jött létre a megállapodás egy másik intézménnyel (Western Maryland College). Mindezt a Velencei Bizottság is elismeri – zárul a reakció.
(Forrás: hvg.hu)
Megsemmisítő véleményt mondott a CEU-törvényről a Velencei Bizottság (08.11.)
A Velencei Bizottság szerint módosítások törvényesen csak a Magyarország területén még nem aktív külföldi intézményekre alkalmazhatók, a már működő egyetemek esetében viszont más a helyzet. A másik fő megállapítás szerint túlságosan gyorsan fogadták el a törvényt, amely nem tette lehetővé, hogy transzparens legyen a törvényalkotási folyamat, ráadásul az érintett feleknek nem adott lehetőséget az előzetes konzultációkra. A Velencei Bizottság felszólította a kormányt, hogy ne írjon elő nemzetközi megállapodást a származási országgal, ne kelljen a székhelyen egyetemi oktatást nyújtani és töröljék el a névhasználatra vonatkozó, indokolatlan szabályozást.
(Forrás: hvg.hu)
12. Diáksikerek
Óriási sikert ért el a magyar fizikaválogatott Szingapúrban (07.11.)
Aranyérmet szerzett a középiskolásokból álló magyar fizikaválogatott a Szingapúrban megrendezett Nemzetközi Ifjúsági Fizikatornán. Húsz évvel ezelőtt ért el magyar csapat ekkora sikert, igaz, akkor még kevesebb ország versenyzői mérték össze tudásukat. Idén a világ minden részéről, összesen harminc országból érkeztek versenyzők. Tavaly ugyanezen a világversenyen ezüstérmet szereztek a magyarok.
(Forrás: Index)
Remek magyar eredmény a kémiai diákolimpián (07.15.)
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Kémiai Intézetének adjunktusa közleményében azt írta: a július 6. és 15. között, Thaiföldön megrendezett 49. kémiai diákolimpián 76 nemzet 297 diákja vett részt. A magyar csapat a 10. helyet szerezte meg az országok nem hivatalos rangsorában, ezzel az európai országok között az egyik legjobb eredményt érte el. A diákokat az ELTE Kémiai Intézete választotta ki, és készítette fel az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával.
(Forrás: Eduline)
"A diákjaink nem élnek buborékban" – Takács Márta filozófiatanár és Schultz Nóra diákolimpikon (07.16.)
Egy belga kolléga szerint az ő diákjaik azért nem olyan sikeresek ezeken az olimpiákon, mert egyfajta buborékban élnek. Hiába találkoznak filozófiai vagy irodalmi szövegek által felvetett problémákkal, nem tudnak átütő erejű elemzéseket felmutatni. A mi diákjaink ilyen értelemben nem naivak, nem élnek buborékban. Az iskolában jelen van a közélet, az egész társadalom működése, ami alól az iskola nem tudja kivonni magát. Amikor Palasik Robi 2013-ban elhozta a diákolimpia egyetlen aranyérmét – egy Hannah Arendt-idézettel vitatkozva járta körül a demokrácia kérdését –, közben itthon aktívan részt vett a felsőoktatási keretszámok drasztikus módosítása elleni diáktüntetéseken, ami bizonyára hozzájárult, hogy ilyen mélységében tudta feldolgozni a témát. A diákoknak olyan tapasztalati anyaguk van, ami artikulálódni tud egy ilyen megmérettetésen.
(Forrás: Orosz Ildikó blogja)
A Fazekas diákjai nyerték meg a fődíjat a robotépítő olimpián Washingtonban (07.19.)
A versenyre Magyarországról már korábban neveztek a balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium robotépítői, a fazekasos diákok végül Team Europe név alatt indulhattak Európát képviselve, és így Magyarország lett az egyetlen európai ország, amit két csapat is képviselte a versenyen.A Fazekasban 2003 óta működik robotépítő szakkör RoboTeam néven, több helyezést is elértek már versenyeken, de legtöbbször Lego-ból építkeztek. Washingtonban viszont a szervezők által biztosított alapanyagokból kellett dolgozniuk.A fazekasos diákok kijutását közösségi finanszírozással oldották meg, a Generosity-n futó kampánnyal szedték össze a pénzt a magyar diákok amerikai útjára.
(Forrás: 444.hu)
Borbényi Márton aranyérmes lett a Nemzetközi Matematikai Olimpián Rióban (07.28.)
A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium frissen végzett tanulója a Riói Nemzetközi Matematikai Olimpián vett részt a magyar csapattal, ahol egyéni aranyérmet szerzett. Márton szerint nehezek voltak a feladatok, de büszke az elvégzett munkára, s arra, hogy egy ilyen rangos nemzetközi versenyben helyt tudott állni. Borbényi Mártont 2014 óta a MOL Tehetségtámogató Program segíti utazási költségeiben.
(Forrás: Új Európa Alapítvány)
Magyar robotsiker Amerikában – vannak azért olyanok, akik bejutnak Trumphoz (08.01.)
Másfél évtizede tanított nálunk egy amerikai tanár, aki megismertette az akkori diákokat a Lego-robotokkal, illetve a First Lego League nevű Lego-robotépítő versennyel. Az első csapatunkat is ő vitte el egy angliai versenyre. Mióta az alapítónk elhagyta a gimnáziumot, én vettem át a szakkört – kezdi a Fazekas Gimnázium és a robotok közös történetét Karsai Zsuzsanna gépész-műszaki tanár, aki elkísérte a diákokat a washingtoni versenyre. – A szakkör első fázisában a diákjaink egyetemista instruktorok segítségével sajátíthatják el a robotépítés- és programozás alapjait, majd, ha megtetszik nekik, önállóan is dolgozhatnak különféle projekteken.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Összeállította: Szekszárdi Júlia