TARTALOM
-
Szakgimnáziumi érettségi
-
Kilencosztályos iskola
-
Oktatáspolitika
-
Új Nat
-
KLIK
-
Kritikus megnyilvánulások
-
MTA
-
Középiskolai felvételi
-
Tankönyvek
-
Felsőoktatás
-
Szakképzés
-
Esélyek
-
Gyermek- és ifjúságvédelem
-
Oscar-díj
-
Külföld
1. Szakgimnáziumi érettségi
Eldőlt: nem változtat a kormány a szakmai érettségi szabályain (02.28.)
Az oktatásban tervezett közel 180 milliárdos uniós fejlesztési forrásokról és a diákparlament által elfogadott 50 pontos ajánlásokról volt szó a köznevelési kerekasztal keddi budapesti ülésén, ahol az is kiderült, hogy hiába tiltakoznak ezrek, nem változtat a szakmai érettségi szabályain a kormány.
(Forrás: Eduline)
Jogsértő a szakgimnazisták érettségije – bomlik a kormányzati egység az oktatás megítélésében (03.02.)
Egyre többen figyelnek fel a problémára. Csak az oktatási kormányzat hallgat. Megkereséseinket megválaszolatlanul hagyták, az elmúlt egy év többszöri tárgyalási, megoldáskereső ajánlatait durván elutasították. Az érettségi ügyében is csak Palkovics László méltatta válaszra a kezdeményezőket – ő viszont egész egyszerűen nem érti a beadványt, hiszen szerinte minden a legnagyobb rendben van. Csak emlékeztetőül: a szakképzés teljes átalakítása is a köznevelési kerekasztal résztvevőinek teljes elutasítása ellenében került megvalósításra.
(Forrás: Tanitanék)
Szurovecz Illés: Nem fogjuk kussban nézni, hogy nem hagynak minket tanulni (03.02.)
Bárkay Gergely, Németh Petra és Szabó Krisztián mind végzős szakgimnazisták, akiket nagyon rosszul érintett a kormány késlekedése, ezért szívesen aláírták a nyílt levelet. Hármójuk közül ketten már most külföldön képzelik el a jövőjüket, és Petra szerint ezzel nagyon sok ismerőse van így. Gergely viszont szíve szerint itthon maradna, és minimum egy egyetemet elvégezne, de akár többet is, hogy több lábon álljon. “Ezért is akarok küzdeni a magyar közoktatásért és általában a mentalitás megváltozásáért” – mondta. “Szívesen lennék a hangja, arca ennek az ügynek a Tanítanék Mozgalomban vagy a Független Diákparlamentben.
(Forrás: abcug.hu)
PDSZ: Több ezer diákot hoztak lehetetlen helyzetbe – videóval (03.03.)
Mendrey László arra emlékeztetett, hogy négy hónappal a vizsga előtt derült ki, hogy pontosan mit fognak számon kérni a szakképzésben tanulóktól az ötödik érettségi tárgyból. A PDSZ elnöke azt is sérelmezi, hogy a kormány az érdekvédők bevonása nélkül, titokban dolgozik a Nemzeti alaptanterv átalakításán.
(Forrás: Hírtv)
Tiltakoznak – videó (03.03.)
Nyílt levélben tiltakoztak szakgimnazisták az érettségi feltételeinek utolsó pillanatban történt változtatása ellen. A stúdióba vártuk az egyik aláíró diákot, Békés Gáspárt, a Független Diákparlament képviselőjét és Sulyok Blanka tanárnőt, a Tanítanék Mozgalom egyik vezetőjét is.
(Forrás: Hírtv)
Alaposan beolvasott a kormánynak a Tanítanék (03.06.)
A szakmai érettségi kötelező lesz, és hiába látja ezt aggályosnak az ombudsman is, a kormány nem tágít. Emiatt jelent meg nyílt levél a Tanítanék oldalán, amit a Civil Közoktatási Platform egyik vezetője jegyez. A már sokszor elhangzott – ám alighanem jogos – érveket hozza fel Juhász Ágnes a szakmai érettségik kötelezővé tételével kapcsolatban. A levelet a döntést meghozó kormánynak címezte.
(Forrás: Eduline)
2. Kilencosztályos iskola
Kilencosztályos általános iskolát vezet be a kormány (03.03.)
A kilencosztályos általános iskola bevezetését a miniszter szerint komoly társadalmi vita fogja megelőzni, de egyre nagyobb a szakmai konszenzus ennek szükségességéről. Arról még viták zajlanak, hogy négyéves óvoda, ötéves alsó tagozat, vagy 3+3+3 éves általános iskola lenne-e a jó megoldás – mondta Balog Zoltán. Az új Nemzeti Alaptantervben figyelmet fordítanak arra, hogy a köznevelésben ne a „mennyit”, hanem a „mit, hogyan és kinek tanítsunk” kérdésre adjanak választ. Az új szemlélet megvalósítása érdekében miniszteri biztosnak kéri fel Csépe Valéria akadémikust.
(Forrás: 24.hu)
Pokorni nagy tervét valósíthatja meg a kormány a 9 osztályos általános iskolával (03.06.)
Az akkor már a kormány oktatáspolitikai irányvonalát egyre kevésbé meghatározó Pokorni 2011 márciusában, egy MTI-interjúban megfogalmazott ötletét már az év májusában jegelte volna Hoffmann Rózsa államtitkár, mert mint mondta, nem lehet tudni, milyen költségvetési és társadalmi hatásokkal járna, ha a diákok 15-16 évesen fejeznék be az általános iskolát.
(Forrás: Eduline)
Megvan, mikor vezetik be a kilencosztályos általános iskolát (03.06.)
A keddi köznevelési kerekasztal témája lesz a kilencedik évfolyam beillesztése az oktatási rendszerbe, és most kezdődik erről a szakmai egyeztetés – mondta az oktatásért felelős államtitkár egy más témában hétfőn, Budapesten tartott sajtótájékoztatón. A kormány tervei szerint a plusz egy évfolyamot az óvoda és az általános iskola közé illesztenék, tehát az "alapozó szakaszban", mintegy "előképzőként" jelenne az meg, ugyanakkor a szakmai vita erről is fog szólni, hogy hova illesszék be a plusz egy évfolyamot.
(Forrás: Eduline)
3. Oktatáspolitika
Ezekre a tanárokra fontos vizsga vár 2018-ban: sok pénz múlik az eredményen (03.02.)
Összesen 35 ezer pedagógust minősítenek 2018-ban, az eljárásra március 31-ig lehet jelentkezni. Az emberi erőforrások minisztere 2017. június 20-ig dönt a minősítési vizsgán, minősítési eljárásban részt vevő pedagógusok listájáról, június 30-ig mindenki megkapja az értesítést.Vannak azonban olyan pedagógusok, akiknek mindenképpen részt kell venniük a 2018-as minősítésen. Ilyenek a "gyakornok" fokozatba sorolt pedagógusok, akiknek gyakornoki ideje 2018-ban jár le, valamint azok, akik nem mentek át az első minősítési vizsgán, és meghosszabbított gyakornoki idejük 2018-ban ér véget.
(Forrás: Eduline)
Az iskolabüfékre is kiterjesztenék a menzareformot (03.02.)
A menzák után az iskolabüfékből is kiűznék a túl cukros vagy sós élelmiszereket. A Fiatal Családosok Klubjának kezdeményezését a szaktárca is támogatja. Az érintettek szerint azonban attól, hogy a büfében nem lesz csoki vagy kóla, a gyerekek nem fognak egészségesebben táplálkozni.
(Forrás: Hírtv)
A hivatal félelmetes traumákat élt át a megalakulása óta, mégis állandóan helytállt, és igazán klassz szakemberek dolgoznak benne. Óriási dolog, hogy az OH ebben az állandóan átalakuló világban képes a jogszabályok szerint, gyakorlatilag hibátlanul működni. Azt mondanám, hogy közszolgálatot végrehajtó hivatalként a jelenlegi állapota szükségesnek és elégségesnek tekinthető. Most, hogy stabilizálódik a helyzet, meg kell néznünk, hogyan tudunk folyamatosan az elégségesnél is egyre többet nyújtani.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Balog Zoltán: tovább kívánjuk erősíteni a köznevelési rendszert (03.03.)
A pedagógiai szakszolgálatok megerősítése a köznevelési rendszer sikerének egyik kulcsa – hangsúlyozta Balog Zoltán A pedagógiai szakszolgálatok hete című rendezvénysorozat nyitókonferenciáján. Beszélt arról is, hogy a legutóbbi kormányülésen fontos szakmai döntés született arról, hogy elindulnak a kilencosztályos általános iskola irányába, ami „egyfajta preschoolt (előiskola) jelent”, mert a szakmai viták ebbe az irányba mutatnak.
(Forrás: Magyar Idők)
Rétvári Bence: Évről évre népszerűbb a Határtalanul! program (03.04.)
A program évről évre bővült, 2013 óta a diákok száma háromszorosára, az iskoláké két és félszeresére nőtt. A 2016/17-es tanévben 43 631 diák vesz részt a programban, és 11 607 diák érkezik határon túlról Magyarországra. A Határtalanul! program keretében 2010 óta több mint 140 ezer magyarországi diák vehetett részt a határon túli régiókat célzó tanulmányi utakon. Az államtitkár szerint az idei kiemelkedő érdeklődés oka többek között az is, hogy az előző évekhez képest magasabb az egy diákra jutó támogatás összege, és számos könnyítés segíti a pályázókat. –
(Forrás: Magyar Hírlap)
4. Új NAT
Maruzsa: az elmúlt 50 év alapproblémájára is választ keres az új NAT (03.02.)
Maruzsa Zoltán az OECD elemzéseit emelte ki, mint amiket figyelembe vesznek az új NAT megalkotásánál"Nyilván a legjelentősebb és legnagyobb figyelmet kapó mérés a Pisa, amely tényleg egy alapmérésnek tekinthető. Azzal együtt, hogy leginkább ezen kompetenciák alkalmazási képességeire koncentrál. Ugyanakkor ha visszatekintünk az elmúlt évtizedekre,hagyományosan igaz volt a magyar köznevelés rendszerére, hogy tudást ad át, és kevésbé a tudás alkalmazását. "Tehát ez nem az elmúlt három év, hanem az elmúlt öten év alapproblémája.
(Forrás: Inforádió)
„Az alaptanterv nem csodafegyver” – interjú Hoffmann Rózsával (003.04.)
Az eredményes nyelvtanuláshoz nem kellenek átlagon felüli szellemi képességek, de megfelelő szorgalom igen. Hiába irigyeljük az ázsiai országok eredményeit, az ő módszereiket nem fogjuk tudni átvenni, és nem is lehet egy az egyben adaptálni. De a munkafegyelmet, a kötelességtudatot, amit ott az iskola közvetít és elvár, azt át lehetne venni.
(Forrás: Magyar Hírlap)
5. Klik
Döntések a tankerületekről (02.28.)
Elkészült a Klebelsberg Központ a tankerületi központok szervezeti és működési szabályzatának (SZMSZ) tervezetével – közölte lapunk érdeklődésére az intézményfenntartó. Azt írták, hogy utóbbit több körben egyeztették a tankerületekkel, valamint a reprezentatív szakszervezettel, a Pedagógusok Szakszervezetével. A központok február 21-ig megküldték jóváhagyásra a KK részére saját szervezeti és működési szabályzatukat. A mai nappal valamennyi tankerületi centrum SZMSZ-ét jóváhagyja a központ – hívták fel a figyelmet.
(Forrás: Magyar Idők)
A tagintézmények vezetőinek vagyoni helyzete is érdekli a Klebelsberget (O3.04.)
Míg a korábbi központi szabályzat szerint a köznevelési intézmények vezetőinek, illetve helyettesüknek kellett évente számot adni vagyonukról, a budapesti tankerületi központ elvárásai szerint most már a helyi tagintézmények vezetőinek is vagyonnyilatkozatot kell leadniuk. A szakszervezetek értelmetlennek tartják a szabályozást, mert az iskolaigazgatók nem gazdálkodhatnak önállóan közpénzzel
(Forrás: Hírtv)
6. Kritikus megnyilvánulások
Ki védi meg a magyar diákokat? (03.03.)Ha van ok, amiért ma utcára kellene mennie a diákságnak, akkor ez az. A kormány eltökélt: bevezeti azt a feltételt, miszerint a felsőoktatási felvételihez minimum egy államilag elismert középfokú nyelvvizsgát kér a felvételizőktől. Ennek hiányában a jelentkező be sem kerülhet az államilag finanszírozott felsőoktatásba.
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
Mendrey: a pedagógus béremelés csak "agyaggalamb" (03.04.)
A politikai haszonszerzés irányítja az ország közoktatását, s ennek kritikátlan kiszolgálója az oktatási kormányzat – véli Mendrey László. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint miközben a sikerpropaganda töretlen, nincs elképzelés a pedagóguspálya kiürülésének megakadályozására, az új nemzeti alaptanterv kidolgozása pedig titokban folyik. Az "ingyen tankönyv program" sem akkora siker, mint amilyennek beállítják.
(Forrás: Népszava)
A tanárok erősödnek (03.05.)
Az oktatással foglalkozó hivatalnokok rendre megalázzák a pedagógusokat, ígéreteiket megszegik, az csak zavaró mellékzönge. Nívós iskolában tanító volt kollégám panaszolja: elvégezte a mentortanársághoz szükséges, több százezernyi forintját felemésztő hat féléves képzést. Társaival együtt szakvizsgát tett, a minősítési eljárásból azonban indoklás nélkül kizárták őket. Érdeklődésükre, hogy mégis miért, választ sem kapnak; következményként a magasabb fokozatba sorolással járó fizetésemelés is elmarad.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Jánk István: Mi az a PISA-sokk, és mi ez a sok felhajtás körülötte? (03.06.)
Miért beszélnek a szakemberek PISA-sokkról? Mit jelent a szövegértési átlagpontszám, az a bűvös 472 pont? Mit jelent ez a gyakorlatban? Miért kongatják a vészharangokat a szakemberek még most is? Milyen megoldások jöhetnek számításba? Funkcionális analfabetizmusról, szövegértésről, PISA-eredményekről, közoktatási problémákról, valamint azok lehetséges megoldásairól.
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
7. MTA
Kiröhögték az oktatáspolitika vezetőit az akadémikusok (02.27.)
A Stádium 28 kör közoktatási fórumán ezer Facebook posztnál is látványosabban jött elő a vidékizés, amikor Kertesi Gábor, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetéből arról beszélt, hogy központosították az oktatást az elmúlt években, hogy vettek el minden döntést az iskoláktól. Ezeknek a változásoknak pontosan az volt az üzenete, hogy fent, a központban mindent jobban tudnak annál, mint ami helyben eszébe juthat egy tanárnak vagy egy iskolaigazgatónak.
(Forrás: 444.hu)
Lovász László PISA-sokkról, oktatásról, tanszabadságról -interjú Lovász Lászlóval, az MTA elnökével (03.06.)
Az oktatáskutatás fontos tudományos tevékenység, de Magyarországon nagyon sporadikusan létezik. Ezért is alkotta meg az Akadémia a tantárgy-pedagógiai programját. Felkészülünk arra, hogy öt-tíz év múlva tudományosan megalapozottan lehessen véleményt mondani, tanácsot adni arról, mit és hogyan lehet tanítani. Ezért indult el a 32 munkacsoport. Remélem, az egyetemek is csatlakoznak. Bizonyítékokon alapuló oktatási módszertanra van szükség. Kipróbálni osztályokban a módszereket, nem két hónapig, hanem évekig. Utána lehet értékelni, hogy igen, ez most jobban működött.
8. Középiskolai felvételi
A hatodikosok szenvedtek a matekvizsgán (03.01.)
Bár a tavalyi, alacsony pontszámokkal megírt középiskolai felvételikhez képest idén összességében javulás tapasztalható, a hatosztályos gimnáziumok központi matematikavizsgája nehéz helyzetbe hozta a kisdiákokat. Akik ugyanis a felvételi hivatalos napján vettek részt, az elmúlt tíz év leggyengébb eredményét produkálták, míg a pótnapon írásbelizők sokkal jobban teljesítettek.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Középiskolai felvételik: tíz év leggyengébb matekeredménye született (03.02.)
Az még önmagában nem lenne baj, hogy 2007 óta idén érték el a gyerekek a legrosszabb eredményt. Hiszen, ha mindenki ugyanazt a tesztet írja, akkor mindenkinek ugyanolyan nehéz. Ám van egy pótnap, hogy az írásbeli idején beteg diákok is megírhassák a felmérőt. Ennek ugyanakkor értelemszerűen nagyjából azonos nehézségűnek kellene lennie a főnapi teszthez. Idén azonban azok a 6.-os tanulók, akik a pótnapon írtak közel 12 ponttal több pontot értek átlagban. Ez egy 50 pontos teszt esetén óriási előnyt biztosít a pótnaposoknak.
(Forrás: hvg.hu)
9. Tankönyvek
Akár tíz tankönyvből választhatnak a tanárok Romániában (03.02.)
Várhatóan nagyobb kínálatból választhatnak tankönyvet általános iskolás diákjaiknak a pedagógusok a közeljövőben – számolt be a Krónikának Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó igazgatója. A legfontosabb változás, hogy a szaktárca nem maximalizálná a nyertes tankönyvek számát. Eddig egy tantárgyból legfeljebb három kiadvány nyerhetett a liciten, a romániai piac viszont aránylag nagy, így hamarosan kategóriánként akár tíz tankönyv is győztesként kerülhet ki a versenykiíráson.
(Forrás: KAMARAONLINE)
Gyerekeken kísérleteznek – Komoly károkat okozhatnak a kísérleti tankönyvek (03.04.)"A hivatalos kormányzati kommunikáció szerint a tankönyvpiac központosítására azért volt szükség, hogy egy gazdaságosabb rendszert hozzanak létre, így a gyerekek olcsóbban juthassanak a könyvekhez. Még ha az utóbbi kritérium meg is valósul, a rendszer rendkívül pazarló és drága a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) elnöke szerint. „Abból az összegből, amennyiből az állam kifejleszt egyetlen könyvet, egy magánkiadó egy egész portfóliót átdolgoz, vagy több tankönyvet készít, munkafüzettel, tanári kézikönyvvel. Óriási pénzek folynak el, nem tudjuk pontosan, hova.”"
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
10. Felsőoktatás
Kiestünk az elitből – Nincs már magyar egyetem a sanghaji listán (03.01.)
A világ legjobb egyetemeit összesítő egyik fontos listáról, a kínai Jiao Tong Egyetem által felállított sanghaji rangsorból az elmúlt években eltűntek a magyar intézmények – „beérett” a kormány felsőoktatási politikája. A Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint az állami támogatások növelése nélkül nem várható pozitív fordulat.
(Forrás: 168 óra)
Mivel a kormánypárti sajtó heves felháborodással fogadta a hírt, hogy ősztől társadalmi nemek tanulmánya mesterszak indulhat ELTE-n, Fodor Gábor írásban kérdezte meg Balog Zoltántól, hogy kinek árt a gender szak. A kérdésre Rétvári Bence parlamenti államtitkár szállította választ, aki szerint „a szak tartalma szemben áll mindazzal, amit a kormány értékvilága az emberről vall”.
(Forrás: 444.hu
Szombathelyre érkezett az ELTE (03.03.)
Hivatalosan is "megérkezett" az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Szombathelyre, pénteken ugyanis ünnepélyes keretek között megtartották a február elsejével integrálódott Savaria Egyetemi Központ (SEK) és az ELTE "kézfogóját" a vasi megyeszékhelyen.
(Forrás: Magyar Hírlap)
A kormány keletre nyitna az oktatásban is (03.05.)
Érthető Magyarország kiemelt szerepe a rendezvényeken, hiszen a miénk az egyik leginkább oroszbarát kormány a kontinensen. Sok orosz diák is tanul magyar egyetemeken, viszont érdekesség, hogy nagy részük a CEU-n, ahol a legjobb az angol nyelvű oktatás. Ezen diákok tekintélyes része viszont kifejezetten az Oroszországi viszonyok elől menekül Európába és nem szimpatizál sem Putyin, sem Orbán kormányával, és a kormány az utóbbi időben kifejezetten barátságtalan az egyetemmel szemben. Elképzelhető tehát, hogy a két kormány kifejezetten erre a helyzetre akar reagálni.
(Forrás: Eduline)
A betelefonáló úr tágabb összefüggésbe is helyezi a témát, elmondja, hogy az Iszlám Államot a Pentagon hozta létre, és most megpróbálják kulturális vonalon hozzánk is behozni ezt. "Az Iszlám Állam egyeteméről, a rakkai egyetemről fog idejönni valami nagyon képzett terrorista, és az fog előadni az ELTE-n" – hangzik el a Karc FM-en. Papp Endre műsorvezető hallhatóan megrendülten ismeri el, hogy neki a torkára forrt a szó, mert ő az ELTE-n végzett, amit Pázmány Péter alapított, még a muszlim megszállás idején.
(Forrás: 444.hu)
11. Szakképzés
Újabb reformok előtt a szakképzés. Interjú Kanzsalics Eszterrel, az NSZFH új főigazgatójábal (03.02.) A Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába kerülő köznevelési intézmények negyvennégy szakképzési centrumba szerveződtek. A szakképző iskolai rendszer hatékony, eredményes működésének szükséges és elengedhetetlen feltétele, hogy a szakképző iskolák önállóságot élvezzenek. Mindez persze nagyobb felelősséget jelent, ugyanakkor motivációs lehetőséget is ad a szakmai feladatok minél eredményesebb megvalósításához és a folyamatos napi működéshez. A centrumok kialakítása során a minisztérium figyelembe vette a helyi földrajzi, gazdasági sajátosságokat, a társadalmi helyzetet, a meglévő település-, és intézményszerkezetet, valamint a tanulói létszámot.
(Forrás: Magyar Hírlap)
12. Esélyek
L. Ritók Nóra: Kereszt így vagy úgy (03.01.)
Amikor az egyházi fenntartók visszakapták iskoláikat, épületeiket, még semmi gond nem volt. Mindenki jogosnak érezte ezt, hiszen nagy múltra visszatekintő iskolák voltak, az oktatási palettán olyan értéket képviseltek, amit vissza kell állítani, meg kell őrizni. Az iskolarendszer színessége mindenképpen fontos elv a köznevelésben. Ám a dolog itt nem állt meg, hiszen a törvények lehetőséget adnak az iskolaalapításra is, amivel még mindig nincs semmi baj, de itt valami más is történt.
(Forrás: Tani-tani Online)
Prókai Eszter: Se ágyuk, se íróasztaluk nincs a cigány gyerekeknek (03.03.)
Az ország legszegényebb térségeiben élő cigány gyerekek alig harmada él elfogadható lakásban, a többségnek nincs íróasztala, de sokan vannak, akiknek még saját ágy sem jut. A szegénység és a szülők munkanélkülisége mellett a rossz lakáskörülmények is tovább rontják ezeknek a gyerekeknek az esélyit. A zsúfoltság és a penészes falak ráadásul meg is betegítik őket.
(Forrás: abcug.hu)
13. Gyermek- és ifjúságvédelem
Bántalmazásokat sejt az ombudsman egy gyermekotthonban (03.03.)Az ombudsman azután indított vizsgálatot, hogy egy jelzés szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma zalaegerszegi gyermekotthonában "a gondozott gyermekek ellátása nem megfelelő, rendszeresen bántalmazzák őket".Az előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzésen a hivatal jogász és pszichológus munkatársai konzultáltak az intézmény igazgatójával, megtekintették a gyermekotthont és meghallgattak 28 gyereket.
(Forrás: hvg.hu)
14. Oscar-díj
A gyerekeket egymás ellen hangolja a rendszer” – miről is szól a Mindenki? (02.27.)
De ha csak a szorosan vett témájánál, az iskolánál maradunk, akkor is megdöbbentően aktuális a Mindenki. Noha a rendszerváltás környékén játszódik, mindez tulajdonképp fel sem tűnik. Ha a jelmezeket, kellékeket maira cserélnénk, akkor pontosan bemutatná, milyen is a 2017-es magyar iskola. Ma is ugyanilyenek a folyosók, a padok, a tábla – a magyar iskola gyakorlatilag egy dohos múzeum –, az iskolán kívül egy sokkal pörgőbb világban élő, a digitáliát természetesnek megélő gyerekek számára.
(Forrás: hvg.hu)
Moziteremben dalolt az Oscar-díjas kórus – videó 803.03.)
A Mindenki című kisjátékfilm lassan világhírűvé váló gyerekkórusa a filmzene és az eredeti dal szerzőjével együtt énekelte el a Bodzavirágot. A Los Angelesből visszaérkező Balázs Ádám zeneszerző a gyerekeknek azt mondta: „ti is Oscar-díjasok vagytok, egész Hollywood rólatok beszél, nem vicc!”.
(Forrás: hvg.hu)
Mindenki: egy film a forradalom lehetőségéről (03.03.)
A Mindenki azt a világot írja le, amelyben élünk. Egy olyan társadalmi rendszert, amely maga sem más, mint az életünkről szóló hazugság. Amely azt hazudja, énekelni járunk a kórusba, pedig valójában a kórusvezető és az iskola törekvéseinek eszközei vagyunk. Egy olyan rendszer, amely sikeresnek nevez minket, holott kiégettek és kimerültek vagyunk. Amely szabadnak nevez minket, pedig kiszolgáltatottak vagyunk. Amely azt mondja, jogunk van beleszólni, hogyan alakul az életünk, holott mindenről a hatalmasok döntenek helyettünk.
(Forrás: Kettős Mérce)
Mindenki Mindenkije (03.04.)
Magyarország egyik pillanatról a másikra tízmillió rövidfilmesztéta hazája lett, hála az amerikai moziakadémikusoknak és az internetnek. Nem volt még ilyen, hiszen nem is lehetett. Két díj van, amelyre oda szokás figyelni mifelénk, az egyik a Nobel – az irodalmi –, a másik az Oscar.Deák Kristóf frissiben megoscarozott műve rövid úton mindenkiévé lett. Kis keresés a videomegosztókon, huszonöt perc az életünkből – és máris zuhoghattak bele a vakvilágba az értelmezések. Pár nap után olyan érzésem volt, hogy soha semmiről nem mondták még el a magukét ennyien és ennyiféleképpen.
(Forrás: Magyar Nemzet
Lannert Judit: Oscar-díjas a magyar tehetséggondozás? (03.06.)
Gondoljunk bele, most mindannyian azért beszélünk erről a filmről, mert Oscar-díjat kapott. Érdekelne valakit a film üzenete Magyarországon, ha nem kap Oscar-díjat? Érezzük ennek a visszásságát? A magyar dicsőségre és fényre vágyik, gyors sikerre, olimpiai aranyéremre, Nobel-díjra, Oscar-díjra. Az iskolákban tanító tanároktól is ezt várja el az igazgató (kerületi és városi versenyeken kell indulni és nyerni), a szülő és az oktatáspolitika is, a tehetséggondozás nevében. A média pedig szállítja a szülők számára az egyre értelmetlenebb rangsorokat
(Forrás: Kölöknet blog)
15. Külföld
Tiltják a muszlim diákoknak a provokatív imádságot (03.03.)
A német közszolgálati adó internetes kiadásának beszámolója szerint a wuppertali iskola egy belső üzenetben szólította fel a tanulókat, hogy tartózkodjanak a nyilvános imádkozástól. „Az utóbbi hetekben megfigyeltük, hogy a muszlim diákok az iskola épületében nyilvánosan, mindenki számára jól láthatóan imádkoznak, a rituális fürdést pedig az iskolai vécében végzik el. Ezt nem engedélyezzük” – szól a közlemény.
(Forrás: Magyar Nemzet)
Nemzethalál helyett oktatási csoda (03.06.)
Az egyenlőségen alapuló, befogadó iskolarendszer az egyik titka annak, hogy Észtországban bizonyult a legjobbnak az oktatás egész Európában a 2015-ös PISA-teszten – ez derült ki az észt oktatási minisztérium tájékoztatásából, mely a Magyarországi Észt Intézet segítségével jutott el lapunkhoz.nemcsak a tanulók romló teljesítménye miatt volt lesújtó Magyarország számára a tavalyelőtti PISA-felmérés eredménye, hanem azért is, mert megállapította: a magyar iskolarendszer képtelen kompenzálni a gyerekek otthoni körülményeit. Ám úgy tűnik, az észteknél ez is másképp működik.
(Forrás: Magyar Nemzet)
A lengyelek épp most dobják sutba a kilencosztályos iskola ötletét (03.06.)
A lengyelek már a kilencvenes évek végén áttértek a kilencosztályos általános iskolai modellre, aminek pont most kívánnak véget vetni. A lakosság többsége és a kormány is visszatérne a nyolcosztályos alapfokú képzéshez, a tanároknak és az ellenzéki pártoknak azonban nem tetszik az ötlet.
(Forrás: Eduline)
Összeállította. Szekszárdi Júlia