Home HírekHírek Éves összefoglaló: A közoktatás történései és a CKP munkája 2018-ban

Éves összefoglaló: A közoktatás történései és a CKP munkája 2018-ban

2019-02-03

Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a 2018-as történéseket.

Az előzmények – a 2016 júniusa és 2017 decembere közötti történések – a Dokumentumok menüpontban olvashatók.

 

—–JANUÁR—-

Közoktatás:

  1. Megújult és újra dolgozik a Köznevelési Kerekasztal

A testületben eddig is résztvevő Nemzeti Pedagógus Kar és az Országos Köznevelési Tanács pedig nagyobb létszámmal képviselteti magát, illetve új tagként kerültek be a felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorlóiskolák, a tankerületek, a szakképzési centrumok, valamint a négy történelmi egyház.

  1. Balog Zoltán dönt innentől: ki alakíthat új iskolát

Április 1-én lép életbe az a törvény, amely szerint a miniszter engedélyéhez kötött, hogy magánszemély, alapítvány, illetve egyéb szakmai szervezet iskolát alapítson. Van kivétel a szabályozás alól: az egyházak egy egyszerű nyilatkozat alapján is alapíthatnak iskolát.  Szakértők szerint az új szabályozással kapcsolatban alkotmányossági aggályok merülnek föl.

  1. Csúszik a kormány által beígért új NAT

2019-ben már biztos, hogy nem lép életbe a kormány által ígért új Nemzeti alaptanterv – vélik szakemberek. Balog Zoltán miniszter megbízottjának decemberben kellett volna előállnia a vázlatos tervvel, amelyről elindulhatott volna a szakmai vita, ám ez máig nem történt meg.

  1. Honvédelmi Intézkedési Terv (HIT)

Félelemkeltő kampányfogásként, az iskoláknak küldött hadüzenetként értékelik szakértők a HIT-et. A választás közelsége indokolhatja mindkettőt, ilyenkor a kormánynak hoz szavazatot minden olyan lépés, amikor elhitetik az emberekkel, hogy veszélyben vannak.

  1. Alaptörvény-ellenes a csömöri iskola államosítása

A bírósági végzés elfogadta az önkormányzat érveit, miszerint a 2017. január 1-jén életbe lépett iskolai államosításról szóló törvény alaptörvényt sért, és ezért az Alkotmánybírósághoz fordul, hogy a szóban forgó törvény vonatkozó rendelkezéseit semmisítse meg és alkalmazásait zárja ki.

  1. Inflációkövető béreket vár a Nemzeti Pedagóguskar

A szervezet veszélyeztetve érzi a több lépcsőben megvalósult pedagógusbér-emelés eredményeit. Ugyan a pedagógusbérek a korábbinál jóval magasabbak, de szerintük nem arányosak a feladatokkal, és a garantált bérminimum körüli kezdő bérek nem teszik vonzóvá a pedagóguspályát. Ezért javasolják a vetítési alap inflációkövető emelését, illetve hosszabb távon a minimálbérhez igazítását – a korábbi szabályozásnak megfelelően.

  1. Továbbra is tart a tanárhiány

147 településről 333 pedagógus hiányzik a Közszolgálati Állásportálon, a Közigálláson feladott hirdetések alapján.

  1. Több tízezer forintot kap sok pedagógus március végéig

Valamennyi érintett pedagógus és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott még ez év első negyedévében megkapja az őt megillető illetmény-különbözetet- ígéri Rétvári Bence.

  1. Megtiltották az iskoláknak, hogy önállóan nyilatkozzanak

A  Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó Nemzeti Szakképzési Hivatal levelet küldött a szakképző iskoláknak, amiben kikötötték, mit kell tenniük, ha sajtómegkeresés érkezik hozzájuk: hírzárlatot elrendelni, adatokat gyűjteni, a kérdésekre választervezetet írni, majd elküldeni a hivatalnak, ahonnan iránymutatást küldenek. Az ügy előzmény, hogy a komáromi szakgimnázium tanára elmondta a sajtónak, hogy iskolájában rendszeresen szégyenfalra tették az igazgatói megrovásban részesült diákok nevét.

  1. Bíróság mondta ki: Alaptörvényellenes volt az iskolák államosítása

Csömör nagyközség beperelte a magyar államot, amiért a KLIK-ek megalakításakor, 2013-ban elvette az önkormányzattól az iskola fenntartói jogát, majd a KK Tankerületi Központok létrehozatalát követően a működtetői jogát is. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2018. január 8-ával kimondta, hogy a tavaly év elején életbe lépett iskolai államosításról szóló törvény Alaptörvényt sért, és azzal fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy a szóban forgó törvény ide vonatkozó rendelkezéseit semmisítse meg, jövőbeli alkalmazását zárja ki.

 

CKP:

  1. “Ne menj suliba – demonstrálj az oktatásért!” akció a Független Diákparlament szervezésében

Az akciónap szervezői azt kérték diáktársaiktól, péntek délelőtt ne menjenek iskolába, helyette szervezzenek oktatási témájú beszélgetéseket vagy vegyenek részt a Független Diákparlament fórumain. Délután több ezer diák, szülő és tanár tüntetett a minőségi oktatásért az Alkotmány utcában, a felszólalók a diákok túlterheltségére, a felsőoktatási felvételi rendszer igazságtalanságára, a tanterv átgondolatlanságára hívták fel a figyelmet. A tömeg időnként a 2012-es diáktüntetések “semmit rólunk nélkülünk” mottóját skandálták.

  1. A Kossuth térre vonult a Tanítanék Mozgalom

Január 28-án ismét az oktatásügyért demonstrált a Tanítanék Mozgalom.

„Békét akarunk! Elég volt az iskolák militarizálásából, a hazug propagandából, gyermekeink lelkének mérgezéséből. Szabadságot akarunk! Elég volt a megfélemlítésből, az előre gyártott válaszokból, a tiltásokból, a korszerűtlen és megterhelő iskolákból, gyermekeink szellemének megrontásából – írják az esemény leírásában.

  1. Szülői Hang felmérése: Az iskola csak kifárasztja a gyereket

Az 5000 fős felmérés első részeredményei szerint a szülők többsége (82,9 százaléka) úgy véli, a gyermekek túlterheltsége olyan nagy mértékű az iskolákban, hogy nem jut kellő idejük az életkoruknak megfelelő játékra, sportra, családi és szabadidős programra. Az iskola nem nevel önállóságra, önálló gondolkodásra, véleménynyilvánításra és felelős döntéshozatalra. A válaszadók 64,6 százaléka ebből a szempontból 1-esre vagy 2-esre értékelte az oktatási rendszer teljesítményét.

  1. Folytatódott a CKP rendezvénysorozata a pártok tervezett oktatáspolitikájáról

Az esélyegyenlőtlenség, az iskolaszerkezet és a szakképzés témája került terítékre. Kiderült: az ellenzéknek lehetne közös koncepciója az oktatáspolitikára, de az oktatáskutató szerint a kiindulóponton érdemes lenne változtatni.

  1. Balog Zoltánt kérdeztük a Tartalmi szabályozás tervezett változásairól

Tervek szerint 2019 szeptember 1-én már az új NAT, kerettantervek és helyi tantervek szerint indul a tanév. A CKP által jelzett már korábban megfogalmazott aggályokat és kétségeket megerősíteni vagy cáfolni  egyaránt lehetetlen, hiszen sem a szakmai, sem a szélesebb közvélemény továbbra sem rendelkezik az ehhez szükséges információkkal. Tekintettel a hátralévő, rendkívül kevés időre – 7 kérdéskörben várunk választ Balog Zoltántól az új NAT-tal kapcsolatosan.

  1. Horváth Zita: a nyelvvizsga-előírásmarad 

CKP novemberben  állásfoglalást adott ki Ne legyen 2020-tól kötelező nyelvvizsga! címmel, amelyet eljuttattunk Balog Zoltánnak. Horváth Zita felsőoktatási helyettes államtitkár válaszlevelében kifejtette: nem tartják indokoltnak az intézkedés megváltoztatását.

  1. Levél a Közoktatási intézményeknek: Hogyan reagáljunk a HIT-re

A CKP levélben fordult a közoktatási intézmények vezetőihez, hogy felhívja a figyelmüket a Honvédelmi Intézkedési Terv abszurditására. A CKP szakértői sajtónyilatkozatokban hívták fel a közvélemény figyelmét a problémára.

  1. Január 19-i tüntetés: a diákok 12 pontja

A Mit kíván a magyar diákság?  című listát a demonstráción olvasták fel a Független Diákparlament aktivistái.

 

—–FEBRUÁR—-

Közoktatás:

  1. Lázár János: Kötelező gimnáziumi felvételire lenne szükség

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hódmezővásárhelyi szervezetének  ülésén  Lázás János kijelentette: személyes álláspontja szerint kötelező gimnáziumi felvételi bevezetésére lenne szükség annak érdekében, hogy azok válasszák ezt az oktatási formát, akik később egyetemen akarnak továbbtanulni. „Így elkerülhető lenne, hogy a gimnáziumban végigbukdácsoló diákok 18 évesen szembesülnek azzal, hogy szakmát kellett volna választani” – mondta.

  1. Megjelent a Közoktatás Indikátorrendszere 2017 című kiadvány

Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete által készített elemzés mintegy 100 mutatót és több száz grafikont tartalmaz. Az adatok alapján kijelenthető:
Bár néhány területen javulás történt, a magyar oktatás helyzete továbbra is nagyon rossz, és sok szempontból – elsősorban a különböző társadalmi helyzetű tanulók közötti esélykülönbségek,  a tanulási lehetőségekhez való hozzáférés terén – tovább romlik.

 

CKP:

  1. Lezárult a Pártok oktatáspolitikai elképzelései vitasorozat

A 4. rész témája: Pedagóguspolitika, társadalmi egyeztetés

A CKP által rendezett, moderált fórumsorozaton a parlamenti választásokon induló minden párt oktatáspolitikai szakértői részt vettek. Véleményük a legtöbb kérdésben nagyon közel állt egymáshoz. A pártok véleményét a CKP szakértői is értékelték.

A fórumon elhangzott vélemények összefoglalása, az azonosságok és különbségek bemutatása itt olvasható.

  1. 9 ellenzéki párt aláírja az Oktatási Minimumot

2018.02.05.-én a Demokratikus Koalíció, az Együtt, a Lehet Más a Politika, a Liberálisok, a Magyar Szocialista Párt, a Modern Magyarország Mozgalom, a Momentum, a Párbeszéd és az Új Kezdet aláírta a Tanítanék Mozgalom és az Oktatói Hálózat közvetítésével megalkotott Oktatási Minimumot. (A CKP által feldolgozott anyag itt érhető el.)

 

—–MÁRCIUS—-

CKP:

  1. Aktív kampány a választások előtt az oktatási rendszer változásáért

A parlamenti választások előtti időszakban a CKP aktív facebook kampányt folytatott azzal a céllal, hogy az oktatást a választások alapkérdésévé tegye. A http://ckpinfo.hu/vanvalasztas-2/ oldalon a kampány során a  Tanterv- vs. gyermekközpontú iskolaDiktátum vs. párbeszéd, Kirekesztő vs. befogadó iskolarendszer, Központosítás vs. autonómia témaköröket jártuk körül szakmai összefoglalókkal, az Oktatási Minimum kivonataival, sztorikkal, visszatekintésekkel, adatokkal, grafikákkal és kvízekkel.

  1. Az elmúlt 2 év: számvetés

A Tanítanék mozgalom és a CKP is számos erőfeszítést tett, hogy változást érjen el.  A Tanítanék 30 társadalmi akciót szervezett, a CKP 60 megnyilatkozást tett állásfoglalások, sajtóközlemények, levélváltások formájában

 

—–ÁPRILIS—-

Közoktatás:

  1. 2018: a magánkiadók tankönyveinek utolsó rendelési éve

A magánkiadású tankönyvek engedélyei 2018-ban lejárnak, tovább már a hivatalos rendelési folyamatban nem rendelhetők.

Hiába mutatta ki a TANOSZ (Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete), hogy az állami tankönyvkiadás és -terjesztés 2014 óta több közpénzbe került (tehát nem lett olcsóbb), mint az államosítás előtti.

Hiába tiltakozik a szakma és a szülők, hiába népszerűek a nem állami tankönyvek, az oktatási kormányzat eddig nem volt hajlandó tárgyalni a tankönyvi korlátozások feloldásáról.

  1. Palkovics László: Tájékozatlanságot mutat az ellenzék Oktatási Minimuma

Az államtitkár kijelenti, hogy a kormány már megadta a helyes választ azokban a kérdésekben.

  1. 2018. április 8. A FIDESZ- KDNP megnyeri a parlamenti választásokat

A pártszövetség megszerezte a parlamenti mandátumok 2/3-át.

  1. Változik az oktatásirányítás

Balog Zoltán javaslata ellenére marad a csúcsminisztérium, amelynek vezetését nem vállalja. Az EMMI minisztere Kásler Miklós lesz. A szak- és felnőttképzés az NGM-ből kiváló Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül, melynek minisztere Palkovics László lesz. Helyére az EMMI-be Bódis Zoltán kerül oktatási államtitkárnak. A szak- és felnőttképzést Palkovics saját kezében tartja, helyettes államtitkárként marad Pölöskei Gáborné.

CKP:

  1. Illúziók nélkül

A Platform visszatér a hétköznapi munkához: folytatja a megszokott szakmai, szakmapolitikai tevékenységet. Az alaptémák változatlanok. Illúziók nincsenek.

 

—–MÁJUS—–

CKP:

Ombudsmani jelentés a szakgimnáziumi érettségi visszásságairól

2017 elején a CKP – valamint tőle függetlenül a TASZ és az EKINT – beadvánnyal fordult az ombudsmanhoz, amelyben kérte, hogy állapítsa meg a szakgimnáziumi érettségi szabályozásának, ill. bevezetési módjának alapjogsértő voltát. Május 30-án kaptuk meg a választ, amely részletes vizsgálatok alapján megállapította az alapjogsértést. Elsősorban a felkészülési idő hiányát kifogásolta, amely sértette a jogbiztonságot és a felsőoktatáshoz hozzáférést. Külön kiemelte az SNI tanulók problémáját. Emellett megállapította, hogy a szakgimnazisták a továbbtanulásban hátrányban vannak, mivel míg a gimnáziumi 5. érettségi  tárgyhoz a középiskola  4-8 órás tárgya tartozik, addig a  szakgimnáziumira akár 26 órás tárgyból kellett felkészülni.

 

—-AUGUSZTUS—-

A Független Diákparlament javaslatcsomagja

Az FDP átadta idei éves munkájának eredményeképpen létrejött komplex oktatási javaslatcsomagját az Emberi Erőforrások Minisztériumának.

 

—–SZEPTEMBER—-

Közoktatás:

  1. Sikerült időre kiszállítani a tankönyveket

Ami régen alapvető volt, ma már sikernek számít.

CKP:

  1. Kibővített ügyvivő testületi ülés a CKP feladatairól

A jelenlegi helyzetben nem látjuk értelmét az oktatási kormányzat megszólításának. Fontos feladat marad azonban a szakmai vélemények kialakítása és ismertté tétele. Ennek érdekében működtetjük Facebook oldalunkat és honlapunkat, tudósítunk tagszervezeteink akcióiról, állásfoglalásairól. Adott témákban az érintett szervezetek és szakértők kialakítják közös véleményünket.

  1. Véleményeztük a Nemzeti Alaptanterv tervezetét

Augusztus végén került nyilvánosságra a NAT-2018 tervezet. A tanítás-tanulás kérdéseiben korszerű szemléletmódot képvisel, tartalmi szabályozással kapcsolatos javaslatai, merev, indokolatlanul részletező előírásai azonban ezen alapelveknek ellentmondva tovább erősítik az oktatási központosítást, nem szüntetik meg a tanulók és a pedagógusok túlterheltségét, és ezzel tovább mélyítik a magyar oktatás egyre inkább láthatóvá váló válságát.

A CKP és a HAT a tervezet elvetését, és egy a pedagógiai alapelveket megőrző, azonban a szabályozási kérdésekben radikálisan átalakított, új NAT javaslat elkészítését indítványozza, amelyhez a CKP felajánlja „alterNATíva” című NAT koncepcióját.

  1. A Szülői Hang felmérést indít a tanárhiányról

Folyamatosan érkeznek a hírek az ország minden részéből az egyre súlyosbodó tanárhiányról. Mivel a kormány és a KLIK folyamatosan tagadja a problémát, az érintetteket kérdezte meg a Szülői Hang a tapasztalataikról.

 

—–OKTÓBER—-

Közoktatás:

  1. Az Országgyűlés előtt az Oktatási Minimum

38 ellenzéki képviselő határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek az Oktatási  Minimum Programról.

  1. Strassbourgi ítélet: jogellenes a tankönyvellátók ellehetetlenítése

A strassbourgi Emberi Jogok Európai Bizottsága (EJEB)  szerint a kormányzat döntésével tisztességtelen terhet rótt a vállalkozásokra, amely az elérni kívánt célokhoz képest aránytalannak tekinthető, és amellyel a magyar állam tulajdonképpen megfosztotta a tankönyvellátó cégeket az addigi piacuktól.

  1. PDSZ aláírásgyűjtése a közoktatásban dolgozókért

Cél: a túlterhelés csökkentése és az ágazatban dolgozók béreinek rendezése.

CKP:

  1. Közzétettük tagszervezeteink NAT-tal kapcsolatos véleményét

Október végéig 15 szakmai szervezetünk küldött az EMMI-nek, ill. az Oktatás 2030 munkacsoportnak alapvetően egybecsengő, de szakterületük vonatkozásában egymást kiegészítő véleményt – többet az adott szakterület más szervezetei is aláírtak.

 

—–NOVEMBER—-

Közoktatás:

  1. Lezárult a NAT tervezet vitája

Az EMMI Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály tárgyszerű levélben reagált a CKP NAT-bírálatára. (A válaszlevél itt olvasható.) A levélből kiderül, hogy egy fontos kifogásunkat – amelyet több kisgyermekneveléssel foglalkozó szervezet is bírálatának középpontjába állított – figyelembe vették. Kikerült a tervezetből az “iskolaéretleneknek” tervezett előkészítő évfolyam. Az általunk bírált többi ponton nincs lényegi változás.

  1. A kormány felismerte: a szakképzést át kell alakítani

A preferálandó iskolatípus a szakgimnázium lett, ahol lehetőség van a korában elvett közismereti órák visszaállítására is. A jogszabályok módosítása tavaly kezdődött, a legfontosabb módosítások tavaszra várhatók. A változásokhoz támogató hátteret keresnek, ennek érdekében létrehozták a Szakképzési Innovációs Tanácsot. A SZIT munkájában három pedagógusszakszervezet is részt vesz. Azt az őszi törvénymódosítást azonban, amelye szerint a szakképzési centrumokba a főigazgató mellé/fölé kancellárokat helyeznek, a szakszervezetek tiltakozása ellenére vezették be. A gazdasági szereplők közül az MGYOSZ készített átfogó javaslatot. (Részletesebben lásd cikkünket.)

CKP:

  1. Tanárhiány: a szülői felmérés eredménye

A nem reprezentatív felmérésben 5281 szülői visszajelzés 45%-ában jeleztek súlyos tanárhiányt. Mivel a tanárhiány a település méretétől függetlenül jellemző, országos tanárhiányról beszélhetünk.

 

—–DECEMBER—-

Közoktatás:

  1. A magán-tankönyvkiadás ellehetetlenítése

Módosították a tankönyvrendeletet: Nem lehet meghosszabbítani a tankönyvengedélyeket (speciális esetek kivételével); kettőnél több tankönyv nem kerülhet fel a tankönyvjegyzékre adott területen.

2.A tanodákat betagolják a közoktatás rendszerébe

A tanodákat is állami felügyelet alá vonták, egyúttal pályázaton elnyerhető pénzt biztosítva az előírásokat betartó, a lehetőséget időben kihasználni tudó tanodák részére.  2019. január elsejétől a gyermekjóléti alapellátás egyik fajtája lesz a tanoda. Emellett körülbelül 200 tanodát támogatnak majd, tanodánként 12-15 millió forinttal. 2019. június végéig minden intézménynek  minősíttetnie kell magát, amely tanoda jellegű szolgáltatást végez.

CKP:

  1. Prima Primissima: L. Ritók Nóra és Falus Iván

Két tagszervezetünk vezetője is díjat kapott: A Magyar oktatás és köznevelés kategóriában Falus Iván egyetemi tanár, a Tanárképzők Szövetségének vezetője kapta a Prima Primissima díjat. L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője pedig Prima díjat kapott.

A  Prima Primissima Közönségdíjat L. Ritók Nóra kapta.

  1. SNI-s szülői szervezetek sikere: bevezették a gyermekek otthongondozási díját

Lépjünk, hogy léphessenek Közhasznú Egyesület más civil szervezetek – köztük a Csak Együtt van Esély Csoport – támogatásával hosszú  küzdelemben, számos akcióval elérte, hogy a kormányzat elismeri a fogyatékos gyermek otthongondozását az ápoló családtag munkájának és nyugdíjjogosultságot szerző időnek. 2019. január 1-től bevezették a gyermek otthongondozási díját (GYOD), mely havi 100.000 Ft.